Könyvértékelés - Colleen Hoover és Tarryn Fisher: Soha, de soha 1-3.

A mai értékelés középpontjában a szerzőpáros Colleen Hoover és Tarryn Fisher Soha, de soha 1-3. című könyvei állnak. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

SOHA NE ÁLLJ LE! SOHA NE FELEJTS! EMLÉKEZZ!

Charlie Wynwood és Silas Nash legjobb barátok, amióta csak megtanultak járni. Tizennégy éves koruk óta szerelmesek egymásba. Ma reggel óta azonban… vadidegenek. Az első csókjuk, az első veszekedésük, a pillanat, amikor egymásba szerettek… Minden emlékük odalett. Charlie-nak és Silasnek együtt kell működniük, hogy felfedjék az igazságot arról, hogy mi történt velük, és miért. Minél többet tudnak meg arról, hogy milyen pár voltak… annál inkább megkérdőjelezik, miért voltak egyáltalán valaha együtt. A feledés rettenetes, de az emlékezés még rosszabb.

A KIROBBANÓAN SIKERES SOROZAT, EGY KÖTETBEN. TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót!

A könyvről:

Nem ez az első alkalom, hogy a Never, never könyveket olvastam, de az első élmény óta eltelt hat év, így úgy gondoltam, hogy ideje felelevenítenem az emlékeimet a sorozatról és újra elolvasni ezt az igazán különleges trilógiát, amelyet a mai napig mindig nehezen tudtam hová helyezni Colleen Hoover munkásságában. Emlékszem, régen hatalmas izgatottsággal kezdtem neki a könyvnek, de ahogy haladt előre a trilógia, egyre inkább elment egy másik irányba, mint ahová én szerettem volna, hogy tartson, emiatt csalódást éreztem, amely talán be is árnyékolta a valódi cselekményt és az arra való reakciómat.  Így kíváncsi voltam, hogy milyen érzés lenne újraolvasni úgy, hogy már tudom, hová tart az egész, és közben megfigyelhettem az erre utaló jeleket.

A hangulat most is zseniális, imádom ezt a típusú mozaikszerű történetfelépítést, amikor apró részleteken keresztül rajzolódik ki a kép. Az elején még semmit sem tudunk, de ahogy halad előre a cselekmény, az apró részletek kezdenek formát ölteni és kezd kirajzolódni a történet egésze, majd persze jönnek az újabb kérdőjelek. Ez a trilógia egy másodpercig sem hagyott unatkozni, nagyon gyorsan lehet haladni vele, és hajtja is az olvasót a kíváncsiság. Ami különösen sokat hozzátett az élvezeti értékhez, az a váltott szemszög, ezt a történetet el sem tudom képzelni máshogy.

Miután elolvastam a könyvet, megnéztem, hogy anno mit írtam a sorozatról, és néhány közös pont most is megfigyelhető a véleményeimben: a harmadik rész egyszerűen túl gyors az első kettőhöz képest, ott kicsit jobban ki lehetett volna fejteni a történetszálakat, például a családi viszonyokat. Ahogy régen is írtam, az első két rész rengeteg különböző folytatásnak engedett teret, különböző irányokba el lehetett volna vinni a cselekményt, és én még mindig nem érzem a legerősebbnek az írónők által választottat, de határozottan jobban tudtam értékelni, mint hat éve. Nem volt rossz egyáltalán, csak kicsit túl egyszerű nekem. Az epilógus megmosolyogtatott, erre már egyáltalán nem emlékeztem, ez pedig akár fel is vezethetne egy újabb regényt. 

Összességében inkább a fiatalabb olvasóknak ajánlanám ezt a trilógiát, akik még nem mélyültek el Colleen Hoover és Tarryn Fisher munkásságában. Úgy gondolom, hogy nekik még nagyobb élményt adhat Charlie és Silas története, mint a tapasztalt CoHo olvasóknak.

Ui: Gyönyörű ez az új kiadás, teljesen odáig vagyok a borítóért.

Olvastad már a könyvet? 

A kötet beszerezhető ezen a linken: Never, never

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Axie Oh: The Girl Who Fell Beneath the Sea – A lány, aki a tenger alá esett

A mai értékelés középpontjában Axie Oh The Girl Who Fell Beneath the Sea – A lány, aki a tenger alá esett című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

A végzet nem téved.

Mina otthonát 100 éve viharok pusztítják. A Tengeristen dühös, és haragját csak igazi menyasszonya csillapíthatja.

A falu minden évben feláldoz egy lányt, hátha pont ő a vágyott menyasszony. Amikor Mina bátyjának szerelme, Sim Cshong kerül sorra, Mina feláldozza magát, és beugrik a vízbe a lány helyett. A Szellemek birodalmába kerül, ahol elképesztő kalandok várnak rá egy titokzatos lord és cimborái, démonok, istenek és istennők, szellemek és misztikus lények között.

A szerelem is megtalálja, ám nem a Tengeristen mellett. Vagy mégis? Vagy mégsem? A sors ahhoz köti, akihez tartozik.

Világszerte elsöprően sikeres, Publishers Weekly Bestseller, NPR Best Book Awards 2022, Indigo Best YA Book of 2022, New York Times bestsellerkötet.

Koreai mítoszokra, mesékre épülő, elbűvölő történet.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

A könyvről:

Vannak történetek, amelyekről már a hazai megjelenés előtt rengeteg pozitív véleményt hallok, a Lány, aki a tenger alá esett pedig szintén ebbe a kategóriába sorolható. Eszméletlenül vártam a magyar megjelenést, nagy elvárásokat támasztottam a regénnyel szemben, a legjobb pedig, hogy abszolút sikerült megugrania azokat, és egy izgalmas, különleges világfelépítésű és kultúrájú könyvet olvashattam, amely hosszú ideig velem marad.

Az alaptörténet szerint Mina otthonát 100 éve a Tengeristen haragja uralja, így a lakók minden évben neki ajándékoznak egy lányt, hátha pont ő a menyasszony, akit a Tengeristen keres. Mina feláldozza magát bátyja menyasszonya helyett, így önszántából ugrik a vízbe, ahol a Szellemek birodalmában megannyi kaland, és talán a szerelem vár rá. De vajon lehet csillapítani a Tengeristen haragját? Vajon Mina a vágyott menyasszony? Mi történik, ha a lány valaki más iránt is érzelmeket kezd el táplálni?

Több dolog miatt is nagyon élveztem ennek a könyvnek az olvasását. Először is, mindig le lehet venni a lábamról az ázsiai kultúrát bemutató történetekkel, ennek valószínűleg az az oka, hogy még nem sok hasonlót olvastam, de amint egyre többet ismerek meg ezekből a világokból, úgy rá kell döbbennem, hogy mennyi különlegességet rejtenek magukban. Másodszor, a szerző, Axie Oh egy nagyon szép, leheletfinom stílusban ír, amelynek köszönhetően könnyű elmerülni a sorok között, és egyszer csak azon kapod magad, hogy a lendület már a kötet feléig vitt. Szerettem az írásképet, úgy éreztem magam olvasás közben, hogy ez nem csak egy könyv, hanem egy élmény is. Harmadszor pedig, maga a cselekmény és a karakterek egyvelege üde színfoltot eredményezett az olvasásélményeim körében, így már csak emiatt is emlékezetesre sikeredett a regény, hiszen voltak itt szellemek, istenek, démonok. Azonban, amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, az az érzelmi mélység. Ez a könyv többször megmosolyogtatott, és megannyi alkalommal szorult össze a szívem, ráadásul egyszer el is érzékenyültem. Abszolút hatott rám, nekem pedig ez az egyik legfontosabb aspektus egy könyv értékelése során.

Mina egy hihetetlenül bátor, kitartó és merész karakter, aki hamar a szívemhez nőtt. Feláldozott mindent a szeretteiért, bevállalta az ismeretlent és egy másodpercig sem kételkedett. Sin-nel a párosuk verhetetlen volt, de bevallom, azért számos kérdőjel volt bennem olvasás közben, mivel nem voltam 100%-ig biztos, hogy együtt lehetnek-e. A regény végi csavar tetszett, bennem is motoszkált már a gondolat, hogy vajon mi lenne, ha. A mellékszereplők egytől-egyig különlegesek, gondoljunk csak Namgira, Maszkra, Daira vagy Mikire, akiknek persze többletjelentőségük is volt.

A történetvezetés gyorsabb, szerencsére nem sok üresjárat akadt a kötetben, így a figyelmem egy másodpercre sem lankadt. A borító csodaszép, abszolút megragad rajta az ember szeme. A lezárás talán egy picit túl gyors volt, szívesen olvastam volna még tovább a történetet, de így sem panaszkodom, hiszen egy annyira különleges élményt kaptam.

Ha szereted a keleti kultúrát, a jól felépített fantasy világokat, az izgalmas cselekményszálat és a romantikát, akkor ezt a könyvet bátran tudom ajánlani.

Olvastad már a regényt, esetleg tervezed?

A könyv megvásárolható ezen a linken: A lány, aki a tenger alá esett

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Lauren Asher: The Fine Print – Az apró betűs rész

A mai értékelés középpontjában Lauren Asher The Fine Print – Az apró betűs rész című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Rowan már régóta nem hisz a szerelemben – Zahra mégis tökéletesnek látszik. Valódivá válhat a mesés kapcsolat, ami közöttük szövődött?

ROWAN

Tündérmesékben utazom: vidámparkokban, produkciós cégekben, ötcsillagos hotelekben. Hatalmas vagyonhoz jutok, ha rájövök, hogyan újítsam meg nagyapám vidámparkját, a Dreamlandet. Elméletben jó ötletnek tűnt felvenni Zahrát, hogy a kreatív ötleteivel segítsen, de aztán megcsókoltam. És álnéven írtam neki üzenetet. Minden a feje tetejére állt, és mire rájöttem, hogy hibáztam, már késő volt. A magamfajtáknak nem jut happy end. A mi végzetünk az, hogy tönkretegyük a saját boldogságunkat.

ZAHRA

Részegen kritizáltam a Dreamland legdrágább attrakcióját, úgyhogy biztosra vettem, másnap kirúgnak. Ehelyett Rowan Kane álommunkát ajánlott nekem. Hogy mi ebben a csapda? Nos, a világ legszörnyűbb főnöke: Rowan goromba és elérhetetlen, de a szívemet ez nem érdekelte. Legalábbis addig, amíg rá nem jöttem a titkára. Meg kell mutatnom egy milliárdosnak, hogy a pénz nem old meg mindent. Főképp nem a kettőnk kapcsolatát.

Vajon Rowan képes új esélyt kérni? És Zahra mer még hinni neki? És mindeközben sikerül megújítani a Dreamlandet, azaz teljesíteni a nagyapa végakaratát?

Egy különleges helyszín, egy szerethető szereplőpáros és egy hatalmas siker, ami a TikTokon is hódít.

Tarts a szereplőinkkel egy mesés helyszínre, és láss a tündérmese mögé!

A könyvről:

2024 májusára eljutottam arra a pontra, hogy rengeteg könyvet olvastam el a BookTok ajánlások miatt, ez alól Az apró betűs rész sem képez kivételt. Mint tudjátok, a szívem csücske a Könyvmolyképző rubin pöttyös kategóriája, a legtöbb kedvencem bizony innen került ki, így igen nagy elvárásokkal kezdtem neki ennek a regénynek, legnagyobb örömömre pedig nem kellett csalódnom.

Rowan nagyapja végrendeletében meghagyta, hogy mindhárom unokája végezze el a maga feladatát a Dreamland vidámparkban, és vigyék tovább a családi örökséget. Rowannak minél hamarabb meg kell újítania a vidámparkot, izgalmas attrakciókkal és ötletekkel kell előállnia, de ez nehezebb, mint elsőre gondolta. Szerencsére ott van Zahra, akivel mindenben szöges ellentétei egymásnak, de két dolog tagadhatatlan: a nőnek zseniális ötletei vannak, amelyek nagy segítséget nyújtanak Rowannak, na meg persze a szikrák, amelyek egyre erősebben pattognak kettejük között. De vajon lehet közös jövőjük?

Hatalmas kedvenceim a grumpy és sunshine típusú történetek, van valami különleges a morcos, undok, sosem mosolygó, a jókedvet hírből sem ismerő és a mindig pozitív, sugárzó, vidám személyiség egymásra találásában, ráadásul mindez egy munkahelyi környezetbe csomagolva. Rowan és Zahra tökéletesen hozták a toposzra jellemző személyiségjegyeket, én pedig rendkívül élveztem amikor ez a két különböző személyiség összeütközött egymással, majd szépen lassan rájöttek, hogy bizony tökéletesen kiegészítik a másikat. Ami pozitívum, hogy számomra Rowan nem megközelíthetetlen, bunkó és ki-ha-nem-én módon volt morcos és kicsit megfejthetetlen karakter, hanem pont emberi tudott maradni és nem csúszott át a határvonalon. Nem volt könnyű dolga, hiszen a múltban számtalan sérülés és családi trauma érte, amelyek mind hatással voltak a felnőttkori lényére. Sok mindent kellett feldolgoznia és megváltoztatnia a szemléletmódjában, de szerencsére nem kellett mindennel egyedül megbirkóznia. Imádtam Zahrával a párosukat, rengeteget mosolyogtam a humoros párbeszédeiken, na meg persze borzasztóan izgultam értük. Az egymásra találásuk nem volt sem túl gyors, sem túl lassú, és bár az első csók viszonylag hamar elcsattant, a kapcsolatuk kiteljesedésére kicsit várni kellett, míg jobban megismerik egymást. Számomra ez az egész rendkívül életszerű volt, a dinamika tökéletesen működött közöttük, a szikrák csak úgy pattogtak, a spicy részek pedig tényleg spicyk voltak. Persze a regény végi dráma sem maradhatott el, de ettől csak még édesebb lett a történet lezárása. A szerelmi szál mellett nagyon tetszett, hogy a testvéri kapcsolatok is nagy szerepet kaptak a kötetben: Rowan bár nem ápol igazán szoros viszonyt a testvéreivel, de mégis számíthatnak egymásra, Zahra húgán keresztül pedig betekintést kaphattunk egy Down szindrómával küzdő fiatal lány életébe. Örülök, hogy a szerző belefoglalta a történetbe ezt a reprezentációt, ezáltal tovább mélyítve a mondanivalót.

Muszáj megemlítenem, hogy mennyire imádtam a helyszínt. Soha nem olvastam még vidámparkban játszódó történetet, ez pedig üdítően hatott. Na persze nem volt minden csupa móka és kacagás, hiszen az alkalmazottak helyzete közel sem rózsás, de szerencsére idővel Rowan rájött, hogy más emberek életére is hatással van, és bizony jobban kell bánnia az alkalmazottakkal.

Eszméletlenül várom a folytatást, biztos vagyok benne, hogy a másik két testvér történetét is olvasni fogom. Bátran ajánlom, ha szeretnél egy kicsit különlegesebb helyszínen játszódó, igazán könnyed és szerethető new adult romantikust olvasni.

Olvastad már a könyvet/tervezed?

A regény megvásárolható ezen a linken: The fine print 

Köszönöm, hogy velem tartottál,

Dorka

Könyvértékelés - Rebecca Yarros: Full Measures – Tiéd vagyok

A mai könyvértékelés középpontjában Rebecca Yarros Full Measures – Tiéd vagyok című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

„Tudta. Anya ezért nem akarta kinyitni az ajtót. Mert tudta, hogy meghalt.”

Ember Howard 20 éves, és apja mindig is katona volt. Ő is tudta az igazságot. Az ajtóban katonák álltak, ami azt jelentette, hogy az apja nem tér haza többé. Amit azonban nem tudott, hogy honnan talál majd magában annyi erőt, hogy a gyászba belerokkant édesanyja helyett összetartsa a családot.

Aztán belép az életébe Josh Walker. A hokicsapat sztárja, közvetlen szomszédjuk, nem is beszélve arról, hogy az érintése különösen gyengéd, és újra és újra megmenti Ember életét. Van benne valami, ami miatt egyetlen pillantása vagy egyetlen érintése elűz minden fájdalmat. Ember bármennyire is szeretné kikapcsolni az érzelmeit, és egymaga megbirkózni a gyásszal, nem tagadhatja a kettejük között kialakuló vibrálást.

A könyvről:

A Full Measures az a regény amelyet már hosszú évek óta nézegettem, de valamiért soha nem szereztem be –egészen mostanáig. Rebecca Yarros neve azt hiszem, hogy ismerősen cseng a legtöbb könyvmoly számára, hiszen a Fourth Wing hatalmas szenzáció lett az egész világon, ám mégsem a fantasy, hanem ez a romantikus lett az első olvasmányom a szerzőtől. Már a fülszöveg alapján biztos voltam benne, hogy egy nagyon érzelmes és fájdalmas történetet fogok olvasni, a prekoncepcióim pedig valósággá váltak.

Ember katona családban nőtt fel, így amikor két katona érkezik hozzájuk, már tudja, hogy végzetes hírt tartogatnak a családja számára. Egy másodperc alatt változik meg a gondtalan 20 éves lány élete, hiszen az anyja nem tudja feldolgozni a fájdalmat és a gyászt, így Ember-nek kell gondoskodnia a családjáról, mindezek mellett pedig helyt állni az egyetemen és a magánéletében. Szerencsére belép az életébe egy régi ismerőse, Josh Walker, aki kedvességével, odaadásával, szikrázó szempárjával, kidolgozott izmaival és a titkaival gyökeresen felforgatja az életét. Vajon van számukra közös jövő? Ember meg tud nyílni Josh előtt? És ami a legfontosabb: hányszor törhet darabokra egy ember szíve?

Ez a könyv az én szívemet is darabokra törte, majd szépen elkezdte összeragasztani azokat a darabokat egy egésszé, hogy aztán újra áttaposson rajta. Ezt a regényt nem lehet érzelmek nélkül végigolvasni, egyszerűen olyan hatással volt rám, hogy az érzelmek egészen széles skáláját bejártam. Vérzett a szívem Ember-ért, a családjáért és mindazokért, akiknek hasonló fájdalmakat kell átélniük. 

Ember az egyik legerősebb női karakter, akit megismertem az utóbbi időszakban: a fájdalmas valóság beköszönte után mindent megtett annak érdekében, hogy ne essen szét és menedzselje az életét, valamint gondoskodjon a testvéreiről és az édesanyjáról. Hihetetlenül büszke voltam rá, hiszen mindezen nehézségek mellett még a párkapcsolata is zátonyra futott, egyetemi campust váltott és újra fel kellett építenie önmagát. A regény végére ő járta be a leghosszabb utat, rengeteget fejlődött, megküzdött többször is a démonaival, végre ki merte mondani a gondolatait és meg tudott birkózni mindazzal, amiről korábban álmodni sem mert volna. Mindezekben persze nagy segítsége volt Josh, ez a csupaszív férfi, aki nem túlzok, de az első másodpercben elrabolta a szívemet. Ő az egyik legédesebb, legszerethetőbb férfi karakter, akiről olvastam. Mindig lehetett számítani rá, támaszt nyújtott Ember-nek és a családjának, ráadásul annyira kedvesen és tiszteletteljesen bánt a lánnyal, hogy kész, engem teljesen megnyert magának. Persze tartogatott bőven izgalmakat a karaktere na meg a titkok, amelyeket magával hordozott hosszú ideje. Imádtam a párosukat, azt a feltétel nélküli mély szerelmet, amely kettejük között kialakult. Ha egy valamiben biztos vagyok, akkor az az, hogy kettejüket egymásnak teremtette a végzet, én pedig csak remélni tudom, hogy a második könyvüket is minél hamarabb olvashatom magyarul. A mellékszereplők közül egyértelműen Sam és Jagger lettek a kedvenceim, mind a ketten meglepetést okoztak, és biztos vagyok benne, hogy róluk sem most hallottam utoljára.

A regény realisztikusan és nyíltan mutatta be a katona családban felnövő személyek életét. Ez egy olyan hivatás, amely mély hatást gyakorol az ember környezetére, amely rengeteg fájdalmat és nehézséget rejt magában, ezt pedig Rebecca Yarros gyönyörűen ábrázolta, ez a szál pedig körülölelte a történetet. A gyász feldolgozása mindenkinél más és más, ennek szélsőséges formáit is megtapasztalhatjuk olvasás közben, de egy biztos: erre nincs fekete-fehér recept.

Ez a könyv csodálatos, minden egyes sora lenyűgözött, és a lehető legőszintébben tudom ajánlani minden olvasónak, aki szeretne felülni egy kifejezetten fájdalmas érzelmi hullámvasútra. Higgyetek nekem, megéri.

Olvastad már/tervezed?

A könyv megvásárolható ezen a linken: Tiéd vagyok

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Bea Fitzgerald: Girl, Goddess, Queen - Pokolba a szerelemmel

Az a megtiszteltetés ért, hogy a Menő Könyvek jóvoltából lehetőségem adódott előolvasni a Girl, Goddess, Queen című könyvet, most pedig érkezem az értékelésemmel. Köszönöm szépen a lehetőséget!

Fülszöveg:

Több ezer évvel ezelőtt az istenek előálltak egy hazugsággal. Azt állították, hogy Perszephoné más istenek politikai játszmáinak áldozatává vált. Hogy Hádész elrabolta, és a feleségévé tette. Hogy Démétér annyira belebetegedett, hogy a Föld haldokolni kezdett miatta.

Ám a valódi történet ennél sokkal érdekesebb.

Perszephonét nem levitték a pokolba, hanem leugrott oda. Esze ágában sem volt hozzámenni valami önelégült istenséghez, aki sokkal jobban szerette saját magát, mint őt.

Most már csak annyit kell tennie, hogy meggyőzi az Alvilág idegesítően szexi, pimasz és igazán goromba urát, Hádészt, hogy segítsen megvalósítani a tervét. Egy olyan tervet, amely alapjaiban rengeti meg az Olümposzt.

Ám a következmények halálosak lehetnek, különösen, ha az ember a pokolban van…

Egy szenvedélyes, friss és hihetetlenül szórakoztató ifjúsági regény egy feltörekvő Tik-Tok szupersztár tollából.

A könyvről:

Nem sok Perszephoné és Hádész retellinget olvastam eddig, de a Girl, Goddess, Queen határozottan a kedvencem lett. Istenek, nimfák, hatalom, kegyetlenség, szeretet, kedvesség és félelem - ebben a regényben minden adott ahhoz, hogy elrabolja az olvasó szívét.

A házasságra kényszerülő Perszephoné elkeseredettségében olyat tesz, amelyet senki sem feltételezett volna: leugrik az Alvilágba, hogy időt nyerjen és megváltoztassa a sorsát. Ám azt még ő sem sejti, hogy mi mindent tartogat számára az Alvilág, na meg persze Hádész.

Perszephoné egy hihetetlenül erős női karakter, aki tudja, hogy mit szeretne, és az önsajnáltatás helyett tesz is a céljai elérése érdekében. Ebben a retellingben ő nem egy szelíd, gyámoltalan kislány, hanem pont ellenkezőleg: hatalomra vágyik, és ezt nem fél mások tudtára adni. A legelső másodperctől fogva annak szentelte az idejét, hogy segítsen az Alvilágban, és mindezek közben szépen, fokozatosan ráébredt, hogy mekkora erő rejtőzik benne valójában. Céltudatos és domináló személyiség, egy valódi istennő. Hádész karakterében pedig egy sokkal érzékenyebb és kedvesebb istent ismertem meg, mint amire számítottam. Tökéletesen kiegészítették egymást, amíg Perszephoné fel akarta szántani a világot, addig Hádész mindenben támogatta őt. Tetszett, hogy nem rögtön az első másodpercben szerettek egymásba, hanem szépen lassan, miközben megismerték a másik valódi személyiségét és motivációit. Imádtam a párosukat, az éles szóváltásokat és a bensőséges pillanatokat. Az otthont, amelyet együtt teremtettek.

„– Majd együtt megbirkózunk vele.

– Nem, nem fogunk. Másként látjuk a dolgokat.

– Rendben. Akkor majd tartom a virágaidat, amíg darabokra szaggatod a világot – veti fel.”

A könyvben nagy szerepet kapott a család, különösen az anya-lánya kapcsolat. Míg Démétér mindent a lánya védelme érdekében tett, addig Perszephoné ezt egy ketrecként élte meg: fojtogatta mindaz, amit az anyja védelemnek szánt, ez pedig egy mélyebb konfliktushoz vezetett kettejük között. Az ő kapcsolatuk tökéletesen bemutatta, hogy mennyire fontos a kommunikáció, a másik nézőpontjának a megismerése, hiszen csak ez vezethet pozitív változásokhoz. Perszephoné az első pillanattól kezdve ellentétben állt az apjával, Hádésszal, aki nem csak a világot, de a lányát is uralni szeretné, és ennek érdekében nem riad vissza semmitől. Kegyetlen, hűvös, a szeretetet hírből sem ismeri, de legfőképpen: félti a hatalmát, így tudja, hogy Perszephoné veszélyt jelent rá. Míg Démétér a szerető, ám néha rosszul döntő anyát testesíti meg, addig Hádész a nem létező apát, a kegyetlen zsarnokot, az istenek királyát.

„Anyám azt mondta, a biztonságom azon múlik, mennyire félnek. Szóval, ha adnom kell valamit az isteneknek, amitől félhetnek, hát, legyen.

Magát a Poklot kínálom fel nekik.”

A főbb karakterek mellett nagyon érdekes és színes egyéniségekkel találkozhattunk: megismerhettünk számtalan istent és istennőt, nimfát, és egyéb természetfeletti erőt, ők pedig mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a történet ennyire élvezetes legyen. A mellékszereplők közül egyértelműen a Sztüx volt a kedvencem, ez a humoros és erőteljes lény, aki Perszephoné egyik nagy támasza volt. A leírások szemléletesek, az írásmód magával ragadó, a cselekmény izgalmas – Ez egy teljesen új Perszephoné és Hádész értelmezés, amely a legelső oldaltól kezdve rabul ejtett, és nem engedett szabadulni. Egyaránt aranyos, kedves, vicces és kellően sötét – a szerző rendkívül jól eltalálta az arányokat.

A Girl, Goddess, Queen egy szerethető ifjúsági retelling, amely biztos vagyok benne, hogy sokak szívét elnyeri majd. Ha szereted az erős női karakterekkel dolgozó feminista történeteket, akkor ne hagyd ki ezt a regényt.

Tervezed olvasni a könyvet?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Girl, Goddess, Queen

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

A mai értékelés középpontjában Rácz-Stefán Tibor Éld át a pillanatot! című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

A kötetben LMBTQ mellékszereplő is megtalálható, ezért 18 éven felülieknek ajánlott.

Fülszöveg:

Egy dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!

Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat. A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.

Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes. A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson. Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.

Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?

Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története, ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!

A könyvről:

Ha jól emlékszem, akkor ez már az ötödik Rácz-Stefán Tibor olvasmányom, és biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Panka és Bastien párosa ismerős volt számomra a Kamupasi karácsonyra kötetből, és már ott felkeltették az érdeklődésemet, szóval örömmel vettem a kezeimbe a saját regényüket, hogy bepillantást nyerjek a kezdetekbe.

Panka egy könyvkiadónál dolgozik diákmunka keretében, ahol egy nagy eseményre készülnek: a világhírű író, Bastien érkezik dedikálásra, ennek megszervezése pedig hatalmas felhajtással és sok-sok feladattal jár. Úgy alakul, hogy Pankát küldik el a rossz helyre érkező íróért, aki idegességében szóba elegyedik egy külföldi állampolgárral, hogy gyakorolja az angolját. Milyen kár, hogy éppen a Bastien-nel kapcsolatos negatív érzéseit választja társalgási témának, pláne, amikor kiderül, hogy az idegen nem más, mint maga a francia író. Az ellenszenv adott, de ahogy telnek az órák, a szikrák is egyre inkább fellobbannak. De vajon lehet közös jövője egy árva lánynak és egy sztár írónak?

Ez a regény egy aranyos, kedves történet, amely bónuszként még karácsony környékén is játszódik, de mindezek mellett a mélyebb témák is terítékre kerülnek – ahogyan azt már megszokhattuk az író könyveiben. Panka mindig is magányos farkas volt, amely nem is csoda, hiszen árvaként nehéz sorsa volt, de ő nem hagyta magát elkallódni, rengeteget tanul, emellett dolgozik is, ráadásul próbálja kialakítani a megfelelő kapcsolatot a viszonylag friss nevelőszüleivel. Panka nehezen kötődik emberekhez és tárgyakhoz, hiszen megszokta, hogy minden csak ideiglenes az életében, és sokkal nehezebb dolga lenne, ha egy újabb költözés miatt potenciálisan hátra kell hagynia azokat, akiket szeret. A történet előrehaladtával egyre nyitottabb lett, megtanult kapcsolódni a nevelőszüleihez, akik életében először egy szerető és biztonságos közeget nyújtottak számára, és végre át tudta adni magát a Hannával való barátságának is. Bastien is rengeteg sebet és fájdalmat hordoz magában, hiszen egy néhány évvel ezelőtti balesetben elveszítette a jobb lába egy részét, ez pedig rendkívül keserűvé és megsebzetté tette őt, a fiú pedig másokkal kapcsolatban is inkább rombol, mint épít. Őszinte leszek, a regény elején nagyon nem tetszett, ahogyan lereagált bizonyos szituációkat, de aztán belegondoltam, hogy pont attól annyira emberi, hogy nem tökéletes. Mind a ketten sokat szenvedtek, sok mindent kellett feldolgozniuk, de amikor találkoztak, akkor egy kicsit mindkettejüknek könnyebb lett lélegezni. Szerettem a párosukat, azt, hogy segítettek egymásnak a gyógyulásban, a kezdeti ellenszenv pedig különösen megmosolyogtatott. Jó volt a kapcsolati dinamikájuk, mind a ketten hatással voltak egymásra, és segítettek a másiknak abban, hogy új nézőpontból lássák az életet. 

Tetszett, hogy váltott szemszöget kaptunk, így még inkább megismerhettük a karakterek lelki világát és a saját motivációjukat. Érdekes volt olvasni, hogy a múlt okozta traumák mennyire kihatnak a jelenre, hogy Panka és Bastien milyen nehezen kötődnek, valamint mi mindent próbálnak tenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzet. Rengeteg jó gondolatot olvashatunk ebben a kötetben, az egyik legfontosabb mondanivaló számomra pedig az, hogy igenis kedvesnek kell lenni másokkal és tisztelettel kell bánni mindenkivel, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki milyen sebeket hordoz, és kinek van szüksége arra, hogy egy mosolyt kapjon.

"A személyes problémáink nem indokolhatják, hogy undorítóan viselkedjünk másokkal."

Ha szereted az első szerelem típusú történeteket, akkor nagy valószínűséggel ez a kötet elnyerheti a tetszésedet. Az Éld át a pillanatot! egy kedves, aranyos és egyben lelket gyógyító olvasmány az élet nehézségeiről és a szerelem erejéről.

Olvastad már a regényt?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Éld át a pillanatot

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla

A mai értékelés középpontjában Colleen Hoover Reminders of Him – Emlékek róla című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Kenna Rowan öt évet töltött börtönben egy végzetes kimenetelű hiba miatt, és most visszatér a városba, ahol az élete félresiklott, abban a reményben, hogy találkozhat négyéves lányával. De a hidakat, amiket Kenna felégetett maga mögött, lehetetlen újjáépíteni. Lánya életének fontos szereplői mind távol akarják tartani a gyerekétől, bármennyire keményen dolgozik is azon, hogy bizonyítson.

Az egyetlen, aki nem zárta be előtte az ajtaját, az Ledger Ward, a helyi kocsma tulajdonosa, aki szinte az utolsó reménye, hogy utat találhat a lányához. Ha azonban bárki is rájön, hogy Ledger lassan Kenna életének fontos részévé válik, mindketten elveszíthetik a számukra legfontosabbak bizalmát.

A nehézségek ellenére Ledger és Kenna között kialakul valami, és ahogy az érzéseik erősödnek egymás iránt, úgy nő a kockázat is. Kennának módot kell találnia arra, hogy vezekeljen a múlt hibáiért, hogy a reményre és a gyógyulásra alapozva új jövőt építhessen.

Egy fiatal anya azért küzd, hogy visszatérhessen a lánya életébe – de vajon lesz számára hely?

A könyvről:

Colleen Hoover már rengeteg alkalommal bebizonyította, hogy zseniális történeteket alkot, ennek köszönhetően pedig már hosszú évek óta a kedvenc íróim között tartom számon. Ha egy valamiben biztos vagyok, akkor az az, hogy bármit is olvasok tőle, az hatással lesz rám, összetöri a szívemet, reményt ad, ráadásul rengeteg tanulságos, fájdalmas és igaz gondolat lakozik a sorok között. Az Emlékek róla az a történet, amelynek eszméletlenül vártam már a megjelenését, és biztos voltam benne, hogy nagyon megterhelő lesz érzelmileg - ez valóban így is lett. Ez a könyv egy újabb lenyűgöző alkotás, amelyen sírtam, mosolyogtam, és amely egyszerre törte össze és gyógyította meg a szívemet. Röviden: működött a Colleen Hoover varázs.

Az alaptörténet szerint Kenna öt évet börtönben töltött gondatlanságból elkövetett emberölésért, a börtön kezdetén pedig életet adott a kislányának. Öt évvel később, a szabadulása után visszatér a városba, ahol a tragédia történt, és nem titkolt célja, hogy szeretne a lánya életének a része lenni. Senki sem nézi jó szemmel a börtöntöltelék, a "gyilkos" felbukkanását, és minden követ megmozgatnak, hogy távol tartsák őket egymástól. Ledger azonban akaratlanul is egyre közelebb kerül a lányhoz, ezzel pedig olyan veszélyes terepre merészkedik, amelynek következtében elveszíthet mindent, ami eddig fontos volt számára. A vonzalomnak azonban nehéz ellenállni, és amikor Ledger megismeri Kenna igazi arcát, már tudja: bajban van.

Nem túlzok, amikor azt írom, hogy már az első fejezet hatott rám. Ez a könyv a legelső soroktól kezdve magába szippantott, és nem engedett szabadulni. A szívem szakadt meg Kennáért, ezért a fiatal lányért, aki mindent elveszített, de közben kíváncsi is voltam, hogy pontosan mi történt. Tudtam, hogy itt semmi sem fekete és fehér, én pedig alig vártam, hogy kiderüljön minden apró részlet, és végre átfogó képet kapjak. Könnyű volt Kenna karakterét megkedvelni, aki a börtönben töltött évek után is csak egy valamire vágyott: hogy a lánya mellett lehessen. Nagyon tetszett, hogy mennyit küzdött a lányáért és nem hagyta, hogy bármi is eltántorítsa a céljától. Az érem másik oldala is jelen volt, hiszen a váltott szemszögnek köszönhetően beleshettünk Ledger gondolataiba is, a kezdeti ellenállás és a Kennától való távolságtartás pedig teljesen érthető volt szerintem. Mindenki a legjobbat akarta a kislánynak, és Ledger valamint a Diem nagyszülei szemszögéből nézve ez nem Kennát jelentette.

A kötet részletekig menően beleáll a témába, hogy vajon egy börtönből frissen szabadult fiatal nőnek mik a kilátásai, milyen jogai vannak, és hogy mennyire nehéz boldogulnia, és akárhányszor abban reménykedett, hogy ez az ajtó most kinyílik, végül csak felszereltek rá egy újabb zárat. Ez a téma biztos vagyok benne, hogy más olvasókból is kettős érzelmeket vált ki, hiszen mint írtam, egyszerűen nem fekete és fehér, de ebben a kontextusban és a történteket ismerve és nem tudtam nem szurkolni Kennának. Annyi fájdalom, annyi megsebzett pillanat, és ő kitartott, ezzel pedig bizonyította, hogy mennyire erős valójában.

A karakterek árnyaltak, itt senki sem egysíkú, hanem mindenki tulajdonságok igen széles skáláját hordozza magában, és ez tette őket igazán emberivé. Teljesen el tudtam képzelni, hogy akár Kenna, akár Ledge, vagy a mellékszereplők valós személyek lehetnek, egy könyvben pedig én különösen fontosnak tartom a jól kidolgozott, valósághű karaktereket. A romantikus szálat nem éreztem túlzásnak, a szerző ebben is jól megtalálta az arányokat, és abszolút hiteles volt számomra Kenna és Ledger kapcsolata.

Ez a regény összetört, megsiratott, de egyben reménnyel is eltöltött. Számos jelenet volt, amelyeknél összeszorult a szívem, majd megint számos, amikor kioldódott a csomó. Ha valaki szeretne részt venni egy igazi érzelmi hullámvasúton, akkor ez a könyv jó választás lehet. Én elsősorban felnőtt olvasóknak ajánlom, hiszen a benne megfogalmazott témák igényelnek egy bizonyos érzelmi intelligenciát és egy érettebb nézőpontot. Colleen Hoover nem tud rosszat írni, ezt már sokszor bebizonyította az elmúlt 9 évben, én pedig kíváncsian várom, hogy mi mindent tartogat még számomra.

Olvastad már a könyvet/tervezed?

A regény megvásárolható ezen a linken: Emlékek róla

Köszönöm, hogy velem tartottál,

Dorka

Könyvértékelés - Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

A mai értékelés középpontjában Charlie Mackesy A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló című kötete áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Egyetemes, szívmelengető mese, ami egyaránt szól idősekhez és fiatalokhoz.

Egy kíváncsi kisfiú, egy mohó, élettel teli vakond, egy nehézségektől megviselt róka és egy bölcs, szelíd ló barátsága. Ők négyen felfedezik a nagyvilágot. Kérdéseket tesznek fel egymásnak. Viharokat élnek át együtt. Megtanulnak szeretni.

Ez a könyv óda az ártatlansághoz és a kedvességhez, olyan élettanulságok gyűjteménye, ami már milliók szívét érintette meg.

A könyvről:

Mindig is imádtam a hasonló köteteket, amelyek nem esnek túlzásokba: egyszerű történettel, de mély mondanivalóval rendelkeznek, az illusztrációk pedig még inkább segítenek elmerülni ebben a világban. A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló egy szívmelengető mese szeretetről, bátorságról, önmagunk megismeréséről, barátságról és a megtett útról. A könyvből rövid animációs film is készült, amelyet bár még nem láttam, de az alapanyag miatt talán nem is meglepő, hogy elnyerte az Oscar-díjat.

Legyen szó egy fárasztó napról, egy rossz időszakról, de elmerülni ebben a kötetben határozottan kirángat a monotonitásból, feltölt lelkileg, és egy olyan pluszt ad, amely örök érvényű, és amely örökké velünk marad. A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló tipikusan az az olvasmány, amelyet rengetegszer elő lehet venni, és mindig mély hatást fog gyakorolni ránk, mindig lesz valamilyen új tanítása, amelyet aktuálisan fontos, hogy halljunk. Ahogy a szerző is megfogalmazta, ezekbe a karakterekbe mi olvasók valószínűleg még többet látunk, mint amennyit ő megteremtett, és ez fantasztikus: mindenki hozzá tudja adni a saját tapasztalatait, a saját világlátását a történethez, éppen ezért mindenki számára kicsit személyre szabott az élmény.

Részlet a könyvből

A kötet egyik fő mondanivalója, hogy senki se ítéljen első látásra: gondoljunk csak a kicsi Vakondra, aki nagy dolgokra hivatott, és akinek mindig van ideje egy (vagy kettő) sütire, hiszen az élet sokkal szebb, ha adunk hozzá egy kis élvezetet. Tetszett, hogy nem riadt meg a Rókától, épp ellenkezőleg, segített neki, a jó tette és bátorsága pedig viszonzásra talált. A Vakond testesíti meg a bölcsességet, szavaival gyakran segít társainak meglátni a világ szépségeit. A Róka első pillantásra egy veszélyes vadállatnak tűnhet, de bebizonyította, hogy mennyire szelíd valójában, aki ritkán szólal meg, de amikor megteszi, akkor az sokat jelent. A Kisfiú kicsit elveszett, nehezen találja a helyét, de barátainak köszönhetően hamar ráeszmél, hogy a szeretet és a barátság ereje mindent felülír. A Ló megtestesíti a kedvességet, barátai támogatásainak köszönhetően pedig felülkerekedik a félelmén és képes megmutatni a valódi énjét. Négyen együtt egy családot alkotnak: szeretik és támogatják egymást, segítenek pozitívabban szemlélni a világot és olyan útravalót adni, amelyen hosszan el lehet gondolkodni. A kötet tele van teljesen új, máshol nem hallott gondolatokkal? Nincs. Sok minden általános/sokat hallott tanulság, mégis, ahogy a szerző összefűzte őket egy történetté, valami többet teremtett.

Imádtam ezt a könyvet, amely abszolút mély hatást gyakorolt rám. Mindenkinek csak ajánlani tudom kortól függetlenül, hiszen ez egy örök érvényű mese, örök érvényű tanításokkal. 

A kötet megvásárolható ezen a linken:  A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Ana Huang: Twisted hate

A mai értékelés középpontjában Ana Huang Twisted hate című könyve áll. Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!

Fülszöveg:

Utálja… legalább annyira, mint amennyire kívánja őt.

Jóképű, magabiztos, hamarosan menő orvos lesz, ráadásul Josh Chen sose találkozott olyan nővel, aki ellen tudott volna neki állni – kivéve Jules Ambrose.

A gyönyörű, vörös hajú nő az első találkozásuk óta az idegein táncol, miközben senki máshoz foghatóan ragadta meg a képzeletét.

Amikor a viszályuk egy felejthetetlen éjszakába torkollik, egy olyan megoldást javasol, amely segítségével végre tovább léphetne: egy ellenségek extrákkal kapcsolatot egyszerű szabályokkal. Nincs féltékenykedés. Nincs elköteleződés. És nincs szerelem.

A barátságos és ambiciózus Jules egyetlen célja átmenni az ügyvédi vizsgán.

Egyáltalán nincs szüksége egy jóképű doktorra, aki egymaga testesíti meg a kiállhatatlanság fogalmát – még ha rettenetesen dögös is. De ahogy jobban megismeri, rájön, hogy a régóta utált férfi sokkal többet rejt magában. Nem sejthette, hogy ő lesz az ősellensége és az igazi megváltása is.

Kapcsolatuk pokolian indul, és amikor múltjuk démonjai utolérik őket, olyan igazságokkal kell szembenézniük, amelyek vagy megmentik őket… vagy elpusztítanak mindent, amiért eddig dolgoztak. A legjobb barátjának a testvére. Az ősellensége. És az igazi megváltása.

A könyvről:

Ana Huang az az író, aki rengetegszer szembejött velem a közösségi médiában, külföldön különösen nagy népszerűségnek örvend, míg a magyar olvasók körében kicsit megosztó a munkássága. A Twisted love belőlem is vegyes érzéseket váltott ki (a 2. kötetet még nem olvastam), de a folytatásokat nagyon sokan dicsérték, így nem is volt kérdés, hogy folytatni szeretném a sorozatot. Jules és Josh párosa már az első részben felkeltette az érdeklődésemet, nagyon kíváncsi voltam, hogy mi fog kisülni abból, ha ők ketten egymásra találnak. Egy szenvedélyes, ízig-vérig enemies to lovers sztorira számítottam, amelyet meg is kaptam.

Tudtam, hogy nem egy cukormázas romantikus történetet fogok olvasni, de Jules és Josh minden előzetes várakozásomat felülmúlta. Egy igazi enemies to lovers regényt kaptunk, ahol az utálat nem valami apró félreértésből fakad és amelyen hamar túl is lépnek a karakterek, hanem itt tényleg volt súlya a dolognak. Imádtam olvasni a sértegetéseiket, a szócsatáikat, ahogyan az ellenségek extrákkal kapcsolatukat is. 

Szeretem a jól kidolgozott karaktereket, Ana Huang pedig mesterien ért ehhez. Míg Jules egy erős, független nő, aki küzd a céljaiért, és nem nyafog feleslegesen minden apró dolog miatt, hanem igenis a kezébe veszi az irányítást, addig Josh egy látszólag bunkó, de a valóságban vajszívű, gondoskodó férfi, aki egyszerre testesíti meg a rossz- és a jófiút. Két erős személyiség ha egymás mellé kerül, akkor könnyen kiolthatják a másikat, de itt nem ez történt: mindketten hangsúlyosak tudtak maradni, a közöttük lévő ellentétek jól kidomborodtak, majd az egymásra találásuk, az érzelmek megváltozása is szépen nyomon követhető volt, nem egyik oldalról a másikra találtak egymásra, hanem valóban hiteles tudott maradni az író. Mint említettem, mindketten komplex karakterek, jól kidolgozott háttértörténettel, és bár Josh múltját részben ismerhettük az első kötetből, addig Jules ezen a téren újdonság volt, a múltját megismerve pedig megbizonyosodhattunk arról, hogy mennyire erős nő valójában.

A kötetben nagy szerepet kapott a bizalmatlanság kérdésköre is, hiszen Jules és Josh nem igazán tudták eldönteni, hogy mennyire bízhatnak a másikban, amit abszolút meg is értek. Josh életében fájó pont, hogy ketten is elárulták a múltban (köztük a legjobb barátja, Alex, akivel ebben a kötetben végre rendeződik a viszonyuk), és amikor Jules is így tesz, az hatalmas törést okoz számára.

Amiről még muszáj beszélnem, az a regényben található erotikus jelenetek összessége. Ahogyan Jules és Josh kapcsolata sem egy romantikus, könnyed vígjátékra hajaz, úgy az erotikus jelenetek is durvábbak, részletesek, sokak számára idegenül hatnak, és biztos vagyok benne, hogy néhányan ki is akadnak rajtuk, de én úgy gondolom, hogy a két karakter és az írónő esetében az lenne a meglepő, ha nem ilyen jellegű jeleneteket kaptunk volna.

Összességében azt tudom mondani, nagyon jól döntöttem, hogy folytattam a sorozatot: ez a kötet sokkal jobban tetszett, mint Ava és Alex története, a maradék két részt pedig szintén olvasni tervezem. A Twised hate nem való minden olvasónak, de aki szereti a hasonló könyveket, annak a szívét garantáltan elrabolja majd.

Olvastad már a regényt?

A könyv megvásárolható ezen a linken: Twisted hate

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Rácz-Stefán Tibor: Kamupasi karácsonyra

A mai értékelés középpontjában Rácz-Stefán Tibor Kamupasi karácsonyra című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

A könyv és az értékelésem LMBTQ tartalom miatt 18 éven felülieknek ajánlott!

Fülszöveg:

A színjáték valósággá válhat?

Dani imádja a karácsonyt, ez a kedvenc időszaka az évben, de az idei ünnep nem ígérkezik valami fényesnek. Nem elég, hogy dobta a pasija, de a családjának sem meri bevallani, hogy nem tud kivel menni a karácsonyi vacsorára.

Eközben a munkahelyén, a könyvesboltban is gyűlnek a gondok. Az új munkatársa nem más, mint a helyes és magabiztos Zénó, a régi osztálytársa, az első srác, akibe valaha szerelmes volt, és az első, aki összetörte a szívét.

Zénó tele van lelkifurdalással a múlt miatt, és bármit megtenne, hogy kiengesztelje Danit. Amikor kihallgat egy beszélgetést, már tudja, mit kell tennie: ő lesz Dani kamupasija karácsonykor…

Ahogy a két fiatal egyre több időt tölt együtt, Dani újra beleszeret Zénóba, de fogalma sincs arról, mi a valóság, és mi a színjáték. Amikor Zénó hozzáér, amikor megöleli, azért teszi vajon, mert tényleg akarja őt, vagy csak a lehető legjobb alakítást igyekszik nyújtani a családja előtt? Rejlik valami igazi a bizalmas érintések és a gyengéd pillantások mögött?

Az év legszebb másodikesély-története.

Tudd meg a legapróbb titkokat is!

A könyvről:

Rácz-Stefán Tibor neve nem újdonság számomra, hiszen több megjelent regényét olvastam már és mindegyiket nagyon szerettem, így izgatottan vártam a Kamupasi karácsonyra megjelenését, a Téged kérlek karácsonyra! után pedig nagyon örültem, hogy újból egy, az ünnephez kapcsolódó romantikus regényt hozott az író. A Kamupasi karácsonyra egyrészt az a kedves, szívmelengető és szerethető olvasmány volt, amelyre számítottam, másrészt pedig az író fontos témákat dolgozott fel Dani és Zénó történetén keresztül, amelyekről úgy gondolom, hogy nagyon is beszélni kell.

Dani élete újra a feje tetejére fordul, amikor Zénó, aki korábban szó nélkül tűnt el az életéből, -ezzel fájó és napjainkig be nem gyógyult sebeket hagyva- a munkatársa lesz a könyvesboltban. Dani legkevésbé sem akarja látni a srácot, aki annyi szenvedést okozott neki, és ezt nem is fél Zénó tudtára adni. Ráadásul mindjárt itt a karácsony, Dani pedig megígérte a családjának, hogy hazaviszi látogatóba a nem létező párját. A barátaik mesterkedésének és a véletleneknek köszönhetően azonban úgy alakul, hogy Zénó lesz Dani karácsonyi kamupasija, ez pedig olyan érzelmi lavinát indít el mindkettőjükben, amelyre talán nincsenek felkészülve. Vajon újra bízhat Dani Zénóban annak ellenére is, hogy korábban összetörte a szívét? Zénó pedig kaphat megbocsátást a múltban elkövetett hibáiért?

Ezt a kötetet teljes mértékben áthatotta a karácsony szelleme! Hihetetlenül hangulatos volt, egy igazi kellemes, télies, cozy olvasmány. Imádtam Dani családját, hogy ennyire szeretik az ünnepet, és valljuk be, nincs is jobb, mint a szeretett személlyel ülni az ünnepi fények alatt és olvasni egy jó könyvet. Imádtam az összes bensőséges, kedves jelenetet, a regény abszolút visszarepített decemberbe, és megadta a karácsonyi hangulatot, az pedig csak a ráadás, hogy a történet egy része könyvesboltban játszódik: ez a kötet aztán tudja, hogyan kell elrabolni a könyvmolyok szívét.

Mint ahogy az írótól megszokhattuk, ez a regény sem csupán egy átlagos, habos-babos karácsonyi romantikus, hanem több fontos témáról is nyíltan beszél. Dani és Zénó történetében nem a coming out-on van a hangsúly, hiszen ezen már rég túl vannak a családjaik felé, helyette nagy szerepet kap a kényszerbetegség, az alkoholizmus, a családdal való kapcsolat és az összetört szív, amely gyógyulni szeretne, de mindig nehézségekbe ütközik.

Már az első oldalaktól nyilvánvaló volt, hogy Dani mennyire szenved: nem tud túllépni a múltban Zénóval történteken, és valljuk be, valamennyire jogosak is az érzelmei. Ehhez hozzácsapódott az a rengeteg önostorozó, negatív gondolat, amelyek gyakran jelentek meg a fejében. Rossz volt olvasni, hogy mennyire kicsire tartja magát, a múltból hozott sebek pedig nem gyógyultak be, épp ellenkezőleg, kihatnak a felnőtt életére, ráadásul mindez párosítva a tisztaság kényszerével egy kicsit instabil felnőttet eredményeztek, én pedig elképesztően drukkoltam Daninak, hogy a regény végére találja meg a magabiztosságát, és igenis álljon ki önmagáért és mutassa meg, hogy sokkal több ő annál, mint amit feltételeznek róla. Hatalmas utat tett meg, és bár vannak dolgok, amelyeken nehéz változtatni, ő mégis tudott fejlődni, és a regény végére képes volt elfogadni a betegségét is. Zénó élete szintén nem a legegyszerűbb: bűntudata van a Danival történtek miatt, és bár szeretné jóvátenni, falakba ütközik. Ráadásul a saját szülei sem fogadják el igazán, nem értik meg, hogy a biszexualitása valójában mit jelent, és nem is akarják sem megérteni, sem elfogadni. Nagyon sajnáltam, hogy ennyire negatív családi háttér van mögötte, de éppen ezért is örültem, hogy Daniéknál megtalálta azt a melegszívű, befogadó környezetet, amelyre szüksége lenne. Zénó karakterszálán keresztül, a volt barátnője kapcsán felmerültek olyan témák is, mint az alkoholizmus és az anyaság kérdésköre: én pedig nagyon szerettem, ahogyan a szerző ezekhez a témákhoz nyúlt, és nem támadva, hanem megértően, igazán szenzitíven írt a témákról.

Bár a regény nagyrészt Dani szemszögéből íródott, azért örültem, hogy néhány Zénó fejezetet is kaptunk, mivel kifejezetten szeretem, ha egyszerre két karakter fejébe is beleláthatok. Továbbra is nagyon szeretem Rácz-Stefán Tibor írói stílusát, elképesztően jól bánik a szavakkal, az érzelmes szituációk leírása pedig különösen nagy erőssége.

A könyvben feltűnt néhány korábbi karakter is az író előző köteteiből: számomra Máté és Hanna volt ismerős a Mikrofonpróbából, de a regény végén rájöttem, hogy nem ők az egyetlenek. Panka és Bastien történetét pedig biztosan elolvasom, hiszen szeretnék többet tudni az egymásra találásukról.

Összességében azt tudom mondani, hogy a Kamupasi karácsonyra egy nagyon szerethető, igazán karácsonyi hangulatú, fake dating LMBTQ romantikus történet, amely biztos vagyok benne, hogy sok olvasó szívét rabul ejti majd. Bátran ajánlom, ha szereted az egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató regényeket.

Olvastad már a kötetet?

A könyv megvásárolható ezen a linken: Kamupasi karácsonyra

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Taylor Jenkins Reid: Szikrázó Malibu

A mai értékelés középpontjában Taylor Jenkins Reid Szikrázó Malibu című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

„Reggel hét órára Malibu partszakasza lángokban állt.”

Malibu, 1983 augusztusa. Elérkezett Nina Riva éves nyár végi bulijának napja, és a várakozás izgalma a tetőfokára hág. Mindenki a híres Riva testvérek kegyeit keresi. Nina tehetséges szörfös és szupermodell, Jay szörfbajnok, Hud ismert fotós, Kit pedig a többiek imádott kishúga. A testvéreket mindenki elragadtatott csodálattal figyeli egész Malibuban és még azon túl is – főleg mivel a legendás énekes, Mick Riva gyerekei.

Csupán egyetlen ember nem várja kitörő lelkesedéssel az év partiját: maga Nina. Ó, és talán Hud sem, mert már rég ideje lenne megvallania valamit a fivérének, akivel születésüktől fogva elválaszthatatlanok.

Jay azonban számolja az estig hátralévő perceket, hiszen a lány, akire állandóan gondol, azt ígérte, eljön.

Kitnek is megvannak a maga titkai – például egy vendég, akit a többiek tudta nélkül hívott meg.

Éjfélre a buli teljesen kicsúszik a testvérek irányítása alól, ám a hajnali első szikra előtt még tele vannak a poharak, szól a zene, és a család generációit formáló szerelmek és titkok mind felszínre kerülnek.

A Szikrázó Malibu egy család felejthetetlen éjszakájáról szól, amikor mindannyiuknak el kell dönteniük, mit tartanak meg az életüket alakító örökségből… és mit hagynak maguk mögött.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!

A könyvről:

Egyértelműen Taylor Jenkins Reid az az író, akinek a regényei legtöbbször szembejöttek velem a közösségi médián az utóbbi egy évben. Az emberek megőrülnek a történeteiért, imádják azokat, szóval nem meglepő módon az én figyelmemet is felkeltették, az első olvasott könyvem a szerzőtől pedig a Szikrázó Malibu lett, amellyel szemben magas elvárásaim voltak, de jelentem, abszolút sikerült megugrania azokat. A Szikrázó Malibu lebilincselő olvasmány egy híres családról, amely a látszat szerint szinte tökéletes, de a mélyben rengeteg titok és fájdalom húzódik meg.

A regény az 1983-as évben veszi kezdetét, Nina Riva szokásos nyár végi bulijának napján, de viszonylag hamar az 1950-es években találjuk magunkat, így egy párhuzamos történetvezetést kapunk, amely egyaránt mutatja be a party napját és a Riva szülők egymásra találását, a kapcsolatuk mélyrepülését, valamint testvérek gyerekkorát. Rendkívül hamar egyértelművé vált, hogy milyen titkok lapulnak a mélyben, hogy milyen fájdalmas momentumokat élt át June, és mennyire nem viselkedett jó férjként és felelősségteljes apaként Mick, így egyáltalán nem meglepő, hogy egy ilyen gyerekkor hatással lett Nina és testvérei felnőttkori életére is.

A könyv központi eleme a család, na meg háttérben meghúzódó botrányok. A gyerekek igen fiatalon egyedül maradtak, csak egymásra számíthattak June halála után, az anya szerepet Nina vállalta magára. Borzasztóan nehéz lehetett a rivaldafényben felnőni, de a történtek határozottan összekovácsolták a testvéreket, akik életében az apjuk valamennyire mumusnak számít: nem akarnak hasonlítani rá, ez pedig sok erkölcsi dilemmát okoz, hiszen akaratlanul is felállítható valamilyen párhuzam közöttük. Úgy gondolom, hogy az írónő rendkívül jól kidolgozott, összetett, mély érzésű karaktereket alkotott, akikhez nagyon könnyen tudtam kapcsolódni és belehelyezkedni a világukba, a közöttük lévő kötelék pedig csak tovább erősítette ezt az érzést.

A regény két részre osztható, az elsőben a karakterek felvezetése, az alapszituáció bemutatása zajlik, a másodikban pedig a híres-neves party. A buli bemutatása számomra nagyon hasonló volt a filmekben látottakhoz: mindenféle híresség mindenféle botrányos dolgot csinál, és sokszor teljesen úgy viselkednek, hogy az egy hétköznapi ember számára elképzelhetetlen, mégis, teljesen úgy éreztem, mintha én is jelen lennék a karakterekkel, és velük együtt élném át ezt az őrült forgatagot.

A Szikrázó Malibu egy nagyon emocionális történet, amelyben szomorú és keserű pillanatokból nincs hiány. Az írónő a karakterek mellett az érzelmeket is nagyon jól ábrázolta, sokszor azon kaptam magam, hogy majd megszakad a szívem a fiatal gyerekekért. Több kérdés is felmerült bennem olvasás közben, például, hogy vajon kire hárul a felelősség, ha nincs szülő, akire számíthatunk? Vagy éppenséggel, a múlt pillanatai mennyire mély hatással lehetnek a távoli jövőre? Egy biztos: Taylor Jenkins Reid teljesen rabul ejtett, és biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok mindent fogok olvasni az ő tollából.

Ha egy lenyűgöző, botrányos és fájdalmas családtörténetre vágysz lebilincselő hangulattal, a szörf és Malibu szeretetével, akkor a Szikrázó Malibu a neked való olvasmány. Biztos vagyok benne, hogy sokan szeretni fogjátok, én pedig ennél őszintébben nem is ajánlhatnám.

Olvastad már a könyvet/tervezed?

A regény megvásárolható ezen a linken: Szikrázó Malibu

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Kerstin Gier: Rubinvörös

A mai értékelés középpontjában Kerstin Gier Rubinvörös című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző kiadónak!

Fülszöveg:

Olykor tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre – mint derült égből a villámcsapás – a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden!

Kerstin Gier bestseller-szerző utánozhatatlan érzékkel kelti életre a legcsodálatosabb érzést a világon!

Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!

A könyvről:

A Rubinvörös az egyik kedvenc trilógiám nyitókötete, amelyet először általános iskolás koromban olvastam (viszonyításképpen, jelenleg 25 éves vagyok), de a szeretetem a sorozat iránt azóta is töretlen, most, ennyi évvel később pedig az újraolvasás során is egy ugyanannyira szerethető, izgalmas, lebilincselő, jó karakterekkel dolgozó csoda-történetnek gondolom, amelyet nem győzök ajánlani, mert higgyetek nekem: megéri elolvasni.

Az alaptörténet szerint a családban öröklődő időutazó géneket Charlotte örökölte, így egészen kicsi korától kezdve a rá váró feladatra készítették fel, Gwendolyn édesanyjának furfangossága miatt azonban nem is sejtették, hogy egy másik lány is lehet a gén örököse, így Gwendolyn egy nap a 19. század végén találja magát. Amikor tudomást szereznek a történtekről, Gwendolyn élete a feje tetejére áll, ha pedig ez nem lenne elég, még a bosszantó Gideont is el kell viselnie, akivel együtt kell utaznia az időben. Vajon Gwen képes lesz megbirkózni a feladattal? Milyen veszélyeket tartogat számára a múlt?

Nagyon szeretem az időutazós történeteket, mivel mindig rengeteg gondolatot és kérdést ébresztenek bennem a témával kapcsolatban, ez a Rubinvörös esetében sem volt másképp. Imádom az időutazás keltette paradoxonokat, a lehetetlen megmagyarázását, az időutazós regények közül pedig abszolút a Rubinvörös a kedvencem. 

Az izgalmas alaptörténet mellett nagyon szerethető és érdekes karakterekkel dolgozik Kerstin Gier ebben a trilógiában, gondoljunk csak Gwen-re, aki szeleburdi és közel sem tökéletes személy, de éppen emiatt annyira valósághű, ráadásul koránt sincs egyszerű dolga, hiszen minden hirtelen szakad a nyakába, de ott van Gideon is, aki megannyi fiatal szív elrablója. Gwen és Gideon kapcsolata abszolút a tini kapcsolatokat hozza a saját tini problémáikkal, a megismerkedésüket pedig különösen imádtam, ehhez sokat hozzátett Gideon szemtelen viselkedése. A mellékszereplők is sokat adtak a történethez, gondoljunk csak a grófra, aki a legkevésbé sem volt szimpatikus számomra, Charlotte-ra, akit könnyű nem kedvelni vagy Leslie-re, aki viszont nagyon is szerethető. 

Most, 10-12 évvel később is magával ragadott a könyv, a lendület csak vitt magával fejezetről fejezetre, és nagyon nehéz volt letennem. Mondják, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de én az újraolvasás során is ugyanúgy izgultam a karakterekért, és vártam, hogy milyen fordulatok rejlenek a sorok között. A Rubinvörös tökéletes ötvözete a romantikusnak, a fantasynek és a történelmi regényeknek, én különösen szerettem a múltban játszódó fejezeteket és a képet, amelyet az író vetített elénk a 19-20. századról.

Összességében a Rubinvörös egy szórakoztató, lebilincselő hangulatú, érdekes és izgalmas felépítésű young adult fantasy trilógia nyitókötete, amelyet nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek, mivel higgyetek nekem, nem csak a borító gyönyörű, a beltartalom ugyanannyira varázslatos. 

Olvastad már a könyvet?

A trilógia megvásárolható ezen a linken: Időtlen szerelem

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Melissa Albert: Bűnös szívünk mélyén

A mai könyvértékelés középpontjában Melissa Albert Bűnös szívünk mélyén című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt az Agave Könyveknek!

Fülszöveg:

Egy buliból hazafelé tartva a tizenhét éves Ivy és jövendőbeli expasija majdnem elgázolnak egy meztelen, fiatal nőt egy fákkal övezett út közepén. És ez csak a kezdete az egyre hátborzongatóbb eseményeknek. Ivy hamarosan meghökkentő dolgokra figyel fel otthon is: egy döglött nyulat talál a kocsibejárón, majd anyja bizarr főzetét a kertben elásva, de kisvártatva előkerül egy gyermekkori kincses doboza is a szülei gardróbszéfjéből.

Hamarosan a felszínre bugyognak Ivy titkolózó anyja múltbeli titkai. Mit követett el annak idején? És mi van, ha a természetfeletti erők, amelyekkel tinédzserkorában dacolt, most visszatérnek, hogy mindkettejüket kísértsék? Ivynak válaszokra lesz szüksége, ha el akarja kerülni a vészesen közelgő sötétséget. A részben Ivy jelenkori, külvárosi otthonában, részben pedig anyja mágiával átitatott, 1990-es évekbeli Chicagójában játszódó történet boszorkányos lendülettel, letehetetlenül száguld izgalmas befejezése felé.

Melissa Albert regénye titkokkal, hazugságokkal, rossz döntésekkel és veszélyes mágiával szőtt paranormális fantasy, ami a horror eszköztárából sem rest válogatni.

A kötetről:

Amint elolvastam a fülszöveget, rögtön tudtam, hogy ez a könyv bizony nekem való. A Bűnös szívünk mélyén egy igazi boszis olvasmány, ahol a libabőr garantált! Nagyon tetszett az alapkoncepció, a karakterek, maga a cselekmény és a történetvezetés egyaránt.

A regény kezdetén Ivy egy különös lányt lát az erdőben a patak partján, majd ezután egyre furcsább dolgok történnek, mint például a házuk előtt hagyott állattetemek, az anyja egyre különösebb viselkedése, ráadásul mintha valaki folyton figyelné őt, és meg merne rá esküdni, hogy valaki járt a házukban, Ivyban pedig csak gyűlnek a kérdések, amelyekre egyre égetőbben szeretne válaszokat kapni. Úgy néz ki, hogy minden szál valahogy az anyjához vezet, aki közel sem a nyílt természetéről híres. Mi ez az egész? Micsoda valójában Ivy anyja? És ami a legfontosabb: tényleg veszélyben vannak?

Imádtam a regény hangulatát, és bár a cselekmény nem ősszel játszódik, számomra mégis tökéletes erre az időszakra. A könyv szépen építkezik, minden információmorzsa apránként derül ki, a fejezetek pedig mindig úgy értek véget, hogy égetően szükségét éreztem a folytatásnak. A váltott szemszög (előbb 2, majd 3 nézőpont) segített igazán megérteni a történéseket, ráadásul az izgalmat is fokozták. Eleinte az Ivy nézőpontjából írt fejezetek voltak a kedvenceim, de aztán szépen lassan Dana fejezetei is felzárkóztak, ahogy egyre több részlet derült ki a boszorkánysághoz vezető útról.

Már az első fejezet egy elég erős jelenettel indít, ezzel megteremtve a baljós, titokzatos és mágikus hangulatot, amely a folytatásra is jellemző. Számomra nem volt ijesztő a könyv, de az a bizonyos borzongás azért nem maradt el. A fejemben gyártottam a teóriákat, hogy vajon mik vezettek a jelen kísérteties pillanataihoz, a feszültség pedig egyre csak nőtt és nőtt, én pedig izgatottan vártam, hogy mikor robban fel és derül mindenre fény.

Ebben a kötetben nem a karakterfejlődéseken van a legnagyobb hangsúly, de persze megfigyelhető némi változás ezen a téren is: Ivy sokkal bátrabb lesz, és végre fel meri tenni azokat a kérdéseket, amelyek mindig is motoszkáltak a fejében, ráadásul nem hagyja annyiban a dolgokat, mindennek megpróbál utána járni, és megtanulja nem bizonyosnak venni mindazt, amit eddig a világról tudott. Ha már a karakterekről írtam, akkor muszáj megemlítenem Dana, Fee és Marion hármasát. Marion személyiségén keresztül megfigyelhetjük, hogy milyen az elhanyagolt lány, amikor egy kis hatalmat talál: folyton éhezik a többre, a jobbra, és nincs olyan határ, amit át nem lépne a céljai elérése érdekében. Hiszem, ha a családi háttere kiegyensúlyozottabb lett volna, akkor ő maga sem jutott volna odáig, ahová. Fee és Dana barátsága nagy kedvencem volt, szerettem, hogy tényleg minden körülmények között számíthattak egymásra, és valóban olyanok voltak, akár a nővérek. 

A Bűnös szívünk mélyén műfaját tekintve paranormális thriller, cselekményét tekintve pörgős, egy másodpercig sem unatkozunk olvasás közben. Az erős női karakterek árnyaltak, mágiából pedig nincs hiány. Bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szereti a hasonló olvasmányokat, vagy pedig valami extra izgalomra vágyik. Szerintem megéri elolvasni.

Ui: A könyvben többször találkozhatunk megcsonkított nyulakkal, fontosnak tartom ezt megemlíteni mert tudom, hogy sokak számára ez egy fontos trigger warning.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Bűnös szívünk mélyén

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Ali Hazelwood: Utálom, hogy szeretlek

A mai könyvértékelés középpontjában Ali Hazelwood Utálom, hogy szeretlek című kötete áll, amely három novellát tartalmaz. Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!

Fülszöveg:

Mara, Sadie és Hannah elsősorban barátnők és főleg kutatók. Bár tudományterületük a világ más-más szegletébe szólítja őket, mindhárman egyetértenek az egyetemes igazsággal: az ellentétek vonzzák, a riválisok pedig tűzbe hozzák egymást…

Egy fedél alatt

Környezetmérnökként Mara mindent tud az ökoszisztémák érzékeny egyensúlyáról: egyensúlyra van hozzájuk szükség. És hogy senki ne nyúljon a termosztáthoz. És senki ne lopja el a másik kajáját. Valamint más szabályokra is, amikről Liamnek, a lakótársának és egyben alávaló, nagy olajcégnél dolgozó jogásznak fogalma sincs.

Két emelet között

Mérnökként logikusan gondolkodva Sadie tudja, hogy elvileg hidakat kellene építenie. Viszont a STEM tudományos világában dolgozó nőként azt is tudja, hogy a körülmények változhatnak, és amikor az ember órákra bent ragad egy parányi New York-i liftben azzal a férfival, aki összetörte a szívét, joga van porig égetni azt az izmos, szőke hidat.

Fagypont alatt

Ian sok minden Hannah számára: gonosztevő, aki megpróbálta megvétózni az expedícióját, és tönkretenni a karrierjét; istenien szörnyű álmainak főszereplője… de hős sosem volt. Fagyos szíve azonban felolvad, amikor sebesülten és elhagyatottan fekszik az Északi-sark egyik távoli kutatóállomásán, és csak régi riválisa hajlandó elindulni a veszélyes mentőakcióra.

A könyvről:

Ali Hazelwood egy zseni. Már egy ideje tudom, hogy nagy eséllyel a kedvenc íróim közé fog kerülni, az Utálom, hogy szeretlek pedig még tovább erősítette ezt az érzést. Számomra ő a STEM és a rom-komok királynője, egyszerűen imádom minden egyes megfogalmazott sorát. A történetei egyszerre szórakoztatóak, aranyosak, szenvedélyesek és tanulságosak, amelyek mindig kitérnek a STEM világában tapasztalt nemi egyenlőtlenségekre is. Ha agyalsz, hogy olvass-e tőle, akkor ne gondolkozz tovább, hanem tedd meg. Nem fogsz csalódni.

Az Utálom, hogy szeretlek három rövidebb történetet tár elénk. Kicsit aggódtam, hogy vajon mennyire fognak tetszeni, mennyire sikerül elmélyülnöm bennük a rövidség miatt, de jelentem: számomra tökéletesen kerek egészek voltak, amelyek így is a szívemhez nőttek. Amikor olvastam Mara és Liam történetét, úgy gondoltam, hogy nehéz lesz felülmúlni, de sikerült Sadie-nak és Eriknek, majd Hannahnak és Iannek. Mindhárom novella szépen építkezett, nagyon szerettem az elbeszélésmódjukat, ahogyan a szerkezetet is, hiszen mindegyik a jelen egy figyelemfelkeltő pillanatával indított, majd utána a jelen és múlt között váltakozva ismerhettük meg a cselekményt, ez pedig csak tovább fokozta az izgalmat.

Egy fedél alatt:

Hatalmas kedvenceim az enemies to lovers, a grumpy x sunshine és a kénytelenek együtt élni típusú történetek, szóval tudtam, hogy ez a kombináció ütős lesz. Liam eszméletlen cuki volt a maga csendes módján, imádtam, ahogy Marával szívatták egymást, majd a közös, kedves és szenvedélyes jeleneteiket még inkább. Nagyon jó párost alkottak, akik tökéletesen kiegészítették egymást – talán Helena is tudta, hogy ez bizony így lesz. 

Két emelet között:

Sadie és Erik kapcsolata elég gyorsan kialakult, de őszintén: ki tudna ellenállni egy ilyen viking típusú férfinak? Sadie egy kicsit bolondos volt a babonáival, de úgy éreztem, hogy mindez még ésszerű keretek között történt, mi pedig valljuk be: mindannyiunknak van valamilyen apró szokása  a nehéz helyzetek előtt. Kifejezetten tetszett a konfliktus is, majd annak a megoldása. Erik és Sadie párosát nem lehet nem kedvelni, azt pedig külön szeretném kiemelni, hogy mennyire szeretik a focit, Sadie kedvenc csapata pedig a Real Madrid, akik iránt szenvedélyesen rajongok immár több, mint egy évtizede.

Fagypont alatt:

Őszinte leszek, a legelső pillanattól kezdve sejtettem, hogy ez a novella lesz a kedvencem, valamiért vonzanak a hideg, téli napokon játszódó történetek, de a Nasa körítés is levett a lábamról, hiszen kicsit olyan volt, mintha az Eszméletlen szerelem világába térnék vissza. Remélem, hogy Hannah és Bee találkoztak valamilyen módon. Hannah egy tipikus kemény csaj, míg Ian egy számomra hatalmas pozitív meglepetés a kedves, odaadó szívével. Nagyon szeretem a hasonló kapcsolati dinamikákat, szóval nem is volt kérdés, hogy őket is imádni fogom. A végén pedig megmelengette a szívemet, hogy a három férfi milyen jóban lett egymással, ahogyan a Mara-Sadie-Hannah barátság is példaértékű.

Nagyon boldog vagyok, hogy olvastam ezt a kötetet, kíváncsian várom, hogy a jövőben mi mindent tartogat még számomra az írónő. Egy biztos: továbbra is olvasni szeretném a könyveit.

Olvastad már a regényt? Hogy tetszett?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Utálom, hogy szeretlek

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Julia Quinn és Shonda Rhimes: Sarolta királyné

A mai könyvértékelés középpontjában Julia Quinn és Shonda Rhimes közös regénye, a Sarolta királyné áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a GABO Kiadónak!

Fülszöveg:

A New York Times bestseller szerzője, Julia Quinn és a televíziós úttörő Shonda Rhimes mozgalmas, lendületes és felettébb romantikus regényt írt, amelynek főszereplője a Bridgerton-sorozatból ismert Sarolta királyné és III. György király, az ő szerelmi történetük, valamint, hogy ez a szerelem milyen változásokat hozott a társadalom életében. A regényt a Shondaland által a Netflixnek készített eredeti sorozat, a Sarolta királyné – Egy Bridgerton történet ihlette.

„Egy korona vagyunk. Az ő terhe az enyém és az enyém az övé…”

1761-ben egy szép szeptemberi napon egy király és egy királyi menyasszony találkozik, életükben először. Néhány óra múlva már házasok.

A német hercegnőként született Sophia Charlotte Mecklenburg-Strelitz gyönyörű, makacs és nagyon, de nagyon okos… nem kifejezetten azok a tulajdonságok, amelyekre a brit udvar vágyott, amikor jövendőbelit keresett az ifjú III. Györgynek. Ám Saroltának nagyon is szüksége volt makacsságára és függetlenségére, mert Györgynek titkai voltak… olyan titkai, amelyek megrengethették volna a monarchia alapjait.

Miután Sarolta új, királynéi szerepében találja magát, meg kell tanulnia eligazodni és előrehaladni a bonyolult udvari politikában… mindeközben a szívére is vigyáznia kell, mert beleszeret a királyba, hiába igyekszik György eltávolítani magától. De mindenekelőtt meg kell tanulnia uralkodni, és megérteni, hogy egy egész társadalom átalakítására kapott hatalmat. Harcolnia kell, de nem magáért, hanem a férjéért és minden új alattvalójáért, akik az ő útmutatását és kegyeit várják. Mert ő már soha nem lesz Charlotte. El kell fogadnia a sorsát, teljesítenie kell kötelességét… Nagy-Britannia és Írország királynéjaként.

A könyvről:

Természetesen a Bridgerton láz engem is elért, így nem is volt kérdés, hogy a sorozat megnézése után könyvben is olvasni szeretném Sarolta és György történetét. Azt már most elárulom, hogy a sorozat és a könyv nagyrészt fedik egymást, de mégis teljes mértékben olyan volt olvasni, mintha most először élném át a történetet – annyi kivétellel, hogy sokkal könnyebben magam elé tudtam képzelni így a karaktereket. 

Ez a regény hatalmas boldogsággal töltött el – Sarolta és György szerelme az egyik legigazabb és legtisztább, feltétel nélküli szeretet, amellyel valaha találkoztam. A párosuk verhetetlen, tökéletesen kiegészítik egymást. Az a kedvesség, szenvedély, szeretet és gyengédség ahogyan egymáshoz viszonyultak teljesen levett a lábamról. Sarolta egy vad, megzabolázhatatlan lélek, akinek Anglia új királynéjaként egy számára a megszokottól merőben eltérő környezetben kell megvetnie a lábát, ráadásul mindezek mellett György titkolózik is előtte. Sarolta magánya és szomorúsága teljes mértékben átjött a lapokról, nekem pedig a szívem szakadt meg ezért a fiatal királynéért, aki nem értette, hogy mégis mi hatására viselkedik így vele a férje. Nem lehetett könnyű számára ez az időszak, hiszen gyökerestül megváltozott az élete, de öröm volt olvasni, ahogy Sarolta megküzdött ezekkel az akadályokkal. Úgy gondolom, hogy ő a tökéletes királyné a férje és az ország számára, ezt pedig be is bizonyítja. György egy kissé elvontabb, de annál szerethetőbb figura, akinek rengeteg démonnal kell megküzdenie. Sokat szenvednek, mielőtt elérik a boldog végkifejletet, de minden pillanat csak erősebbé teszi a szerelmüket. Megható volt, ahogyan egymáshoz viszonyultak, a legendás első találkozást pedig soha nem fogom elfelejteni. Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy Sarolta és György a kedvenc könyves párosaim közé kerültek.

Kifejezetten tetszett, hogy a regényben több szemszögön keresztül pillanthattunk bele az eseményekbe, különösen György gondolatai voltak, amelyek megmaradtak bennem, mindaz a kedvesség és szeretet, ahogyan Sarolta felé irányult teljesen levett a lábamról. György határozottan egy olyan karakter, akit nem lehet elfelejteni, és akit meg kell ismertetni a könyvrajongók nagy részével. Ami viszont kicsit átesett számomra a ló túloldalára, az Agatha karaktere – sajnos nekem nem kifejezetten volt szimpatikus, jobban örültem volna, ha kevesebb a vele kapcsolatos történetszál.

A könyv a szerelmi vonalon kívül nagy hangsúlyt fektet a különböző rasszok és a nők helyzetére. Elszomorító volt olvasni, hogy mennyire semmibe vették a sötétebb bőrszínű személyeket és mennyi megaláztatást kellett elviselniük csak azért, mert nem fehérnek születtek. Örülök, hogy manapság már egy elfogadóbb világban élünk, de persze mindig van hová fejlődni.

Összességében nagyon boldog vagyok, hogy elolvastam ezt a könyvet. A történelmi romantikusok közül az abszolút kedvencem lett, György és Sarolta történetét pedig garantáltam nem utoljára vettem elő. Bátran ajánlom minden Bridgerton és nem Bridgerton rajongónak egyaránt, szerintem határozottan megéri elolvasni.

Olvastad már a könyvet? Esetleg tervezed?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Sarolta királyné

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés | Teagan Hunter: Can't Text This – Nehogy megírd!

A mai értékelés középpontjában Teagan Hunter Can't Text This – Nehogy megírd! című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

„Szia, Monty. Akarod látni a pitonomat?”

Így kötöttem ki egy idegennel valami lebujnak a mosdójában. Én, Monty Andrews, a szolid szűz lányok mintapéldánya.

Ez nagyon nem vall rám, de képtelenség lett volna letagadni a robbanásszerű vonzalmat közöttünk, ami még SMS-ben is átjött.

Így kezdődött a „Dugjunk egyet, hogy kieresszük a gőzt és elfelejtsük egymást” hadművelet, hiszen ennyi volt az egész: egy lezáratlan ügy.

Nem állt szándékomban újra és újra ágyba bújni egy tetovált, izmos és a lehető legjobb értelemben mocskos szingli apukával… mégis megtettem.

Minden remekül alakult – amíg rá nem eszméltünk, hogy én vagyok a fia tanító nénije.

Hagyd, hogy felüdítsen!

A könyvről:

Nagyon szeretem Teagan Hunter Légy merész sorozatát, úgy gondolom, hogy ezek a könyvek tökéletesen alkalmasak egy kikapcsolódással töltött délutánhoz. Könnyed, humoros történetek, amelyekben nincsenek túlzottan nagy drámák. Egyszerűen jó érzés olvasni, engem mindig feltöltenek az ilyen regények.

A Nehogy megírd Robbie és Monty történetét meséli el. Előbbivel már az előző két kötetben is találkozhattunk, számomra már akkor érdekes karakternek bizonyult, és érdeklődve vártam a saját regényét. Monty a fájdalmas történések után új városba költözik, ahol viszonylag hamar megismerkedik egy bárban Robbie-val, a karizmatikus és jóképű sráccal. A vonzalom tagadhatatlan közöttük, de az együtt töltött estéjük sokkal hamarabb véget ér, mint azt Robbie szeretné. Ám szerencsére a lány megadta neki a telefonszámát… 

Az "ellentétek vonzzák egymást" típusú történetek mindig is közel álltak a szívemhez. Van abban valami érdekes, amikor két, látszólag teljesen különböző személyiség egymásra talál, és közös kapcsolódási pontokat fedeznek fel. Robbie és Monty karakterüket tekintve nem is állhatnának távolabb egymástól, hiszen míg előbbi egy tetovált, rosszfiús beütésű szingli apuka, aki nem fél kimondani a gondolatait, addig utóbbi egy szelíd, visszafogott, kedves természetű nő, aki eléggé szigorú keretek között nevelkedett. Mindezen különbségek ellenére már az első oldalaktól érezhető volt a szikra kettejük között, amely a történet előrehaladtával egyre erőteljesebb lett. Úgy gondolom, hogy nagyon jó párost alkottak, tényleg szó szerint kiegészítették egymást. Robbie segített Montynak kibújnia a csigaházából, a lány pedig elérte, hogy Robbie sokkal elkötelezettebb legyen. Imádtam kettejük párbeszédeit, a humoros sms üzeneteket. Rengeteget mosolyogtam olvasás közben, köszönhetően főleg Robbienak, akinek mindig volt egy-két vicces megjegyzés a tarsolyában, Monty visszafogott reakciói pedig csak olajat öntöttek a tűzre. Szívmelengető volt olvasni, hogy Robbie mennyire jó viszonyt ápol a fiával és mennyire bensőséges kapcsolatot sikerült kialakítaniuk, Xavie humora pedig nagyon jól leképezte az apjáét. Eszméletlen aranyosak voltak. Ha pedig az aranyosságnál tartok, akkor muszáj kiemelnem a könyvben megjelenő kecskéket és a nyuszit, akik szokás szerint elrabolták a szívemet.

Az előző kötetekhez hasonlóan ebben is nagy szerepet kaptak az sms-ek és a szenvedélyes jelenetek. Maga a könyv is egy erős nyitánnyal indult, amely megteremtette a regény hangulatát. A történet csak úgy vitt magával, nagyon gyorsan lehetett haladni vele, köszönhetően az elbeszélésmódnak. Persze egy kis konfliktus sem hiányozhatott, de örülök, hogy a karakterek ezen is túl tudtak lendülni. Bár bevallom ez a konfliktus egy olyan félreértésből fakadt, amely egy kicsit erőltetettre sikeredett, hiszen számomra teljesen természetes lenne, hogy ha ilyen szinten beszélgetünk a másikkal, akkor pontosabban is rákérdezünk az életük fő aspektusaira. De ennek ellenére is szerettem a könyvet, számomra tökéletesen azt adta, amit vártam tőle.

A Nehogy megírd hozta a megszokott Teagan Hunter színvonalat, vicces jelenetekben és romantikus pillanatokban itt aztán nem volt hiány. Különösen tetszett, hogy a regényben megjelentek az előző kötetek szereplői is, jó volt újra látni őket. Bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretne elmerülni egy könnyed new adult történetben.

Ti olvastátok már?

A sorozat megvásárolható ezen a linken: Légy merész

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka