2021. március 27., szombat

Könyvértékelés - Kylie Scott: Trust ​– Bizalom

Sziasztok! Ma egy könyvértékeléssel érkeztem, ezúttal Kylie Scott Trust – Bizalom című regényéről írok nektek. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

A fiatalság a tapasztalatszerzésről szól: milyen az, amikor először lógsz a suliból, amikor először leszel szerelmes… és amikor először nyom valaki fegyvert a fejedhez.

Miután a tizenhét éves Edie-t a helyi bolt kirablása közben túszul ejtik, az élete alapjaiban megváltozik. Elege lesz a magániskolájában uralkodó sznobizmusból és gúnyolódásból, és átiratkozik a helyi állami gimibe, nem sejtve, hogy ott találkozik Johnnal, aki az életét is kockára téve megmentette őt. Miközben Edie élete sokkal intenzívebbé válik, John éppen jó útra akar térni évekig tartó bulizás és drogdílerkedés után: nem késik az órákról és a jövőjét tervezi.

Kettejük között egy valószerűtlen szövetség alakul ki: John megvédi Edie-t a hülyeségektől, és segít neki tágabb perspektívában gondolkodni. De amikor még egy „első” dologban segít neki, mégpedig abban, hogy elveszítse a szüzességét, a barátságuk bonyolulttá válik.

Közben újra abban a veszélyes világban találják magukat, amit alig tudtak túlélni. Elsőre még szerencsésen megoldották, de most már többet veszíthetnek: egymást.

A könyvről:

Kylie Scott neve nem volt újdonság számomra, hiszen a korábban magyarul megjelent sorozatát, a Stage Dive-ot olvastam, és nagyon szerettem, így izgatottan álltam neki a Trust – Bizalom című regényéhez. Rengeteg pozitív véleményt hallottam erről a könyvről, az én kíváncsiságomat is rögtön felkeltette a fülszöveg, így nem is volt kérdés, hogy olvasni szeretném.

A történet rögtön belevág a dolgok sűrűjébe, hiszen a nyitó jelenetben egy bolti rablásnak lehetünk a szemtanúi, ahol összeismerkedik Edie és John. Bizony, ez nem egy cukormázas szerelmi történet, sokkal inkább szól túlélésről, küzdelemről, bizalomról, hiszen karaktereinknek egy traumatikus esemény után kell megtanulniuk helyt állni a világban, kezelni a bennük dúló érzelmeket és a rémálmokat, de ahogy Edie és John egyre közelebb kerülnek egymáshoz, úgy egyre inkább megtanulnak szembe nézni a démonaikkal. 

Edie nem egy tipikus női főhős, hanem egy kissé duci lány, aki határozottan ledönt minden sztereotípiát. Bátor, kedves, és nem fél az előtte álló kihívásoktól. A bolti rablás éjszakáján valami átszakadt benne, amelynek köszönhetően gyökeresen megváltozik a szemléletmódja, és fokozatosan megtanul kiállni önmagáért. John pedig abszolút megtestesíti azt, hogy ne ítéljünk első látásra, pláne ne mások szavai alapján. Bebizonyítja, hogy a korábbi díler is térhet jó útra, és lehet jó ember, aki gondoskodó, kedves, és akire lehet számítani, ha baj van. Egy külön pozitívum a karaktereket illetően: végre egy olyan könyvet olvastam, ahol a szereplők hihetetlenül korhűek! Úgy érzem, hogy a valóságban is abszolút megállnák a helyüket, hiszen nem tesznek úgy, mintha egy harminc éves bölcsességével és tapasztalatával rendelkeznének, hanem igenis követnek el hibákat, néha gyerekesen viselkednek, máskor azonban érettebben. Úgy gondolom, hogy ez abszolút jellemző a tizenéves társadalomra, és ez a könyv nagyon jól bemutatja a fiatalokban dúló érzelmeket, és azt, hogy bizony néha lehet hibázni, de tudni kell ezekből a hibákból felállni, levonni a következtetést, és amennyiben tudunk, akkor javítsunk rajta. Kylie Scott  megmutatta, hogy egy tizenévesekről szóló könyvben igenis lehetnek tizenévesek a karakterek, megjelenítve a korosztály valódi természetét. Nagyon jó volt ezt olvasni, úgy gondolom, hogy több ilyen könyv kellene a piacra.

Mindezek mellett olvashatunk még egy hosszú évek óta ápolt baráti kapcsolat elvesztéséről, tönkrement életekről, a drog káros hatásairól (amelyre nagyon fontos felhívni a figyelmet!), tönkrement családokról, első szerelemről, valamint a második esélyről, mind az életet illetően, mind az iskolában, mind a szülői oldalról. Vajon egy szülő ismerheti a gyermekében dúló érzelmeket? Megbízhatunk egy olyan fiúban, aki korábban semmilyen bizalomra nem adott okot? Egy ember megváltozhat? 

Rengeteg fontos kérdésre ad választ ez a regény, amelyet bátran tudok ajánlani mindenkinek, de pláne a tinédzsereknek. Szerintem ez a könyv nagyon hiteles. Nem egy limonádé történet, hiszen bőven van mondanivalója és súlyos témákat dolgoz fel, de megéri elolvasni. Most sem csalódtam Kylie Scottban, és csak remélni tudom, hogy lesz még lehetőségem olvasni az írónőtől! 

Ti olvastátok már a Trust – Bizalom című regényt? Ha igen, hogy tetszett nektek? Ha nem, akkor tervezitek?

Ha felkeltette az érdeklődésedet ez a történet, akkor ezekre a linkekre kattintva megvásárolhatod a könyvet: Papír formátum vagy e-book

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

A bejegyzésem a Prológus Könyvmolyképző miniprojektjének a részét képezi.

2021. február 10., szerda

Mini könyvértékelés - Colleen Hoover: November 9

Sziasztok! Ma Colleen Hoover November 9 című regényéről írok röviden nektek. A holnapi bejegyzésben pedig a kedvenc idézeteimet osztom meg veletek a könyvből.:)  Jó olvasást kívánok!

Figyelem! A bejegyzés ERŐSEN SPOILERes a cselekményre nézve! Ha nem szeretnél spoilereket, akkor kérlek, hogy NE olvasd tovább az értékelésemet!

Fülszöveg:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, aki találkozott egy lánnyal.

A Lánnyal.

Fallon megismerkedik Bennel, az ígéretes regényíróval – egy nappal azelőtt, hogy az ország másik felére költözik. A szerencsétlenül időzített vonzalmuk a lány eseménydús életével együtt megadja azt az ihletet, amire Ben mindig is vágyott a regényéhez. Telik-múlik az idő, párhuzamosan futó életükben jönnek-mennek a kapcsolatok és a csalódások, de továbbra is találkoznak évente egyszer, mindig ugyanazon a napon. Egészen addig, ameddig Fallon el nem bizonytalanodik, hogy Ben vajon igazat mond-e neki, vagy csak tökéletes valóságot kreál a regényéhez az ütős konfliktus kedvéért.

Lehet-e egyáltalán szerelmi történetnek nevezni Ben kapcsolatát Fallonnal – és egyúttal a regényét is –, ha szívfájdalommal végződik?

Feledhetetlen szerelmi történet egy író és váratlan múzsája között.


Újdonság magyarul a New York Times sikerlistájának élére törő Colleen Hoovertől.

Hagyd, hogy elvarázsoljon!

A kötetről:

Hosszú éveken át szemezgettem ezzel a könyvvel és türelmesen vártam, hogy megjelenjen magyarul. Hatalmasak voltak az elvárásaim, hiszen Colleen Hoover a top 3 kedvenc íróm egyike, aki számomra már bizonyított. Talán az volt a legnagyobb probléma, hogy nem korábban jelent meg ez a regény magyarul, hiszen CoHo a pályája elején írta. Talán ennek is köszönhető, hogy végül egy picit csalódnom kellett.

Alapjáraton nagyon szerettem ezt a könyvet, szépen tudtam haladni vele, és teljesen lekötött. Az írói stílust itt is szerettem, de valahogy azt az átütő erőt nem éreztem, mint például az It ends with us, a Confess vagy a Maybe Someday esetében, de mindezek ellenére is hamar elnyerte a tetszésemet.

Az alapsztori szerintem zseniális. Adott két személy, Ben és Fallon, akik november 9-én találkoznak egymással, majd megbeszélik, hogy onnantól kezdve 5 éven át minden egyes november 9-én találkoznak. Igen ám, de ezen kívül semmilyen kommunikációt nem folytatnak, nincs meg nekik a másik telefonszáma és nem követik egymást a közösségi médián sem. 6 év, 6 nap. Vajon mire elég? Ennyi idő alatt kibontakozhat bármilyen valós kapcsolat? Barátság? Szerelem? Vagy mindaz, amit mutatnak egymás felé az évek alatt, csupán egy álca?

Szeretném kiemelni, hogy nagyon szerettem a karaktereket. Fallonnal könnyű azonosulni, hiszen egy vagány könyvmoly lány, aki mer tenni az álmaiért annak ellenére is, hogy minden darabjaira hullott egy borzalmas éjszakán. Ben pedig egy erős srác, akinek rengeteg nehézségen kellett keresztülmennie, amely kis híján fel is emésztette őt. Amikor ők ketten találkoznak, valami határozottan elindul közöttük, hiszen az első pillanatoktól kezdve érezhető a kémia, amely a regény további oldalain is megmarad, sőt, kiteljesedik.

SPOILER VESZÉLY! Utolsó figyelmeztetés!

A fél csillag levonásom egyértelműen a könyv fő konfliktusa miatt jár. Egyszerűen nekem túl sablonos az, hogy Ben okozta a tüzet. Teljesen mást vártam, mivel ez számomra túl kézenfekvő volt. Lehet, hogy ha régebben olvasom a könyvet, akkor ezt pont, hogy zseniális húzásnak gondoltam volna, de ma már nem. Nekem ez egy kicsit kevés, szeretnék jobban meglepődni és jobban lesokkolódni.

Mindezek ellenére ez a könyv is szívfacsaró volt, pláne a Kyle halála körüli események, de rengeteg dolgot is tanulhatunk belőle. Például azt, hogy ne ítélkezzünk első látásra, hiszen nem tudhatjuk, min megy keresztül a másik, és hogy soha nem késő megbocsátani. A szerelem egy veszélyes dolog, amely az égig emelhet, de össze is törhet. Fallon és Ben azt hiszem, hogy az egész skálát végigjárták, de talán ennek így kellett lennie. A gyógyulás egy hosszú folyamat, de a végeredményért megéri.

Ti olvastátok már a könyvet? Hogy tetszett nektek?

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Collen Hoover: November 9 - kedvenc idézeteim

Sziasztok! A mai bejegyzésben a kedvenc idézeteimet osztom meg veletek Colleen Hoover November 9. című regényéből. Jó böngészést kívánok!:)

Figyelem! A bejegyzés SPOILEREKET IS TARTALMAZ! Kérlek, hogy csak akkor olvass tovább, ha ez számodra is rendben van!



"– Légyszi’, ne mondd, hogy az a fajta kérkedő értelmiségi vagy, aki annak alapján ítéli meg az embereket, hogy mit olvasnak."


"Biztosra akarok menni, hogy már tudom, ki vagyok, és mit akarok az élettől, mielőtt megengedem magamnak, hogy szerelmes legyek. Mert szerelembe esni könnyű, Ben. A neheze akkor jön, amikor ki akarsz jönni belőle."


"– Szerelembe esni talán nem tudatos döntés, de kivonni magadat a helyzetből, mielőtt megtörténne, már az. Úgyhogy ha megismerkednék valakivel, akibe úgy gondolom, hogy szerelmes lehetnék… akkor egyszerűen távol tartom magam tőle, ameddig nem állok készen."


"– Az egyik dolog, amit mindig próbálok észben tartani, hogy mindenkinek vannak hegei – szólal meg. – Sokaknak még rosszabbak, mint nekem. Az egyetlen különbség, hogy az enyémek szem előtt vannak, míg mások hegei nincsenek."


"(…) a kényelem pedig néha olyan, mint egy mankó, ha az ember próbálja egyenesbe hozni az életét. A célokat kellemetlenségeket vállalva, kemény munkával lehet elérni. Nem pedig úgy, hogy bevackoljuk magunkat egy helyre, ahol jó és kényelmes."


"– Remélem, tényleg kinevetnek, Fallon – néz rám áthatóan. – Mert ha kinevetnek, az azt jelenti, hogy odaálltál, hogy kinevessenek. Keveseknek van bátorságuk megtenni ezt a lépést."


"A happy end nem attól függ, hogy a pár összejön-e a könyv végén. Ha mindketten boldogok, nem igazán számít, hogy együtt találják-e meg a boldogságot."


"Rá kell vennem magam, hogy megteremtsem az életemet, mielőtt felemészt az az élet, amit nem élek."


"Szerintem azt hitte, hogy veszekedés nélkül hagyom elmenni, de ő nem az a fajta lány, akiért meggondolnám, hogy harcoljak-e. Hanem az a fajta, akiért megküzdök életre-halálra."


"– Amikor az ember megtalálja a szerelmet, elfogadja. Két kézzel nyúl utána, és mindent megtesz, hogy ne engedje el. Nem lehet csak úgy elsétálni előle azzal, hogy várja ki, amíg készen állsz rá."


"De ő utálja az instant szerelmet. Úgy tűnik, hogy a féli instant szerelmet, a lassabban kialakuló szerelmet, a csigalassú szerelmet és úgy általában a szerelmet."


"Hibáimat beburkolja kegyelme

Jobb embernek lát felemel, vele

És ajkaival a bőrömön

Leveszi rólam a bűnöm."


"A szerelemnek két ember közt kell maradnia, és ha nem így van, én inkább félreállok, mint hogy részt vegyek a versenyben."


"– Szeretni valakit nem csak magára az illetőre vonatkozik, Ben. Szeretni valakit azt jelenti, hogy elfogadjuk az összes embert és dolgot is, akit és amit az illető szeret. Én el fogom fogadni. Tényleg. Megígérem."


"Köré fonnám a karjaimat, hogy lábujjhegyre állva a fülébe suttogjam: Miért nem mondtad, hogy a talaj, amin megtanítottál állni, futóhomokból van?"


"Semmi olyat nem tudok tenni, ami érdemessé teszi a szívemet arra, hogy osztozzon a szerelmen a tiéddel."


"Még ha belepusztulok is, be kell vallanom, hogy a te lehető legjobb önmagadnak én nem vagyok a része."


"De aki hamarabb veszi észre a hegeket, mint téged, nem is érdemel meg. Remélem, emlékezni fogsz erre, és elhiszed. A test csak egy csomagolása a benne rejlő valódi értékeknek. Te pedig tele vagy értékekkel: önzetlenség, jóság, könyörület. Minden, ami számít.
A fiatalság és a szépség megkopik. Az emberi nagyság nem."

Remélem, hogy tetszett nektek ez a bejegyzésem is. Melyik idézet volt a ti kedvencetek?
 
Találkozunk legközelebb is,
Dorka

2021. február 9., kedd

Könyvértékelés - Elizabeth Lim: Ez hát a szerelem

Sziasztok! Ma egy új könyvértékeléssel érkeztem, ezúttal Elizabeth Lim Ez hát a szerelem című regényéről írtam nektek. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Manó Könyveknek! :)

A bejegyzésem a Prológus Szokatlan romantika projektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Mi lett volna, ha Hamupipőke sosem próbálja fel az üvegcipellőt?

Hamupipőke hősiesen tűrte sorsát, de eljött a perc, amikor képtelen továbbra is eltitkolni, hogy hiányzik neki a herceg, és mostohájával is végképp elviselhetetlenné vált az élete. Nagy döntésre szánja el magát: varrónőnek jelentkezik a palotába.

Azonban amikor a király udvarban vendégeskedő nővérének szolgálatába áll, fültanúként egy nagy összeesküvés közepén találja magát. A konspirálók nem csupán a király és a herceg hatalmára törnek, de a tündérek is az ármánykodásuk céltáblái, így Hamupipőke Tündérkeresztanyja is veszélybe kerül.

Hamupipőkének meg kell találnia a módját annak, hogyan állítsa meg a cselszövőket még mielőtt túl késő lenne…

A kötetről:

Bevallom, amikor a kezembe vettem a könyvet, már nem igazán emlékeztem a fülszövegre, így meglepődve vettem tudomásul, hogy hol vesszük fel a fonalat az alaptörténetben, hiszen az első bál, vagyis Hamupipőke és a herceg megismerkedése a kiindulópont. Szerencsére azonban ez egy pozitív meglepetés volt, sokkal jobban tetszett ez az in medias res kezdés, mintha újra át kellett volna élnem századjára is a mesében megismert alapokat.

Mi lett volna, ha Hamupipőke sosem próbálja fel az üvegcipellőt? Nos, ez most kiderült.

Nagyon szeretem a retellingeket, hiszen jó érzés visszatérni részben a megszokott mese világába, részben pedig egy teljesen új történetbe, viszonylag megváltozott és árnyaltabb karakterekkel, friss konfliktusokkal. Ez most sincs másképp, habár az Ez hát a szerelem sok lényeges mozzanatot megtart az ismert Hamupipőke sztoriból, mégis teljesen külön lehet kezelni a kettőt. A Manó Könyvek kiadását úgy, mint egyfajta alternatív spin-off folytatását a mesének.

Hamupipőke ebben a könyvben bebizonyítja, hogy ő nem egy szánni való és gyenge teremtés, hanem egy erős nő, aki képes megmenteni saját magát és megteremteni egy új életet. Nagyon tetszik ez a girl power vonal, amely mindvégig érezhető a történet során. Apropó, ha már girl power, akkor muszáj megemlítenem Ginevra hercegnő karakterét, aki számomra abszolút a regény etalonja. Jó volt arról olvasni, hogy mennyire erős jellem, és ezt nem fél megmutatni. Imádtam a jeleneteit, számomra feltette az i-re a pontot.

Nagyon tetszik, hogy maga a regény nem csak a szerelmi szálra fókuszál, hanem ennél sokkal többről szól, hiszen megismerhetjük Aurelias múltját, a tündérkeresztanya történetét, a kastélyban zajló életet, a királyi családot övező ármánykodást. Ezt a könyvet olvasva, Hamupipőke története sokkal több, mint egy szegény lányé, akinek az életét megváltoztatja egy bál. Igen, ez a vonal itt is feltűnik, de annyi más fontos téma kerül elő ebben a kötetben, annyi fontos mozzanat, hogy itt határozottan nem csak erről a társasági eseményről és annak következményeiről van szó. Ez a regény sok mindenre választ ad, és úgy érzem, hogy egy méltó lezárása és újra alkotott változata Hamupipőke történetének. 

Az Ez hát a szerelem egy tündérmese megbocsátásról, szerelemről, küzdelemről és ármánykodásról. Tökéletesen bemutatja, hogy bárhová születsz, bármilyen sorsot szánnak neked, te igenis ki tudsz törni és változtatni tudsz rajta. Engem az első oldalaktól kezdve lekötött és elvarázsolt, egyszerűen csak azon kaptam magam, hogy falom az oldalakat, annyira magával ragadott. Bátran tudom ajánlani minden korosztálynak, akik szeretnének belecsöppenni egy varázslatos világba.

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva.

Ti olvastátok már ezt a történetet? Ha még nem, akkor tervezitek?

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

2021. január 18., hétfő

Könyvértékelés - Kertész Edina: Lajhár, a sztár

Sziasztok! A mai bejegyzésem középpontjában Kertész Edina Lajhár, a sztár című könyve áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Manó Könyveknek!

Az értékelésem a Prológus Komfortzónán belüli olvasmányok projektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Lona szeretné, ha az osztály menő lányai, Menta Málna és Napsugár bevennék maguk közé a csapatba. Igyekszik felhívni magára a figyelmet. Fotókat készít magáról, amik felkerülnek róla az internetre. De nem hozzák el a várva várt sikert, sőt, mindenki kineveti, osztálytársaik gúnyolódásának céltáblája lesz. Még szerencse, hogy új barátra talál Drazsé, az elszánt környezetvédő személyében, és feltűnik az életében Pedró nagybácsi is, aki a messzi Costa Ricából érkezik.

Ám Pedró bácsi mégsem az, akinek mondja magát, és egy iskolai bulin minden összekavarodik… Sikerül Lonának rátalálnia arra, amiben igazán jó, és segíteni Pedró bácsinak otthona, a nemzeti park megvédésében?

A kötetről:

2020-ban fedeztem fel, hogy mennyire rajongok még mindig a mesekönyvek iránt, így nem is volt kérdés, hogy olvasni szeretném Kertész Edina újdonságát, ahol Lona, a lajhár kalandjait ismerhetjük meg.

Ez a kötet több szempontból is különleges, hiszen mindazok mellett, hogy egy rendkívül aranyos (és tanulságos) történetet tár elénk, a formai kivitele is említésre méltó. Mint ahogy a borítón, úgy a könyv belsejében is a lila szín dominál: a betűk és a rajzok is ebben az árnyalatban pompáznak. (Senki ne ijedjen meg, ez egyáltalán nem zavaró a szemnek.) Találkozhatunk számos interaktív feladvánnyal is: lehetőségünk nyílik kiszínezni a Lona ágyát borító díszpárnákat, elmondhatjuk, hogy mi hogyan döntenénk Lona helyében az egyes szituációkat illetően, ahogyan egy önismereti tesztet is kitölthetünk. Különlegesség még, hogy az egész kötet kivitele játékos, több sor is valamilyen különös formában kapcsolódik a történethez: van, ahol forgatnunk is kell az olvasmányunkon. Én nagyon szerettem  ezt a játékosságot, a gyönyörű illusztrációkkal társulva egy rendkívül gyerekbarát könyvet tár elénk. 

Mint ahogy említettem is, ez a történet több szempontból is tanulságos, hiszen gondoljunk csak Lonára, aki mindenáron szeretne beilleszkedni a menő osztálytársai köze, és mindennél jobban vágyik a szeretetükre és elismerésükre, pedig vannak, akik úgy szeretik őt, ahogy van: egy barátságos lajhárként. Sajnos azonban Menta, Málna és Napsugár nem így vélekednek Lona kapcsán, majd az egész iskolai zaklatásig fajul. Örülök, hogy Edina beleírta ezt ebbe a mesekönyvbe, hiszen néha a kicsik tudnak a legkegyetlenebbek lenni. Sajnos az iskolai zaklatás minden intézményben és minden korosztályban jelen lehet, amelyet nehéz felismerni, hiszen sok esetben ilyenkor bezárkóznak a zaklatott felek és nem mernek segítséget kérni, mint ahogy azt Lona esetében is láthatjuk. Ám szerencsére a lajhárunk időközben igaz barátokra talál, és rájön, hogy sokkal többet ér annál, mintsem, hogy mások elismeréséért hajtson. Ám sajnos a való életben nem mindig végződik ilyen boldogan egy-egy szituáció, éppen ezért is tartom fontosnak, hogy mindezekre felhívja a figyelmet az írónő.

A kötetben nagy szerepet kap még napjaink egyik legnépszerűbb közösségi portála is, az instagram, ahol karaktereink előszeretettel élik az életüket. Ez a könyv is jó példa arra, hogy nem szabad a fiatal generációt felügyelet nélkül hagyni az interneten garázdálkodni, hiszen könnyű átesni a ló túloldalára. Pozitívum volt azonban Bensőséges Beni, aki a hírnevét egy nemes cél elérése érdekében veti be.

Egy másik nagyon fontos téma, amely Pedró bácsi kapcsán bontakozik ki igazán az, hogy ne ítéljünk első látásra. Sokszor több van a dolgok mögött, mint mi azt elsőre gondolnánk, és más perspektívába helyezve egy-egy személyt a korábbi bűntett tűnhet egy kétségbeesett lajhár mentőakciójaként is. Apropó, Pedró bácsi. Nagyon szeretem a karakterét, megtestesíti a (látszólag) gondtalan egzotikus életet, amely egy üde színfolt a szürke hétköznapokban. És ne feledjük, hogy pura vida!

Ez a kötet számomra egy igazi öröm olvasmány, hiszen szinte végig mosolyogtam olvasás közben. Imádom Lona karakterét és a családját, azt, ahogyan adaptálódtak az emberek közé. Vicces, aranyos, tökéletes olvasmány egy kikapcsolódós délutánhoz, vagy pedig a gyerekek számára, hiszen minden aranyossága ellenére bőven van mondanivalója. Bátran tudom ajánlani mindenkinek.

Ti olvastátok már Lona történetét? Ha még nem, akkor tervezitek?

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva.

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

2021. január 11., hétfő

Könyvértékelés - Whitney G. Barátod: Carter

Sziasztok! Ma ismét egy könyvértékeléssel érkeztem, ezúttal Whitney G. Barátod: Carter című regényéről írtam nektek. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!:)

A bejegyzésem a Prológus New Adult miniprojektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Barátok vagyunk.

Csak barátok. De tényleg…

Arizona Turner negyedik óta a legjobb barátom.

Akkor is az volt, amikor éppen „utáltuk” egymást.

Az első csókokon, az első randikon, az első csalódásokon át támogattuk egymást.

(Még az egyetemeink is pár perc távolságra voltak egymástól…)

Annyi éven át – mondjon bárki bármit – sose léptük át azt a bizonyos határt.

Nem is gondoltam rá. Nem akartam rá gondolni.

Ám egy éjszaka minden megváltozott.

Legalábbis mindennek meg kellett volna változnia…

Barátok vagyunk. Csak barátok.

Mondogatom, amíg ki nem derül, tényleg „csak” a legjobb barátom-e…

Üde, szívderítő olvasmány tavaszi töltekezéshez, nyári strandoláshoz, őszi lazuláshoz és téli kuckózáshoz.

Szurkolj te is a bimbózó románc hőseinek!

A kötetről:

Nagyon szeretem a New Adult könyveket, talán ebben a zsánerben érzem a legotthonosabban magam, a barátokból szerelemesek történetek pedig különösen közel állnak a szívemhez, így kíváncsian álltam neki az olvasásnak. Nem igazán tudtam, hogy mire is számítsak, hiszen korábban még nem olvastam az írónőtől, és véleményeket sem nagyon hallottam a kötetről, de szerencsére nem okozott csalódást.

Mielőtt azonban kitérnek magára a könyvre, szeretném kiemelni a borítót, amely a színeivel teljesen levett a lábamról. Nagyon tetszenek a pasztell árnyalatok, így telitalálat számomra. Magához a regényhez is nagyon illik, teljesen hiteles, mintha maga Carter szerepelne rajta.

Az alaptörténetről annyit érdemes tudni, hogy Carter és Arizona mindig is legjobb barátok voltak, semmi több. Megosztották egymással az örömüket, bánatukat, sőt, minden randi tapasztalatukat is. Egy nap azonban rá kell döbbenniük, hogy igenis vonzódnak egymáshoz, majd amikor átlépik azt a bizonyos határvonalat, többé kellene válniuk, mint barátok. Azonban amikor újra és újra elkövetik ezt a „hibát”, már semmi sem olyan, mint amilyen régen volt. Sem ők, sem a kapcsolatuk.

Imádtam ezt a regényt, felkerült a kedvenc New Adult könyveim listájára, hiszen hihetetlenül vicces és romantikus volt. Az írónő megfelelő mértékben vegyítette a barátságot, a vonzalmat, a humort, a komoly gondolatokat, és egy fantasztikus egyveleget alkotott, amely bár kissé klisés és nem tökéletes, de én így is szerettem. Öröm volt olvasni Carter és Ari múltbéli közös jeleneteit is, nagyon jó ötletnek tartom, hogy az írónő ilyen formában építette bele a történetbe.

Teljesen odáig voltam Carter karakteréért, egy okos, értelmes és intelligens férfi, és mindezek mellett hihetetlenül jó barát. Nagyon szerettem olvasni, hogy bármi is történt Arival, ő rögtön ugrott, segített neki, és számíthattak egymásra. A kapcsolatuk szinte már legendás volt az ismerőseik körében, hiszen miattuk kezdtek el hinni abban az emberek, hogy tényleg létezik fiú és lány között igaz barátság. Ám az ő történetük akkor kezdődött el igazán, amikor átléptek egy bizonyos határvonalat, amely után már nincs visszaút. Imádtam a romantikus évődéseiket, a vicces sms-eiket, e-mailjeiket, a frappáns párbeszédeiket. A romantikus szál nagyon szépen volt felépítve, és bár néha picit megráztam volna a karaktereket, hogy helló, térjetek már észhez, de összességében úgy gondolom, hogy mindennek úgy kellett történnie, ahogy az le volt írva. A mellékszereplőket is nagyon kedveltem, tökéletesen illettek a történetbe, Josht pedig különösen szeretném kiemelni, akinek egyszerűen imádtam a beszólásait.

Ez a könyv számtalan alkalommal megmosolyogtatott, és jó kedvre derített, éppen ezért is volt nehéz elengednem. (Külön öröm, hogy íródott egy kiegészítő epilógus is a regényhez, amely az írónő hivatalos oldalán ingyenesen elérhető. Számomra az tette fel igazán az i-re a pontot, csodálatos volt.) Úgy gondolom, hogy ez a történet a lehető legjobbkor talált meg engem, hiszen a lelkemnek pont egy ilyen kikapcsolódós olvasmányra volt szüksége. Ami még plusz pont a számomra, hogy minden fejezet elején találhatunk egy Taylor Swift számot, amely a következő oldalak hangulatát tökéletesen leírja, így még inkább át lehet szellemülni az olvasmányra.

Nagyon boldog vagyok, hogy olvashattam, és nektek is nyugodt szívvel tudom ajánlani ezt a történetet!:)

A könyv megvásárolható ezekre a linkre kattintva:

e-book

papír formátum

Ti olvastátok már a regényt? Hogy tetszett nektek?

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

2021. január 8., péntek

Könyvértékelés - P. Dangelico: Wrecking Ball – A romboló

Sziasztok! Ma egy újabb könyvértékeléssel érkeztem, ezúttal P. Dangelico Wrecking Ball – A romboló című regényéről írtam nektek. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

A bejegyzésem a Prológus New Adult miniprojektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Hogyan állj ki magadért?

Camilla DeSantis élete romokban hever. Hogy is lehetne másként nevezni azt az állapotot, amikor egyszerre veszted el a férjed, az állásod és minden vagyonodat? Nehéz időkben nagy a döntéskényszer, így mikor a megváltás egy kiállhatatlan alak képében jön – aki nem mellesleg az egekig magasztalt New York Titans kezdő hátvédje –, nincs más választása, mint elfogadni az ajánlatot, hogy bentlakásos nevelőnőként és tanárként egyengesse Calvin 8 éves unokaöccsének útját. Már csak annyit kell kitalálnia, hogyan fogja vissza magát minden egyes alkalommal, mikor lilára akarná pofozni a férfit, ami gyakran megesik.

Calvin Shaw-t egy fikarcnyit sem érdeklik a nők. Pillanat, pillanat, hadd fogalmazzam meg másképp: imádja a nőket, viszont jelenleg minden vágya az, hogy hagyják békén. Főleg miután kiderült, hogy a felesége – mára már ex-felesége – attól a pasastól terhes, akivel anno őt csalta meg. A probléma már csak annyi, hogy épp most fogadott a házába egy nőt. És fogalma sincs, melyik a nagyobb probléma: hogy megígérte, viselkedni fog, vagy az, hogy vonzódik hozzá.

Könnyed és romantikus. Sorsfordító és szexi. Adott két megtört ember, két sors és egy lehetőség.

Az utóbbi évek legtartalmasabb romantikus története.

Éld át!

A regényről:

Hatalmas lendülettel kezdtem neki a kötetnek, mind a fülszöveg, mind a hallott vélemények alapján egy nagyon romantikus, szórakoztató könyvre számítottam, amelyet meg is kaptam. Az alaptörténet számomra egy kicsit hasonlított Mariana Zapata Szívvel a falnak című regényéhez, amely a tavalyi évem egyik nagy kedvence lett, így kíváncsi voltam, menyivel lesz másabb ez a mű, hogy az alaptörténetből fakadó hasonlóság a könyv további részében is fennmarad-e. Szerencsére ez nem így történt, a kettő teljesen más, és a kötet olvasása közben egyszer sem jutott eszembe a másik regény.

Camilla élete darabjaira hullott, amikor a férje halála után kiderültek annak az illegális ügyei, és mindenét elvesztette: a lakását, a vagyonát, a munkáját és a barátai nagy részét. Calvin remeteként élt a házában, hiszen a volt felesége után nem tudott megbízni egy másik nőben sem, ráadásul a nyolc éves unokaöccséről is gondoskodnia kellett, míg a testvére kezelés alatt állt. Camilla kapott a lehetőségen, amikor felhívták, hogy egy kisfiú mellé bentlakásos tanítónőt keresnek, ám nem is sejtette, hogy egy világhírű focista otthona lesz az új munkahelye. A probléma ott kezdődött, hogy Camilla új munkáltatója egy hihetetlenül goromba férfi, aki mindezek mellett eszméletlenül vonzó. De nem kockáztathatta, hogy beleszeressen a férfiba, aki szemmel láthatólag ki nem állhatja. 

Ez a regény több fontos témát is feldolgozott, hiszen gondoljunk csak Camillára, aki a vagyontárgyai mellett elvesztette a szerelmét, aki a mentsvára volt, de lehetősége sem adódott nyugodtan meggyászolni, hiszen folyamatos kihallgatások vártak rá a férje mocskos ügyletei miatt. Nem tud már megbízni a férfiakban, éppen ezért is esik nehézre elviselni Calvin közelségét, mivel akaratlanul is megkedvelte a férfit, de a bizalom számára egy nagyon törékeny dolog, amelyet fél megadni másnak. Nagyon jó volt olvasni, ahogy kibontakozik a kapcsolatuk, ahogy két idegenből barátok lesznek, majd szerelmesek. Camilla és Calvin karaktere is szimpatikus volt, hatalmas fejlődésen estek át a regény alatt. Két megtört ember gyógyulását követhettem nyomon, akik megtanultak újra szeretni, bízni és átlépni a saját korlátaikat. Nem éreztem sem túl gyorsnak, sem túl lassúnak a kapcsolatukat, nagyon jól eltalálta az írónő a harmóniát, amitől abszolút hitelesnek festett a dolog. Mindketten sokat köszönhetnek a másiknak, hiszen begyógyították egymás sebeit.

A gyász feldolgozása és a bizalom visszaszerzése mellett ez a könyv nagyon sokat mesélt egy másik fontos témáról is, ez pedig a gyerekek nevelése, taníttatása és a velük való megfelelő bánásmód. Nagyon jól  esett a lelkemnek olvasni a Sammel közös jeleneteket. Boldog voltam, ahogy egyre jobban láttam kibontakozni és visszatérni az életbe, Camilla pedig nagyszerű pedagógiai képességekről tett tanúbizonyosságot. Jó volt látni, hogy anyja helyett anyjaként viselkedik vele, egyfajta pótlék volt a számára, hiszen mindenki megérdemli a szeretetet és a törődést, amelyet végre Sam is megkaphatott. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a továbbiakban mi lesz Sam és az édesanyja sorsa, éppen ezért nagyon reménykedem, hogy a sorozat többi kötete is megjelenik magyarul.

A karaktereket egytől egyik nagyon kedveltem, gondoljunk csak Amberre (akinek szintén várom a saját könyvét), Camilla családjára, sőt, még Amandára is. Hiszek benne, hogy sikerül kilábalnia ebből a labilis lelkiállapotból a megfelelő kezeléseknek köszönhetően. Szerettem babaarc, alias Justin Harper jeleneteit is, szerintem mindig nagyon viccesre sikeredtek, ahogy Ethan is a szívemhez nőtt.

Ez a könyv egy lélekmelengető olvasmány, amely bár nem tökéletes, de én nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki kedvelni a New Adult történeteket. Calvin és Camilla szerelme mély nyomot hagyott bennem, nagyon boldog vagyok, hogy olvashattam a regényt. Tökéletes a délutáni kikapcsolódáshoz és bekuckózáshoz. 

Ti olvastátok már a könyvet? Hogy tetszett nektek? Ha még nem, akkor tervezitek?

A regény megvásárolható ezekre a linkekre kattintva:

e-book

papír formátum

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka