2024. március 12., kedd

Könyvértékelés - Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

A mai értékelés középpontjában Rácz-Stefán Tibor Éld át a pillanatot! című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

A kötetben LMBTQ mellékszereplő is megtalálható, ezért 18 éven felülieknek ajánlott.

Fülszöveg:

Egy dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!

Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat. A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.

Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes. A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson. Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.

Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?

Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története, ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!

A könyvről:

Ha jól emlékszem, akkor ez már az ötödik Rácz-Stefán Tibor olvasmányom, és biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Panka és Bastien párosa ismerős volt számomra a Kamupasi karácsonyra kötetből, és már ott felkeltették az érdeklődésemet, szóval örömmel vettem a kezeimbe a saját regényüket, hogy bepillantást nyerjek a kezdetekbe.

Panka egy könyvkiadónál dolgozik diákmunka keretében, ahol egy nagy eseményre készülnek: a világhírű író, Bastien érkezik dedikálásra, ennek megszervezése pedig hatalmas felhajtással és sok-sok feladattal jár. Úgy alakul, hogy Pankát küldik el a rossz helyre érkező íróért, aki idegességében szóba elegyedik egy külföldi állampolgárral, hogy gyakorolja az angolját. Milyen kár, hogy éppen a Bastien-nel kapcsolatos negatív érzéseit választja társalgási témának, pláne, amikor kiderül, hogy az idegen nem más, mint maga a francia író. Az ellenszenv adott, de ahogy telnek az órák, a szikrák is egyre inkább fellobbannak. De vajon lehet közös jövője egy árva lánynak és egy sztár írónak?

Ez a regény egy aranyos, kedves történet, amely bónuszként még karácsony környékén is játszódik, de mindezek mellett a mélyebb témák is terítékre kerülnek – ahogyan azt már megszokhattuk az író könyveiben. Panka mindig is magányos farkas volt, amely nem is csoda, hiszen árvaként nehéz sorsa volt, de ő nem hagyta magát elkallódni, rengeteget tanul, emellett dolgozik is, ráadásul próbálja kialakítani a megfelelő kapcsolatot a viszonylag friss nevelőszüleivel. Panka nehezen kötődik emberekhez és tárgyakhoz, hiszen megszokta, hogy minden csak ideiglenes az életében, és sokkal nehezebb dolga lenne, ha egy újabb költözés miatt potenciálisan hátra kell hagynia azokat, akiket szeret. A történet előrehaladtával egyre nyitottabb lett, megtanult kapcsolódni a nevelőszüleihez, akik életében először egy szerető és biztonságos közeget nyújtottak számára, és végre át tudta adni magát a Hannával való barátságának is. Bastien is rengeteg sebet és fájdalmat hordoz magában, hiszen egy néhány évvel ezelőtti balesetben elveszítette a jobb lába egy részét, ez pedig rendkívül keserűvé és megsebzetté tette őt, a fiú pedig másokkal kapcsolatban is inkább rombol, mint épít. Őszinte leszek, a regény elején nagyon nem tetszett, ahogyan lereagált bizonyos szituációkat, de aztán belegondoltam, hogy pont attól annyira emberi, hogy nem tökéletes. Mind a ketten sokat szenvedtek, sok mindent kellett feldolgozniuk, de amikor találkoztak, akkor egy kicsit mindkettejüknek könnyebb lett lélegezni. Szerettem a párosukat, azt, hogy segítettek egymásnak a gyógyulásban, a kezdeti ellenszenv pedig különösen megmosolyogtatott. Jó volt a kapcsolati dinamikájuk, mind a ketten hatással voltak egymásra, és segítettek a másiknak abban, hogy új nézőpontból lássák az életet. 

Tetszett, hogy váltott szemszöget kaptunk, így még inkább megismerhettük a karakterek lelki világát és a saját motivációjukat. Érdekes volt olvasni, hogy a múlt okozta traumák mennyire kihatnak a jelenre, hogy Panka és Bastien milyen nehezen kötődnek, valamint mi mindent próbálnak tenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzet. Rengeteg jó gondolatot olvashatunk ebben a kötetben, az egyik legfontosabb mondanivaló számomra pedig az, hogy igenis kedvesnek kell lenni másokkal és tisztelettel kell bánni mindenkivel, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki milyen sebeket hordoz, és kinek van szüksége arra, hogy egy mosolyt kapjon.

"A személyes problémáink nem indokolhatják, hogy undorítóan viselkedjünk másokkal."

Ha szereted az első szerelem típusú történeteket, akkor nagy valószínűséggel ez a kötet elnyerheti a tetszésedet. Az Éld át a pillanatot! egy kedves, aranyos és egyben lelket gyógyító olvasmány az élet nehézségeiről és a szerelem erejéről.

Olvastad már a regényt?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Éld át a pillanatot

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka


2024. március 8., péntek

Könyvértékelés - Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla

A mai értékelés középpontjában Colleen Hoover Reminders of Him – Emlékek róla című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Kenna Rowan öt évet töltött börtönben egy végzetes kimenetelű hiba miatt, és most visszatér a városba, ahol az élete félresiklott, abban a reményben, hogy találkozhat négyéves lányával. De a hidakat, amiket Kenna felégetett maga mögött, lehetetlen újjáépíteni. Lánya életének fontos szereplői mind távol akarják tartani a gyerekétől, bármennyire keményen dolgozik is azon, hogy bizonyítson.

Az egyetlen, aki nem zárta be előtte az ajtaját, az Ledger Ward, a helyi kocsma tulajdonosa, aki szinte az utolsó reménye, hogy utat találhat a lányához. Ha azonban bárki is rájön, hogy Ledger lassan Kenna életének fontos részévé válik, mindketten elveszíthetik a számukra legfontosabbak bizalmát.

A nehézségek ellenére Ledger és Kenna között kialakul valami, és ahogy az érzéseik erősödnek egymás iránt, úgy nő a kockázat is. Kennának módot kell találnia arra, hogy vezekeljen a múlt hibáiért, hogy a reményre és a gyógyulásra alapozva új jövőt építhessen.

Egy fiatal anya azért küzd, hogy visszatérhessen a lánya életébe – de vajon lesz számára hely?

A könyvről:

Colleen Hoover már rengeteg alkalommal bebizonyította, hogy zseniális történeteket alkot, ennek köszönhetően pedig már hosszú évek óta a kedvenc íróim között tartom számon. Ha egy valamiben biztos vagyok, akkor az az, hogy bármit is olvasok tőle, az hatással lesz rám, összetöri a szívemet, reményt ad, ráadásul rengeteg tanulságos, fájdalmas és igaz gondolat lakozik a sorok között. Az Emlékek róla az a történet, amelynek eszméletlenül vártam már a megjelenését, és biztos voltam benne, hogy nagyon megterhelő lesz érzelmileg - ez valóban így is lett. Ez a könyv egy újabb lenyűgöző alkotás, amelyen sírtam, mosolyogtam, és amely egyszerre törte össze és gyógyította meg a szívemet. Röviden: működött a Colleen Hoover varázs.

Az alaptörténet szerint Kenna öt évet börtönben töltött gondatlanságból elkövetett emberölésért, a börtön kezdetén pedig életet adott a kislányának. Öt évvel később, a szabadulása után visszatér a városba, ahol a tragédia történt, és nem titkolt célja, hogy szeretne a lánya életének a része lenni. Senki sem nézi jó szemmel a börtöntöltelék, a "gyilkos" felbukkanását, és minden követ megmozgatnak, hogy távol tartsák őket egymástól. Ledger azonban akaratlanul is egyre közelebb kerül a lányhoz, ezzel pedig olyan veszélyes terepre merészkedik, amelynek következtében elveszíthet mindent, ami eddig fontos volt számára. A vonzalomnak azonban nehéz ellenállni, és amikor Ledger megismeri Kenna igazi arcát, már tudja: bajban van.

Nem túlzok, amikor azt írom, hogy már az első fejezet hatott rám. Ez a könyv a legelső soroktól kezdve magába szippantott, és nem engedett szabadulni. A szívem szakadt meg Kennáért, ezért a fiatal lányért, aki mindent elveszített, de közben kíváncsi is voltam, hogy pontosan mi történt. Tudtam, hogy itt semmi sem fekete és fehér, én pedig alig vártam, hogy kiderüljön minden apró részlet, és végre átfogó képet kapjak. Könnyű volt Kenna karakterét megkedvelni, aki a börtönben töltött évek után is csak egy valamire vágyott: hogy a lánya mellett lehessen. Nagyon tetszett, hogy mennyit küzdött a lányáért és nem hagyta, hogy bármi is eltántorítsa a céljától. Az érem másik oldala is jelen volt, hiszen a váltott szemszögnek köszönhetően beleshettünk Ledger gondolataiba is, a kezdeti ellenállás és a Kennától való távolságtartás pedig teljesen érthető volt szerintem. Mindenki a legjobbat akarta a kislánynak, és Ledger valamint a Diem nagyszülei szemszögéből nézve ez nem Kennát jelentette.

A kötet részletekig menően beleáll a témába, hogy vajon egy börtönből frissen szabadult fiatal nőnek mik a kilátásai, milyen jogai vannak, és hogy mennyire nehéz boldogulnia, és akárhányszor abban reménykedett, hogy ez az ajtó most kinyílik, végül csak felszereltek rá egy újabb zárat. Ez a téma biztos vagyok benne, hogy más olvasókból is kettős érzelmeket vált ki, hiszen mint írtam, egyszerűen nem fekete és fehér, de ebben a kontextusban és a történteket ismerve és nem tudtam nem szurkolni Kennának. Annyi fájdalom, annyi megsebzett pillanat, és ő kitartott, ezzel pedig bizonyította, hogy mennyire erős valójában.

A karakterek árnyaltak, itt senki sem egysíkú, hanem mindenki tulajdonságok igen széles skáláját hordozza magában, és ez tette őket igazán emberivé. Teljesen el tudtam képzelni, hogy akár Kenna, akár Ledge, vagy a mellékszereplők valós személyek lehetnek, egy könyvben pedig én különösen fontosnak tartom a jól kidolgozott, valósághű karaktereket. A romantikus szálat nem éreztem túlzásnak, a szerző ebben is jól megtalálta az arányokat, és abszolút hiteles volt számomra Kenna és Ledger kapcsolata.

Ez a regény összetört, megsiratott, de egyben reménnyel is eltöltött. Számos jelenet volt, amelyeknél összeszorult a szívem, majd megint számos, amikor kioldódott a csomó. Ha valaki szeretne részt venni egy igazi érzelmi hullámvasúton, akkor ez a könyv jó választás lehet. Én elsősorban felnőtt olvasóknak ajánlom, hiszen a benne megfogalmazott témák igényelnek egy bizonyos érzelmi intelligenciát és egy érettebb nézőpontot. Colleen Hoover nem tud rosszat írni, ezt már sokszor bebizonyította az elmúlt 9 évben, én pedig kíváncsian várom, hogy mi mindent tartogat még számomra.

Olvastad már a könyvet/tervezed?

A regény megvásárolható ezen a linken: Emlékek róla

Köszönöm, hogy velem tartottál,

Dorka

2024. február 7., szerda

Könyvértékelés - Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

A mai értékelés középpontjában Charlie Mackesy A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló című kötete áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Egyetemes, szívmelengető mese, ami egyaránt szól idősekhez és fiatalokhoz.

Egy kíváncsi kisfiú, egy mohó, élettel teli vakond, egy nehézségektől megviselt róka és egy bölcs, szelíd ló barátsága. Ők négyen felfedezik a nagyvilágot. Kérdéseket tesznek fel egymásnak. Viharokat élnek át együtt. Megtanulnak szeretni.

Ez a könyv óda az ártatlansághoz és a kedvességhez, olyan élettanulságok gyűjteménye, ami már milliók szívét érintette meg.

A könyvről:

Mindig is imádtam a hasonló köteteket, amelyek nem esnek túlzásokba: egyszerű történettel, de mély mondanivalóval rendelkeznek, az illusztrációk pedig még inkább segítenek elmerülni ebben a világban. A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló egy szívmelengető mese szeretetről, bátorságról, önmagunk megismeréséről, barátságról és a megtett útról. A könyvből rövid animációs film is készült, amelyet bár még nem láttam, de az alapanyag miatt talán nem is meglepő, hogy elnyerte az Oscar-díjat.

Legyen szó egy fárasztó napról, egy rossz időszakról, de elmerülni ebben a kötetben határozottan kirángat a monotonitásból, feltölt lelkileg, és egy olyan pluszt ad, amely örök érvényű, és amely örökké velünk marad. A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló tipikusan az az olvasmány, amelyet rengetegszer elő lehet venni, és mindig mély hatást fog gyakorolni ránk, mindig lesz valamilyen új tanítása, amelyet aktuálisan fontos, hogy halljunk. Ahogy a szerző is megfogalmazta, ezekbe a karakterekbe mi olvasók valószínűleg még többet látunk, mint amennyit ő megteremtett, és ez fantasztikus: mindenki hozzá tudja adni a saját tapasztalatait, a saját világlátását a történethez, éppen ezért mindenki számára kicsit személyre szabott az élmény.

Részlet a könyvből

A kötet egyik fő mondanivalója, hogy senki se ítéljen első látásra: gondoljunk csak a kicsi Vakondra, aki nagy dolgokra hivatott, és akinek mindig van ideje egy (vagy kettő) sütire, hiszen az élet sokkal szebb, ha adunk hozzá egy kis élvezetet. Tetszett, hogy nem riadt meg a Rókától, épp ellenkezőleg, segített neki, a jó tette és bátorsága pedig viszonzásra talált. A Vakond testesíti meg a bölcsességet, szavaival gyakran segít társainak meglátni a világ szépségeit. A Róka első pillantásra egy veszélyes vadállatnak tűnhet, de bebizonyította, hogy mennyire szelíd valójában, aki ritkán szólal meg, de amikor megteszi, akkor az sokat jelent. A Kisfiú kicsit elveszett, nehezen találja a helyét, de barátainak köszönhetően hamar ráeszmél, hogy a szeretet és a barátság ereje mindent felülír. A Ló megtestesíti a kedvességet, barátai támogatásainak köszönhetően pedig felülkerekedik a félelmén és képes megmutatni a valódi énjét. Négyen együtt egy családot alkotnak: szeretik és támogatják egymást, segítenek pozitívabban szemlélni a világot és olyan útravalót adni, amelyen hosszan el lehet gondolkodni. A kötet tele van teljesen új, máshol nem hallott gondolatokkal? Nincs. Sok minden általános/sokat hallott tanulság, mégis, ahogy a szerző összefűzte őket egy történetté, valami többet teremtett.

Imádtam ezt a könyvet, amely abszolút mély hatást gyakorolt rám. Mindenkinek csak ajánlani tudom kortól függetlenül, hiszen ez egy örök érvényű mese, örök érvényű tanításokkal. 

A kötet megvásárolható ezen a linken:  A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka


2024. január 29., hétfő

Könyvértékelés - Ana Huang: Twisted hate

A mai értékelés középpontjában Ana Huang Twisted hate című könyve áll. Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!

Fülszöveg:

Utálja… legalább annyira, mint amennyire kívánja őt.

Jóképű, magabiztos, hamarosan menő orvos lesz, ráadásul Josh Chen sose találkozott olyan nővel, aki ellen tudott volna neki állni – kivéve Jules Ambrose.

A gyönyörű, vörös hajú nő az első találkozásuk óta az idegein táncol, miközben senki máshoz foghatóan ragadta meg a képzeletét.

Amikor a viszályuk egy felejthetetlen éjszakába torkollik, egy olyan megoldást javasol, amely segítségével végre tovább léphetne: egy ellenségek extrákkal kapcsolatot egyszerű szabályokkal. Nincs féltékenykedés. Nincs elköteleződés. És nincs szerelem.

A barátságos és ambiciózus Jules egyetlen célja átmenni az ügyvédi vizsgán.

Egyáltalán nincs szüksége egy jóképű doktorra, aki egymaga testesíti meg a kiállhatatlanság fogalmát – még ha rettenetesen dögös is. De ahogy jobban megismeri, rájön, hogy a régóta utált férfi sokkal többet rejt magában. Nem sejthette, hogy ő lesz az ősellensége és az igazi megváltása is.

Kapcsolatuk pokolian indul, és amikor múltjuk démonjai utolérik őket, olyan igazságokkal kell szembenézniük, amelyek vagy megmentik őket… vagy elpusztítanak mindent, amiért eddig dolgoztak. A legjobb barátjának a testvére. Az ősellensége. És az igazi megváltása.

A könyvről:

Ana Huang az az író, aki rengetegszer szembejött velem a közösségi médiában, külföldön különösen nagy népszerűségnek örvend, míg a magyar olvasók körében kicsit megosztó a munkássága. A Twisted love belőlem is vegyes érzéseket váltott ki (a 2. kötetet még nem olvastam), de a folytatásokat nagyon sokan dicsérték, így nem is volt kérdés, hogy folytatni szeretném a sorozatot. Jules és Josh párosa már az első részben felkeltette az érdeklődésemet, nagyon kíváncsi voltam, hogy mi fog kisülni abból, ha ők ketten egymásra találnak. Egy szenvedélyes, ízig-vérig enemies to lovers sztorira számítottam, amelyet meg is kaptam.

Tudtam, hogy nem egy cukormázas romantikus történetet fogok olvasni, de Jules és Josh minden előzetes várakozásomat felülmúlta. Egy igazi enemies to lovers regényt kaptunk, ahol az utálat nem valami apró félreértésből fakad és amelyen hamar túl is lépnek a karakterek, hanem itt tényleg volt súlya a dolognak. Imádtam olvasni a sértegetéseiket, a szócsatáikat, ahogyan az ellenségek extrákkal kapcsolatukat is. 

Szeretem a jól kidolgozott karaktereket, Ana Huang pedig mesterien ért ehhez. Míg Jules egy erős, független nő, aki küzd a céljaiért, és nem nyafog feleslegesen minden apró dolog miatt, hanem igenis a kezébe veszi az irányítást, addig Josh egy látszólag bunkó, de a valóságban vajszívű, gondoskodó férfi, aki egyszerre testesíti meg a rossz- és a jófiút. Két erős személyiség ha egymás mellé kerül, akkor könnyen kiolthatják a másikat, de itt nem ez történt: mindketten hangsúlyosak tudtak maradni, a közöttük lévő ellentétek jól kidomborodtak, majd az egymásra találásuk, az érzelmek megváltozása is szépen nyomon követhető volt, nem egyik oldalról a másikra találtak egymásra, hanem valóban hiteles tudott maradni az író. Mint említettem, mindketten komplex karakterek, jól kidolgozott háttértörténettel, és bár Josh múltját részben ismerhettük az első kötetből, addig Jules ezen a téren újdonság volt, a múltját megismerve pedig megbizonyosodhattunk arról, hogy mennyire erős nő valójában.

A kötetben nagy szerepet kapott a bizalmatlanság kérdésköre is, hiszen Jules és Josh nem igazán tudták eldönteni, hogy mennyire bízhatnak a másikban, amit abszolút meg is értek. Josh életében fájó pont, hogy ketten is elárulták a múltban (köztük a legjobb barátja, Alex, akivel ebben a kötetben végre rendeződik a viszonyuk), és amikor Jules is így tesz, az hatalmas törést okoz számára.

Amiről még muszáj beszélnem, az a regényben található erotikus jelenetek összessége. Ahogyan Jules és Josh kapcsolata sem egy romantikus, könnyed vígjátékra hajaz, úgy az erotikus jelenetek is durvábbak, részletesek, sokak számára idegenül hatnak, és biztos vagyok benne, hogy néhányan ki is akadnak rajtuk, de én úgy gondolom, hogy a két karakter és az írónő esetében az lenne a meglepő, ha nem ilyen jellegű jeleneteket kaptunk volna.

Összességében azt tudom mondani, nagyon jól döntöttem, hogy folytattam a sorozatot: ez a kötet sokkal jobban tetszett, mint Ava és Alex története, a maradék két részt pedig szintén olvasni tervezem. A Twised hate nem való minden olvasónak, de aki szereti a hasonló könyveket, annak a szívét garantáltan elrabolja majd.

Olvastad már a regényt?

A könyv megvásárolható ezen a linken: Twisted hate

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

2024. január 25., csütörtök

Könyvértékelés - Rácz-Stefán Tibor: Kamupasi karácsonyra

A mai értékelés középpontjában Rácz-Stefán Tibor Kamupasi karácsonyra című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

A könyv és az értékelésem LMBTQ tartalom miatt 18 éven felülieknek ajánlott!

Fülszöveg:

A színjáték valósággá válhat?

Dani imádja a karácsonyt, ez a kedvenc időszaka az évben, de az idei ünnep nem ígérkezik valami fényesnek. Nem elég, hogy dobta a pasija, de a családjának sem meri bevallani, hogy nem tud kivel menni a karácsonyi vacsorára.

Eközben a munkahelyén, a könyvesboltban is gyűlnek a gondok. Az új munkatársa nem más, mint a helyes és magabiztos Zénó, a régi osztálytársa, az első srác, akibe valaha szerelmes volt, és az első, aki összetörte a szívét.

Zénó tele van lelkifurdalással a múlt miatt, és bármit megtenne, hogy kiengesztelje Danit. Amikor kihallgat egy beszélgetést, már tudja, mit kell tennie: ő lesz Dani kamupasija karácsonykor…

Ahogy a két fiatal egyre több időt tölt együtt, Dani újra beleszeret Zénóba, de fogalma sincs arról, mi a valóság, és mi a színjáték. Amikor Zénó hozzáér, amikor megöleli, azért teszi vajon, mert tényleg akarja őt, vagy csak a lehető legjobb alakítást igyekszik nyújtani a családja előtt? Rejlik valami igazi a bizalmas érintések és a gyengéd pillantások mögött?

Az év legszebb másodikesély-története.

Tudd meg a legapróbb titkokat is!

A könyvről:

Rácz-Stefán Tibor neve nem újdonság számomra, hiszen több megjelent regényét olvastam már és mindegyiket nagyon szerettem, így izgatottan vártam a Kamupasi karácsonyra megjelenését, a Téged kérlek karácsonyra! után pedig nagyon örültem, hogy újból egy, az ünnephez kapcsolódó romantikus regényt hozott az író. A Kamupasi karácsonyra egyrészt az a kedves, szívmelengető és szerethető olvasmány volt, amelyre számítottam, másrészt pedig az író fontos témákat dolgozott fel Dani és Zénó történetén keresztül, amelyekről úgy gondolom, hogy nagyon is beszélni kell.

Dani élete újra a feje tetejére fordul, amikor Zénó, aki korábban szó nélkül tűnt el az életéből, -ezzel fájó és napjainkig be nem gyógyult sebeket hagyva- a munkatársa lesz a könyvesboltban. Dani legkevésbé sem akarja látni a srácot, aki annyi szenvedést okozott neki, és ezt nem is fél Zénó tudtára adni. Ráadásul mindjárt itt a karácsony, Dani pedig megígérte a családjának, hogy hazaviszi látogatóba a nem létező párját. A barátaik mesterkedésének és a véletleneknek köszönhetően azonban úgy alakul, hogy Zénó lesz Dani karácsonyi kamupasija, ez pedig olyan érzelmi lavinát indít el mindkettőjükben, amelyre talán nincsenek felkészülve. Vajon újra bízhat Dani Zénóban annak ellenére is, hogy korábban összetörte a szívét? Zénó pedig kaphat megbocsátást a múltban elkövetett hibáiért?

Ezt a kötetet teljes mértékben áthatotta a karácsony szelleme! Hihetetlenül hangulatos volt, egy igazi kellemes, télies, cozy olvasmány. Imádtam Dani családját, hogy ennyire szeretik az ünnepet, és valljuk be, nincs is jobb, mint a szeretett személlyel ülni az ünnepi fények alatt és olvasni egy jó könyvet. Imádtam az összes bensőséges, kedves jelenetet, a regény abszolút visszarepített decemberbe, és megadta a karácsonyi hangulatot, az pedig csak a ráadás, hogy a történet egy része könyvesboltban játszódik: ez a kötet aztán tudja, hogyan kell elrabolni a könyvmolyok szívét.

Mint ahogy az írótól megszokhattuk, ez a regény sem csupán egy átlagos, habos-babos karácsonyi romantikus, hanem több fontos témáról is nyíltan beszél. Dani és Zénó történetében nem a coming out-on van a hangsúly, hiszen ezen már rég túl vannak a családjaik felé, helyette nagy szerepet kap a kényszerbetegség, az alkoholizmus, a családdal való kapcsolat és az összetört szív, amely gyógyulni szeretne, de mindig nehézségekbe ütközik.

Már az első oldalaktól nyilvánvaló volt, hogy Dani mennyire szenved: nem tud túllépni a múltban Zénóval történteken, és valljuk be, valamennyire jogosak is az érzelmei. Ehhez hozzácsapódott az a rengeteg önostorozó, negatív gondolat, amelyek gyakran jelentek meg a fejében. Rossz volt olvasni, hogy mennyire kicsire tartja magát, a múltból hozott sebek pedig nem gyógyultak be, épp ellenkezőleg, kihatnak a felnőtt életére, ráadásul mindez párosítva a tisztaság kényszerével egy kicsit instabil felnőttet eredményeztek, én pedig elképesztően drukkoltam Daninak, hogy a regény végére találja meg a magabiztosságát, és igenis álljon ki önmagáért és mutassa meg, hogy sokkal több ő annál, mint amit feltételeznek róla. Hatalmas utat tett meg, és bár vannak dolgok, amelyeken nehéz változtatni, ő mégis tudott fejlődni, és a regény végére képes volt elfogadni a betegségét is. Zénó élete szintén nem a legegyszerűbb: bűntudata van a Danival történtek miatt, és bár szeretné jóvátenni, falakba ütközik. Ráadásul a saját szülei sem fogadják el igazán, nem értik meg, hogy a biszexualitása valójában mit jelent, és nem is akarják sem megérteni, sem elfogadni. Nagyon sajnáltam, hogy ennyire negatív családi háttér van mögötte, de éppen ezért is örültem, hogy Daniéknál megtalálta azt a melegszívű, befogadó környezetet, amelyre szüksége lenne. Zénó karakterszálán keresztül, a volt barátnője kapcsán felmerültek olyan témák is, mint az alkoholizmus és az anyaság kérdésköre: én pedig nagyon szerettem, ahogyan a szerző ezekhez a témákhoz nyúlt, és nem támadva, hanem megértően, igazán szenzitíven írt a témákról.

Bár a regény nagyrészt Dani szemszögéből íródott, azért örültem, hogy néhány Zénó fejezetet is kaptunk, mivel kifejezetten szeretem, ha egyszerre két karakter fejébe is beleláthatok. Továbbra is nagyon szeretem Rácz-Stefán Tibor írói stílusát, elképesztően jól bánik a szavakkal, az érzelmes szituációk leírása pedig különösen nagy erőssége.

A könyvben feltűnt néhány korábbi karakter is az író előző köteteiből: számomra Máté és Hanna volt ismerős a Mikrofonpróbából, de a regény végén rájöttem, hogy nem ők az egyetlenek. Panka és Bastien történetét pedig biztosan elolvasom, hiszen szeretnék többet tudni az egymásra találásukról.

Összességében azt tudom mondani, hogy a Kamupasi karácsonyra egy nagyon szerethető, igazán karácsonyi hangulatú, fake dating LMBTQ romantikus történet, amely biztos vagyok benne, hogy sok olvasó szívét rabul ejti majd. Bátran ajánlom, ha szereted az egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató regényeket.

Olvastad már a kötetet?

A könyv megvásárolható ezen a linken: Kamupasi karácsonyra

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka


2024. január 4., csütörtök

Könyvértékelés - Ali Hazelwood: Sakk-matt

A mai értékelés középpontjában Ali Hazelwood Sakk-matt című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!

Fülszöveg:

Mallory ​Greenleaf végzett a sakkal. Manapság minden lépés számít, miután a sport négy éve romba döntötte a családját. Mallory az anyukájára, a húgaira és a sehová sem vezető munkájára koncentrál, amiből ki tudja fizetni a villanyszámlát. Egészen addig, míg nagy nehezen bele nem egyezik egy utolsó jótékonysági sakktornába, és véletlenül felmossa a padlót a hírhedt „Királygyilkossal”, Nolan Sawyerrel, a jelenlegi világbajnokkal és a sakk rosszfiújával.

Mindenkit sokkol, hogy Nolan kikap egy ismeretlen újonctól. És ami még érthetetlenebb, hogy Nolan újabb összecsapásra vágyik. Miféle cselt vet be? Az okos lépés az lenne, ha Mallory elsétálna. Feladná. Sakk-matt. De Mallory győzelme utat nyit a pénzdíjakhoz, amire nagy szüksége van, és mindennek dacára akaratlanul is vonzódik a titokzatos stratégához.

Miközben üstökösként tör fel a ranglistán, Mallory azzal küzd, hogy távol tartsa a családját a játéktól, ami eleve tönkretette. És ahogy újra beleszeret a sportba, amit olyan kétségbeesetten utálni akart, Mallory gyorsan rájön, hogy nemcsak a táblán zajlik játék, a rivaldafény élesebb, mint hitte, és az ellenfele ádáz(an jóképű. És intelligens… és dühítő…) is tud lenni.

A könyvről:

Ali Hazelwood üstökösként robbant be a magyar könyvmolyok világába A szerelem képlete című regényével, azóta pedig elérte, hogy az egyik új kedvenc írómként tartsam számon. Nagyon vártam a Sakk-matt megjelenését, kíváncsi voltam, hogy mennyiben tud újat mutatni az írónő, na meg persze izgatott voltam, hogy mélyebben is elmerülhetek a sakk világában.

Az alaptörténet szerint Mallory gondoskodik a családjáról, emiatt lemondott a továbbtanulás ötletéről is, a sakk világából pedig már évekkel ezelőtt kiszállt. Egy napon azonban barátja unszolására részt vesz egy sakk versenyen, ahol aztán legyőzi az aktuális világbajnokot, Nolant. Az élete ezek után gyökerestül megváltozik, és Mallory újra abban a világban találja magát, ahonnan korábban elmenekült.

Az alaptörténet nekem nagyon tetszett, ahogyan az is, hogy mennyire részletesen került bemutatásra ez a sportág. Korábban nem sokat tudtam a versenyszerű sakkról, de élmény volt elmerülni az információk tengerében. Ahogyan azt megszokhattuk az írónő történeteiben, ezúttal is kiemelt szerepet szentelt a nők hátrányos helyzetének a sakk világában, és bemutatta, hogy egy nő is lehet ugyanannyira, vagy sokkal inkább tehetséges, mint egy férfi. Mallorynak nehezített pályán kellett mozognia, de mivel egy rettentően erős, kitartó személyiségről van szó, ezért az akadályokat nagyon jól vette és megállíthatatlannak bizonyult.

A regényben nagy szerepet kapott a családért való felelősség témaköre, a nyomás és a teher viselése, hogy megadjuk szeretteinknek azt, amit érdemelnek. Mallory nagyon nehéz helyzetben van ilyen téren is, hiszen ő a pénzkereső a családban, és a testvéreinek szeretne megadni mindent, amit csak kérnek. Őszinte leszek, számomra ez a rész kicsit kevésbé tetszett, mivel úgy éreztem, hogy a Mallory húgai túlságosan követelőzőek voltak, a viselkedésük pedig több esetben is idegesített.

Biztos vagyok benne, hogy Mallory karaktere elég megosztó az olvasók körében, néhány alkalommal én sem tudtam egyetérteni vele, de az tagadhatatlan, hogy nagy karakterfejlődésen esett át, és szépen lassan ez a zárkózott lány megtanult nyitni az emberek felé. Ebben nagy segítségére volt Nolan, aki elsőre szintén egy zárkózott személyiségnek tűnhet, de megmutatta, hogy valójában mennyire kedves és szerethető, azt pedig külön öröm volt olvasnom, hogy mennyire kedvesen és szeretetteljesen bánt Mallory családjával. Szerettem a párosukat, a közöttük lévő dinamikát.

Összességében a hibáktól eltekintve én nagyon szerettem a Sakk-matt című regényt, amely számomra az írónőtől megszokott kereteket tudta valami újjal kombinálni, az eredmény pedig ezúttal is magáért beszél. Kíváncsian várom, hogy mi mindennel lep meg minket a jövőben, az biztos, hogy továbbra is olvasni szeretnék tőle.

A kötet megvásárolható ezen a linken: Sakk-matt

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka


2023. december 5., kedd

Könyvértékelés - Taylor Jenkins Reid: Szikrázó Malibu

A mai értékelés középpontjában Taylor Jenkins Reid Szikrázó Malibu című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

„Reggel hét órára Malibu partszakasza lángokban állt.”

Malibu, 1983 augusztusa. Elérkezett Nina Riva éves nyár végi bulijának napja, és a várakozás izgalma a tetőfokára hág. Mindenki a híres Riva testvérek kegyeit keresi. Nina tehetséges szörfös és szupermodell, Jay szörfbajnok, Hud ismert fotós, Kit pedig a többiek imádott kishúga. A testvéreket mindenki elragadtatott csodálattal figyeli egész Malibuban és még azon túl is – főleg mivel a legendás énekes, Mick Riva gyerekei.

Csupán egyetlen ember nem várja kitörő lelkesedéssel az év partiját: maga Nina. Ó, és talán Hud sem, mert már rég ideje lenne megvallania valamit a fivérének, akivel születésüktől fogva elválaszthatatlanok.

Jay azonban számolja az estig hátralévő perceket, hiszen a lány, akire állandóan gondol, azt ígérte, eljön.

Kitnek is megvannak a maga titkai – például egy vendég, akit a többiek tudta nélkül hívott meg.

Éjfélre a buli teljesen kicsúszik a testvérek irányítása alól, ám a hajnali első szikra előtt még tele vannak a poharak, szól a zene, és a család generációit formáló szerelmek és titkok mind felszínre kerülnek.

A Szikrázó Malibu egy család felejthetetlen éjszakájáról szól, amikor mindannyiuknak el kell dönteniük, mit tartanak meg az életüket alakító örökségből… és mit hagynak maguk mögött.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!

A könyvről:

Egyértelműen Taylor Jenkins Reid az az író, akinek a regényei legtöbbször szembejöttek velem a közösségi médián az utóbbi egy évben. Az emberek megőrülnek a történeteiért, imádják azokat, szóval nem meglepő módon az én figyelmemet is felkeltették, az első olvasott könyvem a szerzőtől pedig a Szikrázó Malibu lett, amellyel szemben magas elvárásaim voltak, de jelentem, abszolút sikerült megugrania azokat. A Szikrázó Malibu lebilincselő olvasmány egy híres családról, amely a látszat szerint szinte tökéletes, de a mélyben rengeteg titok és fájdalom húzódik meg.

A regény az 1983-as évben veszi kezdetét, Nina Riva szokásos nyár végi bulijának napján, de viszonylag hamar az 1950-es években találjuk magunkat, így egy párhuzamos történetvezetést kapunk, amely egyaránt mutatja be a party napját és a Riva szülők egymásra találását, a kapcsolatuk mélyrepülését, valamint testvérek gyerekkorát. Rendkívül hamar egyértelművé vált, hogy milyen titkok lapulnak a mélyben, hogy milyen fájdalmas momentumokat élt át June, és mennyire nem viselkedett jó férjként és felelősségteljes apaként Mick, így egyáltalán nem meglepő, hogy egy ilyen gyerekkor hatással lett Nina és testvérei felnőttkori életére is.

A könyv központi eleme a család, na meg háttérben meghúzódó botrányok. A gyerekek igen fiatalon egyedül maradtak, csak egymásra számíthattak June halála után, az anya szerepet Nina vállalta magára. Borzasztóan nehéz lehetett a rivaldafényben felnőni, de a történtek határozottan összekovácsolták a testvéreket, akik életében az apjuk valamennyire mumusnak számít: nem akarnak hasonlítani rá, ez pedig sok erkölcsi dilemmát okoz, hiszen akaratlanul is felállítható valamilyen párhuzam közöttük. Úgy gondolom, hogy az írónő rendkívül jól kidolgozott, összetett, mély érzésű karaktereket alkotott, akikhez nagyon könnyen tudtam kapcsolódni és belehelyezkedni a világukba, a közöttük lévő kötelék pedig csak tovább erősítette ezt az érzést.

A regény két részre osztható, az elsőben a karakterek felvezetése, az alapszituáció bemutatása zajlik, a másodikban pedig a híres-neves party. A buli bemutatása számomra nagyon hasonló volt a filmekben látottakhoz: mindenféle híresség mindenféle botrányos dolgot csinál, és sokszor teljesen úgy viselkednek, hogy az egy hétköznapi ember számára elképzelhetetlen, mégis, teljesen úgy éreztem, mintha én is jelen lennék a karakterekkel, és velük együtt élném át ezt az őrült forgatagot.

A Szikrázó Malibu egy nagyon emocionális történet, amelyben szomorú és keserű pillanatokból nincs hiány. Az írónő a karakterek mellett az érzelmeket is nagyon jól ábrázolta, sokszor azon kaptam magam, hogy majd megszakad a szívem a fiatal gyerekekért. Több kérdés is felmerült bennem olvasás közben, például, hogy vajon kire hárul a felelősség, ha nincs szülő, akire számíthatunk? Vagy éppenséggel, a múlt pillanatai mennyire mély hatással lehetnek a távoli jövőre? Egy biztos: Taylor Jenkins Reid teljesen rabul ejtett, és biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok mindent fogok olvasni az ő tollából.

Ha egy lenyűgöző, botrányos és fájdalmas családtörténetre vágysz lebilincselő hangulattal, a szörf és Malibu szeretetével, akkor a Szikrázó Malibu a neked való olvasmány. Biztos vagyok benne, hogy sokan szeretni fogjátok, én pedig ennél őszintébben nem is ajánlhatnám.

Olvastad már a könyvet/tervezed?

A regény megvásárolható ezen a linken: Szikrázó Malibu

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka