2018. november 22., csütörtök

A fiúknak, akiket valaha szerettem: könyv- és filmértékelés!


Sziasztok!:)
Pár héttel ezelőtt megnéztem A fiúknak, akiket valaha szerettem című filmet, amit imádtam, így nem is volt kérdés számomra, hogy olvasnom kell a könyvet is. Jelentem, sikeresen elolvastam az első részt, és hoznám is a filmmel összekötött értékelésemet.:)

A könyv fülszövege:
Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba.
Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.


Dsheavenofbooks - instagram
A borító:
Nagyon tetszik a borító megoldása, hogy nem szakad meg a kép, hanem elől-oldalt-hátul egy egybefüggő jelenetet láthatunk. Igazi csajos, romantikus borító, amely szerintem nagyon illik a regény történetéhez.:)

A film és a könyv:
Mint írtam, én a filmbe szerettem bele elsőnek, s be kell vallanom, furcsa is volt egy film után olvasni a könyvet, hiszen azzal a történettel azonosultam először. Ám be kell vallanom egy még sokkolóbb dolgot: számomra a film egy sokkal kerekebb történet volt, valahogy sokkal jobban átadta a történéseket és az érzelmeket.

A történetről: (Kicsit spoileres lehet, szóval ezt a részt ne olvasd el, ha tényleg nem vagy tisztában az alaptörténettel/nem szeretnéd tudni!)
Engem nagyon megfogott az alap sztori, a levelek, a miattuk kialakult szituációk, a nem várt érzelmek és a családi összetartás.
Lara Jean egy átlagos 17 éves lány, aki szerelmes lesz. Itt kezdődik a  bonyodalom, hiszen a srác, akibe beleesett nem más, mint a nővére barátja! Hogyan is mássz ki ebből a szituációból? Természetesen írj egy szerelmes búcsúlevelet, amit természetesen címezz is meg, aztán dugd el, és hopp, máris megszűnnek az érzelmek. Ez mind szép és jó egészen addig, míg ezeket a leveleket egy titokzatos személy el nem küldi a címzetteknek. Azt említettem már, hogy talán az érzelmek sem ilyen egyszerűen szűnnek meg?:)
5 személy kap szerelmes levelet, amelyből kettő igazán lényeges az első történet szempontjából: Josh (Lara Jean szomszédja és nővérének a barátja) és Peter. Miután Peter megkapta a levelét, aztán Josh is, Lara Jean és Peter egy egyezséget kötnek: eljátszanak egy színlelt kapcsolatot, hogy Lara Jean elhitethesse Josh-hal: ez mind a múlté és, hogy Peter visszaszerezhesse ex barátnőjét, Genevievet. De hogy mi is sül ki ebből az egészből?:) Azt már nem árulom el. :)

A gondolataim:
Nagy lelkesedéssel kezdtem bele a könyvbe, hiszen, mint említettem, a filmért teljesen odáig voltam. Kicsit fura volt, hogy a könyvben mennyire másképp voltak a dolgok, hiszen ott SPOILER! Joshnak sokkal nagyobb szerep jutott az egész történet alakulásában, míg a filmben inkább csak külső szemlélő volt. A családi összetartás az a regényben is megvolt, de valahogy nekem ez is jobban átjött a filmben.
A legfontosabb szál: Lara Jean és Peter kapcsolatának alakulása. Úgy gondolom, hogy ez a könyvben is nagyon aranyosan volt kivetelezve, tetszettek az extra jelenetek, és az, hogy Peter mennyire egy más személy, mint sokan gondolják, de az érzelmek alakulása nem volt annyira feltűnő Peter részéről számomra, mint a filmben. Lehet, hogy mindezeket azért gondolom, mert előbb láttam, mint olvastam, mégis, a film egy hatalmas 5*-os kedvencem lett, míg a könyv egy „szerény” 4,5*-al büszkélkedhet.
Nagyon szerettem Lara Jean apukáját, az ő karakterét, illetve Lilyt, akinek mindenre volt egy válasza, melyben igen gyakran szerepelt egy bizonyos kiskutya. J

Karakter, aki igazán nem volt szimpatikus: Chris. Sőt, engem rendesen idegesített a csaj. Sajnos nagyon távol áll tőlem az ő személyisége, ez a kicsapongó életmód (ráadásul ilyen fiatalon), éppen ezért örülnék, ha ő valahogy eltűnne a regényből, s valaki más venné át a legjobb barát szerepet.

Kedvenc jelenet: SPOILER!
Egyértelműen az, amikor a sítúra során Lara Jean végre elfogadja az érzelmeit, és megadja az esélyt Peternek.

Összességében:
Összességében nagyon tetszett a regény és, alig várom már, hogy olvashassam a folytatást.:) Kíváncsi vagyok az első regény lezárását követő eseményekre, illetve a titokzatos másik személyre.:)

Ti olvastátok már a regényt, vagy láttátok a filmet? Ha igen, hogy tetszett?:)

Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Dorka


2018. november 4., vasárnap

Könyvértékelés: Elle Kennedy: The Goal - A cél


Sziasztok!
Ma meg is hoztam nektek a blog első könyvértékelését, amely nem másról fog szólni, mint Elle Kennedy Off-Campus sorozatának záró kötetéről, a The goal-ról, mely a Könyvmolyképző kiadó gondozásában jelent meg nem is olyan rég (illetve jelenik meg országosan a hónap végén).

Dsheavenofbooks - instagram

A könyv fülszövege:

A ​lány mindig eléri a célját…
A végzős Sabrina James már látja maga előtt az egész jövőjét: lediplomázik a Briaren, brillíroz a Harvard jogi karán, aztán szerez egy jól fizető állást valami menő cégnél. Szeretne kilépni nyomorúságos múltja árnyékából, ezért sem ideje, sem energiája nincs egy jóképű hokisra, aki hisz abban, hogy létezik szerelem első látásra. John Tuckerrel csupán egyetlen tüzes – ám meglepően gyengédre sikerült – éjszakát tervez, de néha egy éjszaka is elég, hogy az ember élete fenekestül felforduljon.
De a játék egyre bonyolódik.
Tucker hisz a csapatjátékban, meggyőződése, hogy az legalább olyan fontos, mint az egyéni teljesítmény. A jégen nem keresi a reflektorfényt, de amikor huszonkét évesen apa lesz, nem hajlandó a háttérben maradni. Már csak azért sem, mert a leendő anya gyönyörű, okos és hihetetlenül izgalmas. A gond csak az, hogy Sabrina James nem adja könnyen a szívét, és a lobbanékony, barna szépség túl makacs, hogy segítséget fogadjon el. Ha Tucker meg akarja szerezni álmai nőjét, meg kell győznie, hogy bizonyos célokat csak együtt érhetnek el.

A sorozatról:

Amit előzetesben szeretnék elmondani, az az, hogy én egyszerűem imádtam ezt a sorozatot! Az összes kötetben találtam szeretnivalót, ahogy az összes karakterben is, a hoki téma meg már csak hab a tortán. Tipikusan olyan sorozatról van szó, ahol a regények önállóan is olvashatóak, de az együttes élményt igazán a sorozat részeinek egymás után történő olvasása adja meg. Előre figyelmeztetek mindenkit: ezeket a srácokat nem lehet nem szeretni!:)

A borítók:
Nem tudok szó nélkül elmenni a négy fantasztikus borító mellett! Tipikusan ránézel, és ha kedveled ezt a műfajt, akkor egyszerűen muszáj elolvasnod, hiszen rögtön magával ragad. Ki ne akarna szexi hokisokról olvasni?

FIGYELEM! Az értékelés spoileres lehet azokra nézve, akik nem olvasták a harmadik kötetet vagy az utolsót! (Tehát aki csak az első kettő regényt olvasta, és nem szeretné tudni, hogy mi lesz a következőekben, az ne olvassa tovább az értékelést!)

A kötetről:
Nagyon vártam ezt a részt is, hiszen az előző három kötetben Tuckerről azért olyan sok mindent nem tudhattunk meg, ő valahogy kimaradt a reflektorfényből, ahogy Sabrinát sem egy pozitív karakternek ismerhettük meg, így végképp kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki belőlük az írónő. Amit mindenképpen szeretnék elmondani, az az, hogy ennek a résznek egy kicsit másabb, egy kicsit komolyabb hangulata van, mint az előzőeknek, ami nem egy negatív dolog, de azért érdemes ezzel előre számolni. Itt már a regény 80%-a nem ökörködésről szól, nem a srácok hülyeségeiről (de azért megnyugtatlak titeket, szerencsére azokból is jut bőven), hanem sokkal komolyabb témák is szerepet kapnak, mint például a nem várt gyermekvállalás. Nagyon tetszett, hogy az egész történet nem onnan kezdődött, ahol az előző kötetnek vége szakadt, hanem sokkal korábban, hiszen így láthattuk, hogy hogyan is alakul ki ez a kapcsolat, hogy hogyan teljesedik ki, illetve Dean és Allie viszonyát is valamennyire nyomon követhettük, nekem legalábbis jól esett a nosztalgia. Furcsa volt Beau halálát más szemszögből is olvasni, de látszott, hogy ebben a regényben ez a szál nem kap olyan fontos szerepet, így igazából csak egy újra átélt rossz élmény maradt.

Sabrina és Tucker kapcsolata meglepő volt, senki sem számított rá korábban, illetve viszonylag nehéz is volt elképzelni őket együtt, hiszen Tucker mindig olyan zárkózottnak tűnt, de mint kiderült, Tuck egy nagyon édes, szerethető karakter, ahogy meglepő módon a „boszorkány” (Dean) Sabrina is. Érdekes volt az ő történetüket olvasni, a terhesség kiderülését, a gyermekvállalás nehézségeit, azt a folyamatot, ahogy ők felnőttek ehhez, pláne a családi háttereket figyelembe véve. Nem szeretnék spoilerezni, így viszonylag visszafogom magam, és ezért csak annyit írhatok, hogy ebben a regényben a felelősségvállalás kulcsszerepet játszik, de olyan módon, hogy sok ember példát vehetne a karakterekről.

Mint említettem, ez a regény merőben más volt a korábbiaktól, sokkal inkább hasonlított számomra egy Colleen Hoover regényre (legalábbis az elképzelés), mint az Off-Campus részeire. Itt teljesen más volt a főszereplő srác gondolkodásmódja, más a történet, illetve az egész egyetem picit háttérbe szorult, még ha valóban végig ott is volt. Többet szerettem volna kicsit kapni a többi srácból, hiszen olyan nehéz elengedni őket, és talán a záró kötet epilógusát kicsit máshogy kellett volna megoldani, vagy legalábbis én máshogy oldottam volna meg.
Egy szó, mint száz: szerettem nagyon ezt a kötetet is, de azért nem ez lett a kedvencem, hiszen Dean történetét számomra egyik másik sem überelheti. J
Egy kis kitekintés: Rettentően kíváncsian várom a sorozat spin-offját is, hiszen Summer és Fitzy története nagyon mulatságosnak ígérkezik. Örülök, hogy azért mégsem kell teljesen elköszönnöm még ettől a világtól, bár azért ugyanolyan sajnos már nem lesz. J

Kedvenc (viszonylag) új karakter:
Ezen sokat gondolkodtam, de végül Tuck mellett döntöttem, hiszen példamutató odaadásról és szeretetről mutatott tanúbizonyosságot. Talán mindenki életébe kellene egy Tuck, hogy nyugalmat és szeretet árasszon.:)

Kedvenc jelenet (AMI SPOILERES AZ UTOLSÓ KÖTETRE NÉZVE):
Egyértelműen az volt, amikor a bárban a srácok a kicsit csodálták, és úgy egyszerűen minden jó volt.:)

Összességében: 4,5*/5* számomra ez a regény. Tetszett nagyon, de azért az a „wow, hatalmas új kedvencem” érzés elmaradt.

Ti olvastátok már a kötetet?:) Esetleg a korábbi részeket? Ti is szeretitek ezt a sorozatot?:)
Köszönöm, hogy velem tartottatok, sziasztok!:)
Dorka