A mai könyvértékelés középpontjában Rebecca Yarros Full Measures – Tiéd vagyok című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!
Fülszöveg:
„Tudta. Anya ezért nem akarta kinyitni az ajtót. Mert tudta, hogy meghalt.”
Ember Howard 20 éves, és apja mindig is katona volt. Ő is tudta az igazságot. Az ajtóban katonák álltak, ami azt jelentette, hogy az apja nem tér haza többé. Amit azonban nem tudott, hogy honnan talál majd magában annyi erőt, hogy a gyászba belerokkant édesanyja helyett összetartsa a családot.
Aztán belép az életébe Josh Walker. A hokicsapat sztárja, közvetlen szomszédjuk, nem is beszélve arról, hogy az érintése különösen gyengéd, és újra és újra megmenti Ember életét. Van benne valami, ami miatt egyetlen pillantása vagy egyetlen érintése elűz minden fájdalmat. Ember bármennyire is szeretné kikapcsolni az érzelmeit, és egymaga megbirkózni a gyásszal, nem tagadhatja a kettejük között kialakuló vibrálást.
A könyvről:
A Full Measures az a regény amelyet már hosszú évek óta nézegettem, de valamiért soha nem szereztem be –egészen mostanáig. Rebecca Yarros neve azt hiszem, hogy ismerősen cseng a legtöbb könyvmoly számára, hiszen a Fourth Wing hatalmas szenzáció lett az egész világon, ám mégsem a fantasy, hanem ez a romantikus lett az első olvasmányom a szerzőtől. Már a fülszöveg alapján biztos voltam benne, hogy egy nagyon érzelmes és fájdalmas történetet fogok olvasni, a prekoncepcióim pedig valósággá váltak.
Ember katona családban nőtt fel, így amikor két katona érkezik hozzájuk, már tudja, hogy végzetes hírt tartogatnak a családja számára. Egy másodperc alatt változik meg a gondtalan 20 éves lány élete, hiszen az anyja nem tudja feldolgozni a fájdalmat és a gyászt, így Ember-nek kell gondoskodnia a családjáról, mindezek mellett pedig helyt állni az egyetemen és a magánéletében. Szerencsére belép az életébe egy régi ismerőse, Josh Walker, aki kedvességével, odaadásával, szikrázó szempárjával, kidolgozott izmaival és a titkaival gyökeresen felforgatja az életét. Vajon van számukra közös jövő? Ember meg tud nyílni Josh előtt? És ami a legfontosabb: hányszor törhet darabokra egy ember szíve?
Ez a könyv az én szívemet is darabokra törte, majd szépen elkezdte összeragasztani azokat a darabokat egy egésszé, hogy aztán újra áttaposson rajta. Ezt a regényt nem lehet érzelmek nélkül végigolvasni, egyszerűen olyan hatással volt rám, hogy az érzelmek egészen széles skáláját bejártam. Vérzett a szívem Ember-ért, a családjáért és mindazokért, akiknek hasonló fájdalmakat kell átélniük.
Ember az egyik legerősebb női karakter, akit megismertem az utóbbi időszakban: a fájdalmas valóság beköszönte után mindent megtett annak érdekében, hogy ne essen szét és menedzselje az életét, valamint gondoskodjon a testvéreiről és az édesanyjáról. Hihetetlenül büszke voltam rá, hiszen mindezen nehézségek mellett még a párkapcsolata is zátonyra futott, egyetemi campust váltott és újra fel kellett építenie önmagát. A regény végére ő járta be a leghosszabb utat, rengeteget fejlődött, megküzdött többször is a démonaival, végre ki merte mondani a gondolatait és meg tudott birkózni mindazzal, amiről korábban álmodni sem mert volna. Mindezekben persze nagy segítsége volt Josh, ez a csupaszív férfi, aki nem túlzok, de az első másodpercben elrabolta a szívemet. Ő az egyik legédesebb, legszerethetőbb férfi karakter, akiről olvastam. Mindig lehetett számítani rá, támaszt nyújtott Ember-nek és a családjának, ráadásul annyira kedvesen és tiszteletteljesen bánt a lánnyal, hogy kész, engem teljesen megnyert magának. Persze tartogatott bőven izgalmakat a karaktere na meg a titkok, amelyeket magával hordozott hosszú ideje. Imádtam a párosukat, azt a feltétel nélküli mély szerelmet, amely kettejük között kialakult. Ha egy valamiben biztos vagyok, akkor az az, hogy kettejüket egymásnak teremtette a végzet, én pedig csak remélni tudom, hogy a második könyvüket is minél hamarabb olvashatom magyarul. A mellékszereplők közül egyértelműen Sam és Jagger lettek a kedvenceim, mind a ketten meglepetést okoztak, és biztos vagyok benne, hogy róluk sem most hallottam utoljára.
A regény realisztikusan és nyíltan mutatta be a katona családban felnövő személyek életét. Ez egy olyan hivatás, amely mély hatást gyakorol az ember környezetére, amely rengeteg fájdalmat és nehézséget rejt magában, ezt pedig Rebecca Yarros gyönyörűen ábrázolta, ez a szál pedig körülölelte a történetet. A gyász feldolgozása mindenkinél más és más, ennek szélsőséges formáit is megtapasztalhatjuk olvasás közben, de egy biztos: erre nincs fekete-fehér recept.
Ez a könyv csodálatos, minden egyes sora lenyűgözött, és a lehető legőszintébben tudom ajánlani minden olvasónak, aki szeretne felülni egy kifejezetten fájdalmas érzelmi hullámvasútra. Higgyetek nekem, megéri.
Olvastad már/tervezed?
A könyv megvásárolható ezen a linken: Tiéd vagyok
Köszönöm, hogy velem tartottatok,
Dorka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése