A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesekönyv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mesekönyv. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. december 9., szerda

Könyvértékelés - Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni

Sziasztok! Ma egy könyvértékeléssel érkeztem, a bejegyzés középpontjában pedig Bella Swift mesekönyve áll, melynek címe: A kiskutya, aki unikornis akart lenni.

Köszönöm szépen a recenziós példányt a Manó Könyveknek! A bejegyzésem a Prológus Mesék hete projektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Mindig légy önmagad – kivéve, ha lehetsz unikornis is!

Milli, a mopsz épp karácsony előtt veszíti el az otthonát, de szerencsére Anna családja befogadja egy hétre. A játékos kedvű kiskutya nagyon megszereti Annát, és nagyon szeretne örökre vele maradni. De Anna nem vágyik kutyára – ő egy unikornist szeretne, legalábbis Milli szerint.

Sikerül-e Millinek unikornissá változnia? Ha rájönne, mit kell ehhez tennie, akkor talán valóra válhatna az álma, hogy otthonra találjon.

A kötetről:

Bella Swift másik mesekönyve után (A láma, aki koszorúslány lett) nem is volt kérdés, hogy olvasni szeretném a többi magyarul megjelent történetét is. A kiskutya, aki unikornis akart lenni egy rendkívül édes, aranyos kötet, amely mélyebb tartalmakat is hordoz.

Milli a kis mopsz egész életében arról álmodozott, hogy szerető családhoz kerül, ahol a legboldogabb kiskutya lesz a földkerekségen. Ám sajnos nem így alakult az élete, az első gazdája épp karácsony előtt tette ki egy menhelyre. Milli kicsi szíve összetört, míg nem egy véletlen szerencsének köszönhetően megismerni Annát és a családját, akik befogadják a kiskutyát karácsonyig. A cél egyértelmű: el kell érnie Millinek, hogy megszeressék, és örökre Annáékkal maradhasson.

Mint említettem, számos mélysége is van a történetnek, és úgy érzem, hogy nekem is beszélnem kell ezekről. Az első, és legfontosabb, hogy bizony a kutya tartás nem gyerekjáték. A karácsonyra kapott kisállatok valódi élőlények, akik nem csak aranyosak, de bizony számos galibát is tudnak okozni. Milli előző gazdája is inkább divatból tartotta a kiskutyát, hiszen milyen jól mutatott a táskájában! Sajnos úgy érzem, hogy manapság is még mindig terítéken van ez a téma. Egy kutya nem egy divat eszköz, nem egy játék, hanem igenis nevelni kell, gondoskodni róla, és nem az első adandó alkalommal másnak odaadni vagy éppenséggel egy menhelynek. Milli volt gazdája nem tudott felnőni a feladathoz -bár véleményem szerint nem is akart-, ezzel pedig összetörte a kiskutya szívét. Viszont, hogy ne csak a rossz oldalát nézzem a dolgoknak: ha Milli nem kerül menhelyre, akkor soha nem találkozik Annáékkal, akik személyében egy rendkívül aranyos, megértő és segítőkész családot ismer meg.

A másik fontos téma, amelyet ki szeretnék emelni, és amelyről ez a könyv is mesél nekünk, az az önelfogadás. Ne akarj más lenni, ne akard azt, hogy az alakításodért szeressenek, hanem önmagadért. Milli úgy gondolja, hogy ő csak akkor maradhat a családnál, csak akkor fogják szeretni, ha olyan lesz, mint a tv-ben is látható híres-neves unikornis, Csillámka. Mindent megtesz annak érdekében, hogy hasonlítson az állatra, amelynek köszönhetően egyre csak több galibát okoz. A könyv előrehaladtával Millinek rá kell döbbennie, hogy ő nem tud olyan lenni, mint Csillámka, ezért valószínűleg nem fog kelleni Annának és a családjának. A célját így sem adja fel, de vajon van esély arra, hogy megszeressék Millit? Vagy talán újra egy menhelyre kerül?

A mesekönyvben szerepet kap a szeretett állat elvesztésének a feldolgozása, amelyet már sajnos nekem is többször meg kellett tapasztalnom. Ez egy nagyon nehéz és fájdalmas folyamat, hiszen egy ilyen nagy trauma után nehéz kinyitni a szívünket egy másik eb felé, mivel akaratlanul is bennünk van a tudat, hogy semmi nem tart örökké. Anna és a családja is ezzel küzd. Meg kell tanulniuk elfogadni azt,  hogy a szeretett kisállatuk már nincs többé közöttük, és meg kell tanulniuk újra bizalommal és szeretettel fordulni egy reményvesztett kiskutya felé.

Úgy gondolom, hogy ez a kötet az aranyos mondanivaló mellett nagyszerű tanító szándékkal is bír, hiszen egy kiskutya szemén keresztül láthatjuk az álmait, a vágyait és a kudarcait. Sok kutyát nevelő vagy kutyát óhajtó kislány így jobban megértheti, hogy mekkora felelősség is egy állat felnevelése, és lehet, hogy mi ember szemmel úgy ítéljük meg, hogy rosszul viselkedett a kutya, hogy rosszat tett, de az ő szemében ez csak egy figyelemfelhívás, hogy szeressük.

Nagyon boldog vagyok, amiért elolvastam ezt a könyvet, igazi emlékezetes olvasmány, amelynél garantált a lélekmelengetés. Nagyon várom már, hogy a kezeim között tudhassam a folytatást is, hiszen érdekel, hogy miképp folytatódnak Milli kalandjai.

Ti olvastátok már a kötetet? Hogy tetszett nektek?

Ha szeretnétek megvásárolni, akkor erre a linkre kattintva megtehetitek.

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

2020. december 6., vasárnap

Könyvértékelés - Martin Jenkins: Az ​állatvilág bajnokai

Sziasztok! Ma egy könyvértékeléssel érkeztem, a bejegyzés középpontjában pedig a Kolibri Kiadó egyik újdonsága, Az állatvilág bajnokai című kötet áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a kiadónak!

A bejegyzésem a Prológus Mesék hete projektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Amilyen változatos és sokszínű az állatok világa, olyan páratlan teljesítményekre képesek egyes képviselői. Ebben a könyvben ötven különleges fajt ismerhetsz meg a világ minden részéről, melyek mind csodás képességekkel rendelkeznek. Akadnak köztük régi ismerősök, meghökkentő különcök, valamint ritkán látható, titokzatos bajnokok is szép számmal.

Vajon ki lesz a legbüdösebb, ki rendelkezik a legvarázslatosabb gyógyulás képességével, és ki végzi a legáldozatosabb munkát környezetünk tisztán tartásáért?

Járj utána te magad, fedezd fel a természet legkülönlegesebb teremtményeit ebben az egyszerre izgalmas és szórakoztató kötetben!

A kötetről:

2020 az év számomra, amikor is rá kellett döbbennem, hogy még mindig szeretem és élvezem a meséket és a gyerekeknek szóló könyveket. Ez nem volt másképp Az állatvilág bajnokai című kötet esetében sem, hiszen ugyanolyan gyermekded kíváncsisággal és lelkesedéssel álltam neki az olvasásának, mintha 10 évvel fiatalabb lennék. A könyv arra sémára épül, hogy olyan fajokat emeljen ki, amelyek bizonyos tulajdonságok alapján a legkiemelkedőbbek az állatvilágban. Olvashatunk például a legügyesebb eszközhasználóról, a leggyorsabb repülőről, a legfényesebb vadászról, a legkiválóbb éjszakai repülőről, a legveszélyeztetettebb vadászról és még számos cím birtokosáról.

Az első, és egyben legfontosabb, amit ki szeretnék emelni az az, hogy rengeteg új információval gazdagodtam. Olyan állatokról is olvastam, amelyekről korábban még nem hallottam (Cuvier-féle csőröscet, Korallkalmár), vagy nem ismertem azokat a fajokat jobban. Tudtátok például, hogy a termeszvárak magassága akár a 10 métert is elérheti? Vagy azt, hogy a Cuvier-féle csőröscet a búvárkodás világbajnoka, és a leghosszabb merülése 2 óra 17 percig tartott? Esetleg azt tudtátok, hogy a kaméleonnyelv végén képződő nyálka mintegy négyszázszor ragadósabb az emberi nyálnál?  Tudtátok, hogy egy hód egy 15 cm átmérőjű fát fél óra alatt ki tud dönteni? Esetleg azt, hogy minden zsiráfnak eltérő mintázatú a szőre, amely annyira egyedi, mint egy ujjlenyomat?

Hatalmas élmény volt számomra ennek a könyvnek az olvasása, amely a rengeteg érdekes információ mellett a nagyon szemléletes illusztrációival is elvarázsolt. Gyönyörű a kötet kívül-belül, amely szerintem rabul fogja ejteni minden fiatal (és akár idősebb) szívét. Egy élmény felfedezni az állatvilágot, jobban megismerni a hétköznapiak mellett a ritka és nem mindennapi fajokat is. Fontosnak tartom még kiemelni, hogy a sok információ mellett ez a kötet egyáltalán nem egy tömény tankönyv benyomását kelti, és nem is beszél annyira részletesen egy-egy fajról. Minden állatnak azt az aspektusát ragadja meg, amely miatt ő a bajnok a társai között, és nem feltétlen tér ki minden egyéb tulajdonságára. 

Nagyon boldog vagyok, hogy olvashattam ezt a kötetet, fantasztikus kikapcsolódást nyújtott és úgy érzem, hogy okosodtam is általa. Bátran tudom ajánlani mindenkinek, aki szeretne többet megtudni az állatokról és szereti az illusztrált könyveket.Szerintem nagyszerű karácsonyi ajándék is lehet.

Ti olvastátok már a kötetet? Ha nem, akkor tervezitek?

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva.

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

2020. augusztus 25., kedd

Könyvértékelés - Bella Swift: A ​láma, aki koszorúslány lett

Sziasztok! A mai bejegyzés középpontjában Bella Swift legújabb mesekönyve áll, melynek címe: A láma, aki koszorúslány lett. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Manó Könyveknek!

A bejegyzésem a Prológus nagy nyári várólista csökkentés projektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Esküvői örömök és láma-dráma! Koszorúslány kerestetik? Nem prob-láma! Itt van Lulu, a láma, szolgálatára! Az Almafa tanya bajban van! De Jakab gazda még megmentheti egy igazi tanyasi lagzival. Csakhogy az ifjú pár egyedül nem boldogul. Így Lulu, a láma intézi a tortát. Meg a virágokat. Sőt, koszorúslánynak is örömmel felcsap! Legjobb barátja, a kis Avani segítségével munkához lát, de képes lesz-e megmenteni a menyegzőt – és az Almafa tanyát?

-Mókás és szívmelengető történet egy lelkes kis lámáról;

-Arról, hogy miért jó másokon segíteni;

-Holly Webb és Dick King-Smith rajongóinak;

-Megható mese telis-tele egyszerű, ám nagyszerű igazságokkal;

-Magával ragadó szöveg, rövid fejezetekkel és rajzokkal



A könyvről:

Bevallom, nem mostanában olvastam utoljára mesekönyvet, de már a fülszöveget látva is egy eszméletlen cuki történetre számítottam, így nem is volt kérdés, hogy sorra fog kerülni nálam ez a kötet. Szerencsére hozta a hozzá fűzött reményeket, és egy igazán lélekmelengető olvasmányt tudhatok magam mögött, amely nem csak a bájával ragadja meg az olvasót, hanem a mondanivalójával is.

Lulu egy balszerencsés láma. Bármihez is hozzáér, az összetörik és sajnos nem minden jó szándékú cselekedete úgy sül el, ahogy ő tervezte. Az Almafa tanyán viszonylag nyugodtan él Lulu a társaival, a mindennapok szürke világát próbálva megszínesíteni. Egy nap azonban új emberek költöznek a szomszédba, amely nem csak Lulu életére lesz hatással, hanem az Almafa tanya többi lakójára is. 

Nagyon szeretem, ha egy mese több jelentést is hordoz, ha árnyaltan vagy részletesen, de több fontos dologra is kitér. Nem volt ez másképp itt sem, hiszen az aranyos gondolatok között olyan komoly témákról is olvashattunk, mint az iskolai zaklatás, a gyász és a veszteség feldolgozása, a bizalom kiépülése és remény egy új, szebb jövőre. 

A karakterek kidolgozottak voltak, humorosak és szerethetőek, gondoljunk csak a kis bárány Bercire, akinek az összes jelentét imádtam, vagy Avanira, a szomszéd kislányra, aki komoly megpróbáltatásokon megy keresztül, de Lulu segítségével sikerül átlendülni azokon, vagy Jakab gazdára, aki megtanulja újra kinyitni a szívét a kedves dolgok és személyek felé. 

Nagyon tetszett az, amit kitaláltak az Almafa tanya megmentésére, azt pedig pláne imádtam, hogy Lulu ebben milyen fontos szerepet vállalt. Nem volt semmi sem zökkenőmentes, így ez a mese arra is felkészíti a fiatalokat, hogy nem szabad az első próbálkozások után feladni, hanem igenis küzdeni kell a céljaink eléréséért, és lehet, hogy ez nem lesz rögtön gyors vagy látványos, de a végeredményért megéri.

Összességében azt tudom mondani, hogy ez a mesekönyv az idei év egyik kedvenc olvasmánya lett a számomra. Nem olyan hosszú, nagy betűmérettel van nyomtatva, aranyos illusztrációkkal tarkítva, így a kicsik számára még élvezetesebbé válhat az olvasása, de én bátran ajánlom minden korosztálynak, hiszen úgy gondolom, hogy a mesékből nem lehet kinőni, pláne egy ilyen aranyos és tanulságos történetből. Ezek után biztos, hogy el fogom olvasni Bella Swift másik könyvét is, melynek címe: A kiskutya, aki unikornis akart lenni.

Saját fotó. Felhasználása engedélyköteles. Instagram: dsheavenofbooks

Ti olvastátok már valamelyik történetét az írónőnek? Melyik tetszett jobban?:)

A kötet pedig megvásárolható erre a linkre kattintva.

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka