2024. március 12., kedd

Könyvértékelés - Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

A mai értékelés középpontjában Rácz-Stefán Tibor Éld át a pillanatot! című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

A kötetben LMBTQ mellékszereplő is megtalálható, ezért 18 éven felülieknek ajánlott.

Fülszöveg:

Egy dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!

Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat. A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.

Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes. A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson. Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.

Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?

Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története, ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!

A könyvről:

Ha jól emlékszem, akkor ez már az ötödik Rácz-Stefán Tibor olvasmányom, és biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Panka és Bastien párosa ismerős volt számomra a Kamupasi karácsonyra kötetből, és már ott felkeltették az érdeklődésemet, szóval örömmel vettem a kezeimbe a saját regényüket, hogy bepillantást nyerjek a kezdetekbe.

Panka egy könyvkiadónál dolgozik diákmunka keretében, ahol egy nagy eseményre készülnek: a világhírű író, Bastien érkezik dedikálásra, ennek megszervezése pedig hatalmas felhajtással és sok-sok feladattal jár. Úgy alakul, hogy Pankát küldik el a rossz helyre érkező íróért, aki idegességében szóba elegyedik egy külföldi állampolgárral, hogy gyakorolja az angolját. Milyen kár, hogy éppen a Bastien-nel kapcsolatos negatív érzéseit választja társalgási témának, pláne, amikor kiderül, hogy az idegen nem más, mint maga a francia író. Az ellenszenv adott, de ahogy telnek az órák, a szikrák is egyre inkább fellobbannak. De vajon lehet közös jövője egy árva lánynak és egy sztár írónak?

Ez a regény egy aranyos, kedves történet, amely bónuszként még karácsony környékén is játszódik, de mindezek mellett a mélyebb témák is terítékre kerülnek – ahogyan azt már megszokhattuk az író könyveiben. Panka mindig is magányos farkas volt, amely nem is csoda, hiszen árvaként nehéz sorsa volt, de ő nem hagyta magát elkallódni, rengeteget tanul, emellett dolgozik is, ráadásul próbálja kialakítani a megfelelő kapcsolatot a viszonylag friss nevelőszüleivel. Panka nehezen kötődik emberekhez és tárgyakhoz, hiszen megszokta, hogy minden csak ideiglenes az életében, és sokkal nehezebb dolga lenne, ha egy újabb költözés miatt potenciálisan hátra kell hagynia azokat, akiket szeret. A történet előrehaladtával egyre nyitottabb lett, megtanult kapcsolódni a nevelőszüleihez, akik életében először egy szerető és biztonságos közeget nyújtottak számára, és végre át tudta adni magát a Hannával való barátságának is. Bastien is rengeteg sebet és fájdalmat hordoz magában, hiszen egy néhány évvel ezelőtti balesetben elveszítette a jobb lába egy részét, ez pedig rendkívül keserűvé és megsebzetté tette őt, a fiú pedig másokkal kapcsolatban is inkább rombol, mint épít. Őszinte leszek, a regény elején nagyon nem tetszett, ahogyan lereagált bizonyos szituációkat, de aztán belegondoltam, hogy pont attól annyira emberi, hogy nem tökéletes. Mind a ketten sokat szenvedtek, sok mindent kellett feldolgozniuk, de amikor találkoztak, akkor egy kicsit mindkettejüknek könnyebb lett lélegezni. Szerettem a párosukat, azt, hogy segítettek egymásnak a gyógyulásban, a kezdeti ellenszenv pedig különösen megmosolyogtatott. Jó volt a kapcsolati dinamikájuk, mind a ketten hatással voltak egymásra, és segítettek a másiknak abban, hogy új nézőpontból lássák az életet. 

Tetszett, hogy váltott szemszöget kaptunk, így még inkább megismerhettük a karakterek lelki világát és a saját motivációjukat. Érdekes volt olvasni, hogy a múlt okozta traumák mennyire kihatnak a jelenre, hogy Panka és Bastien milyen nehezen kötődnek, valamint mi mindent próbálnak tenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzet. Rengeteg jó gondolatot olvashatunk ebben a kötetben, az egyik legfontosabb mondanivaló számomra pedig az, hogy igenis kedvesnek kell lenni másokkal és tisztelettel kell bánni mindenkivel, hiszen nem tudhatjuk, hogy ki milyen sebeket hordoz, és kinek van szüksége arra, hogy egy mosolyt kapjon.

"A személyes problémáink nem indokolhatják, hogy undorítóan viselkedjünk másokkal."

Ha szereted az első szerelem típusú történeteket, akkor nagy valószínűséggel ez a kötet elnyerheti a tetszésedet. Az Éld át a pillanatot! egy kedves, aranyos és egyben lelket gyógyító olvasmány az élet nehézségeiről és a szerelem erejéről.

Olvastad már a regényt?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Éld át a pillanatot

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka


2024. március 8., péntek

Könyvértékelés - Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla

A mai értékelés középpontjában Colleen Hoover Reminders of Him – Emlékek róla című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Kenna Rowan öt évet töltött börtönben egy végzetes kimenetelű hiba miatt, és most visszatér a városba, ahol az élete félresiklott, abban a reményben, hogy találkozhat négyéves lányával. De a hidakat, amiket Kenna felégetett maga mögött, lehetetlen újjáépíteni. Lánya életének fontos szereplői mind távol akarják tartani a gyerekétől, bármennyire keményen dolgozik is azon, hogy bizonyítson.

Az egyetlen, aki nem zárta be előtte az ajtaját, az Ledger Ward, a helyi kocsma tulajdonosa, aki szinte az utolsó reménye, hogy utat találhat a lányához. Ha azonban bárki is rájön, hogy Ledger lassan Kenna életének fontos részévé válik, mindketten elveszíthetik a számukra legfontosabbak bizalmát.

A nehézségek ellenére Ledger és Kenna között kialakul valami, és ahogy az érzéseik erősödnek egymás iránt, úgy nő a kockázat is. Kennának módot kell találnia arra, hogy vezekeljen a múlt hibáiért, hogy a reményre és a gyógyulásra alapozva új jövőt építhessen.

Egy fiatal anya azért küzd, hogy visszatérhessen a lánya életébe – de vajon lesz számára hely?

A könyvről:

Colleen Hoover már rengeteg alkalommal bebizonyította, hogy zseniális történeteket alkot, ennek köszönhetően pedig már hosszú évek óta a kedvenc íróim között tartom számon. Ha egy valamiben biztos vagyok, akkor az az, hogy bármit is olvasok tőle, az hatással lesz rám, összetöri a szívemet, reményt ad, ráadásul rengeteg tanulságos, fájdalmas és igaz gondolat lakozik a sorok között. Az Emlékek róla az a történet, amelynek eszméletlenül vártam már a megjelenését, és biztos voltam benne, hogy nagyon megterhelő lesz érzelmileg - ez valóban így is lett. Ez a könyv egy újabb lenyűgöző alkotás, amelyen sírtam, mosolyogtam, és amely egyszerre törte össze és gyógyította meg a szívemet. Röviden: működött a Colleen Hoover varázs.

Az alaptörténet szerint Kenna öt évet börtönben töltött gondatlanságból elkövetett emberölésért, a börtön kezdetén pedig életet adott a kislányának. Öt évvel később, a szabadulása után visszatér a városba, ahol a tragédia történt, és nem titkolt célja, hogy szeretne a lánya életének a része lenni. Senki sem nézi jó szemmel a börtöntöltelék, a "gyilkos" felbukkanását, és minden követ megmozgatnak, hogy távol tartsák őket egymástól. Ledger azonban akaratlanul is egyre közelebb kerül a lányhoz, ezzel pedig olyan veszélyes terepre merészkedik, amelynek következtében elveszíthet mindent, ami eddig fontos volt számára. A vonzalomnak azonban nehéz ellenállni, és amikor Ledger megismeri Kenna igazi arcát, már tudja: bajban van.

Nem túlzok, amikor azt írom, hogy már az első fejezet hatott rám. Ez a könyv a legelső soroktól kezdve magába szippantott, és nem engedett szabadulni. A szívem szakadt meg Kennáért, ezért a fiatal lányért, aki mindent elveszített, de közben kíváncsi is voltam, hogy pontosan mi történt. Tudtam, hogy itt semmi sem fekete és fehér, én pedig alig vártam, hogy kiderüljön minden apró részlet, és végre átfogó képet kapjak. Könnyű volt Kenna karakterét megkedvelni, aki a börtönben töltött évek után is csak egy valamire vágyott: hogy a lánya mellett lehessen. Nagyon tetszett, hogy mennyit küzdött a lányáért és nem hagyta, hogy bármi is eltántorítsa a céljától. Az érem másik oldala is jelen volt, hiszen a váltott szemszögnek köszönhetően beleshettünk Ledger gondolataiba is, a kezdeti ellenállás és a Kennától való távolságtartás pedig teljesen érthető volt szerintem. Mindenki a legjobbat akarta a kislánynak, és Ledger valamint a Diem nagyszülei szemszögéből nézve ez nem Kennát jelentette.

A kötet részletekig menően beleáll a témába, hogy vajon egy börtönből frissen szabadult fiatal nőnek mik a kilátásai, milyen jogai vannak, és hogy mennyire nehéz boldogulnia, és akárhányszor abban reménykedett, hogy ez az ajtó most kinyílik, végül csak felszereltek rá egy újabb zárat. Ez a téma biztos vagyok benne, hogy más olvasókból is kettős érzelmeket vált ki, hiszen mint írtam, egyszerűen nem fekete és fehér, de ebben a kontextusban és a történteket ismerve és nem tudtam nem szurkolni Kennának. Annyi fájdalom, annyi megsebzett pillanat, és ő kitartott, ezzel pedig bizonyította, hogy mennyire erős valójában.

A karakterek árnyaltak, itt senki sem egysíkú, hanem mindenki tulajdonságok igen széles skáláját hordozza magában, és ez tette őket igazán emberivé. Teljesen el tudtam képzelni, hogy akár Kenna, akár Ledge, vagy a mellékszereplők valós személyek lehetnek, egy könyvben pedig én különösen fontosnak tartom a jól kidolgozott, valósághű karaktereket. A romantikus szálat nem éreztem túlzásnak, a szerző ebben is jól megtalálta az arányokat, és abszolút hiteles volt számomra Kenna és Ledger kapcsolata.

Ez a regény összetört, megsiratott, de egyben reménnyel is eltöltött. Számos jelenet volt, amelyeknél összeszorult a szívem, majd megint számos, amikor kioldódott a csomó. Ha valaki szeretne részt venni egy igazi érzelmi hullámvasúton, akkor ez a könyv jó választás lehet. Én elsősorban felnőtt olvasóknak ajánlom, hiszen a benne megfogalmazott témák igényelnek egy bizonyos érzelmi intelligenciát és egy érettebb nézőpontot. Colleen Hoover nem tud rosszat írni, ezt már sokszor bebizonyította az elmúlt 9 évben, én pedig kíváncsian várom, hogy mi mindent tartogat még számomra.

Olvastad már a könyvet/tervezed?

A regény megvásárolható ezen a linken: Emlékek róla

Köszönöm, hogy velem tartottál,

Dorka