Könyvértékelések - Móra Kiadó (Hullámvasút; Olga, a papírlány és Spicc/Pipa)

Sziasztok! Ebben a bejegyzésben három Móra kiadványról írok nektek rövidebben. Köszönöm szépen a recenziós példányokat a Móra Kiadónak!

Madarász Éva: Hullámvasút 

Madarász Éva személyében egy számomra új magyar szerzőt (és színésznőt) ismertem meg. A Hullámvasút az első regénye, amely ahhoz képest nagyon szépen teljesített! ⁣

A Hullámvasút központi témáit a széthullott család, az új életszituációk, az új barátok, az első szerelem és a kamaszkori düh adják, de számos fontos témára is kitért, mint például a faji származás alapján történő megkülönböztetés.⁣

Eszter eddigi élete darabjaira hullik, amikor rajtakapja az apját egy másik nővel, ha pedig ez nem lenne elég, még a legjobb barátnője is elköltözik a kontinensről. Az általános iskola utolsó hetei, a gimnázium előtti nyár és az első sulis hónapok számos meglepetést tartogatnak számára, Eszter pedig egy szemléletes folyamaton megy keresztül, ahol rengeteg dolgot kell átértékelnie önmagában. A gyerekes gondolatoktól és a benne lévő dactól eljut egy sokkal elfogadóbb és felnőttesebb állapotig, egy kicsit felnő a kötet lapjain.⁣

Maga a kötet rendkívül fiatalos, érdekes, mai, bárki életében előfordulható problémákat fejteget, az egész légköre rendkívül tinédzser barát. Az író stílus nagyon tetszett, lendületes, nincs túlcifrázva semmi, könnyen lehetett haladni a történettel, amely két idősíkon futott: az egyik fejezet a szeptember 1-től kezdődő időszakot mutatja be, míg a másik a május-augusztus történéseit. A szerelmi szál szintén nagyon tetszett, Barnabás tipikusan a tinédzserek szívét megdobogtató karakter, aki hamar az olvasók kedvencévé válik, a kapcsolata Eszterrel pedig nagyon aranyos volt. A baráti társaságot imádtam, a könyvet olvasva csak arra tudtam gondolni, hogy bár nekem is ilyen összetartó  osztályom lett volna a gimnáziumban.⁣

Összességében bátran tudom ajánlani ezt a könyvet mindenkinek, aki egy napjainkban játszódó, valóban tinédzserekről szóló ifjúsági regényre vágyik, amely mindamellett, hogy egy könnyed olvasmány, valóban fontos témákat dolgoz fel. Rendkívül jó kikapcsolódásnak bizonyult!:)

Elisabetta Gnone: A ​különleges utazás (Olga, a papírlány 1.)

Az Olga, a papírlány története egy különleges mese egy másik mesébe ékelődve, gyermekeknek szóló utazás az önismeretről és az önelfogadásról. ⁣

Olga, a papírlány útnak indult, hogy megkeresse Ausolia varázslónőt, mivel nem szeretett volna továbbra is különc lenni, ugyanolyan hús-vér lánnyá akart válni, mint amilyen mindenki más a környezetében. Tudta, hogy nehéz és viszontagságokkal teli út áll előtte, de arra nem számított, hogy mindezek során mennyi mindent fog tanulni önmagáról. Olga mindig csak a gyengeségeire figyelt fel: gyengének tartotta magát, akit a legapróbb szellő is könnyen elsodorhatott, akit egy kiadós esőzés eláztathatott. Csak az élete korlátait látta maga előtt, a negatív dolgokra koncentrált, közben pedig észre sem vette a saját pozitív tulajdonságait. A varázslónő felé tett útja során számtalan új barátra tett szert, és bebizonyította, hogy ebben a kicsi papírlányban is lehet nagy erő, kitartás, aki nem hátrál meg, és véghezviszi a küldetését. ⁣

A kötetben többször is felmerült a kérdés, hogy vajon Olgának milyen adottságai vannak? A kislány egészen addig nem hitte, hogy bármiben is kiemelkedő lenne, míg társai rá nem mutattak a számos nagyszerű tulajdonságára. Ez egy fordulópont volt Olga életében, aki ezek után más színben kezdte el látni magát: végre rájött, hogy ő nem csupán egy papírlány, hanem rengeteg más dolog is alkotja őt.⁣

Nagyon tetszett, hogy a regényben kettő mese is megjelent: Olga, a hús-vér lány beszélte el ezt a különleges történet a papírlányról, a mesét pedig a falu összes lakója hallani akarta. Az önelfogadás témaköre mindkét mesében megjelent és a karakterek végre rádöbbentek: egyedinek lenni nem is olyan rossz dolog.⁣

Bátran ajánlom ezt a könyvet minden gyermeknek, hiszen fontos mondanivalója van, maga a történet pedig csodálatos.

Haszán Míra: Spicc/Pipa

A Spicc/Pipa egy ifjúsági kötet, amely rendkívül fontos témákat dolgoz fel. Többek között olvashatunk a családtagok felől érkező nyomásról és annak kezeléséről, a klasszikus balett néhol toxikus elvárásairól, a barátság fontosságáról és az anorexiáról, amely sajnos rengeteg fiatalt érint. ⁣

A szerző nagyon szemléletesen mutatta be az akadémia mindennapjait, azt, hogy mennyi megpróbáltatáson kell keresztülmennie Izának. Iza egy spirálba keveredik, amikor megkapja az áhított főszerepet és mellé a tökéletesnek vélt fiút, de egyre lejjebb csúszik a lejtőn. A barátaival megromlik a kapcsolata és amint mindenki azt kezdi felé szajkózni, hogy a 49 kg-jával túlságosan kövér, akkor drasztikus megoldásokhoz folyamodik.⁣

A kötet legnagyobb pozitívuma számomra az, hogy a szerző bátran nyúlt a nehezebb témák felé, ezzel is felhívva az olvasók figyelmét a súlyos testképzavarral járó betegségekre. A történet abszolút mai, fiatalos és érdekes, számos ismerős élethelyzetet mutat be - többek között az első plátói szerelmet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy néha igenis szembe kell szállnunk azokkal a személyekkel, akik a legközelebb állnak hozzánk. Mindenki a saját életének a kovácsa, és nem mások elvárásainak kell megfelelni - csupán a magunkénak. Fontosnak tartom, hogy az ifjúsági könyveknek is legyen mondanivalójuk, a Spicc/Pipa pedig ilyen téren kiemelkedő. ⁣

Ha egy negatívumot kellene megemlítenem, akkor az lenne, hogy a kötet túlságosan gyors lefolyású: gyorsan jöttek a konfliktusok, alakultak ki új emberi kapcsolatok és élethelyzetek.⁣

Haszán Míra mindössze 16 évesen kezdett el dolgozni ezen a regényen, ezzel is üde színfoltot hozva a magyar ifjúsági irodalomba. Kíváncsian várom, hogy milyen történetekkel fog a jövőben előrukkolni, a Spicc/Pipa nagyszerű kezdésnek bizonyult.⁣⁣

Ti olvastátok már valamelyiket? Esetleg tervezitek?

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Meredith Goldstein: Kivirágzik minden

Sziasztok! A mai könyvértékelés középpontjában Meredith Goldstein Kivirágzik minden című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Móra Kiadónak!

Fülszöveg:

Amikor Lori nagymamája meghal, a lány világa fenekestül felfordul. Sheryl nagymama volt ugyanis a mindene Lorinak. Gyakorlatilag ő nevelte fel az unokáját, akinek szülei mindig rengeteget dolgoztak. Ráadásul egy másik veszteség is fenyegeti Lorit, édesanyja ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy költözzön el az ő szeretett városából, Bostonból. Az érettségi előtt álló főhősünk azonban legalább addig maradni akar, amíg teljesíti nagyanyja utolsó kérését: szétszórja a hamvakat azokban a kertekben, amelyeket Sheryl a legjobban szeretett. A gyönyörű helyeket Seth nagybátyjával, valamint legjobb barátjával, Chrisszel látogatja végig, akibe titokban fülig szerelmes. A búcsúzás nem könnyű, de Lori talán a természettől is tanulva, a különleges kaland végére már másként tekint az elmúlásra. Dacos és nyers stílusa megszelídül, nemcsak önmagával, hanem a családjával is megbékél.

Meredith Goldstein önéletrajzi jellegű regénye egyszerre keserű, humoros, romantikus, de legfőképp: reménykeltő, amelynek elolvasása után talán más szemmel nézünk majd a körülöttünk virágzó életre.

A könyvről:

Bevallom, kicsit féltem a regénytől, mivel azt gondoltam, hogy nagyon depresszív hangvételű lesz, de hatalmas pozitív csalódásnak bizonyult! 

Sheryl nagyi halála előtti végrendeletében meghagyta a családja számára, hogy hamvasszák el, a maradványait pedig olyan dolgot mellett szórják szét, amelyek növekednek. Lori a családjával és a legjobb barátjával útra kelnek, hogy a nagymamája által meghagyott kertekben végső búcsút vehessenek a szeretett családtagtól.

Gyönyörűnek találom a gondolatot, hogy valaki olyan dolgok mellett szeretne nyugodni, amelyek növekednek. A kötetet áthatja a növények szeretete, ezzel egy rendkívül békés közeget teremtve. Nagyon szemléletesek voltak a különböző kertek leírásai, szinte úgy éreztem, mintha én is ott sétálhatnék a természetben. Nagyon tetszett, hogy az irodalom szeretete  is megjelent a kötetben, a kertekben felolvasott búcsú sorok pedig gyönyörűek voltak. 

A szomorú témát nagyon szépen árnyalta a humor, amely az érzékenyebb lelkűeknek néha talán kicsit furcsa lehet, de szerintem minden egyes poénnak megvolt a helye, én semmit nem éreztem soknak vagy tiszteletlenségnek. A humor az életünk része, hiszek abban, hogy a humor segít átvészelni a nehezebb pillanatokat - ráadásul, szerintem Sheryl nagyi sem csupán könnycseppeket akart látni a szerettei arcán, hanem igenis várta a fájdalommal terhes mosolyokat. Számomra megfelelő mértékben voltak jelen a szomorú és a vidám pillanatok, egy tökéletes egyveleget alkottak, amelyek mellett szerepet kapott még a barátság és a szerelem is. 

Megtudhattuk, hogy az élet nem csupán fekete és fehér, ahogyan az emberek sem, folyamatosan változnak, fejlődnek, és amit mi tapasztalunk valaki személyiségével kapcsolatban 1-1 találkozás vagy együttélés alkalmával, az nagyban különbözhet attól, ahogy mások látják azt a személyt. Lori a legnagyszerűbb szülőnek látta a nagymamáját, de az édesanyja által elmondott emlékek alapján ő sem volt mindig ilyen nagyszerű anya, a fiatalkorát korántsem olyan boldogságban töltötte, mint Lori a gimnáziumi éveit.

Lori a regény során hatalmas lelki vívódásokon megy keresztül, hiszen nem elég, hogy elvesztette a szeretett nagymamáját, még az utolsó gimnáziumi éve előtt el kell költöznie az anyjához, akivel korántsem felhőtlen a viszonya, maga mögött kell hagynia a legjobb barátját és egyben titkos szerelmét, Christ, de Seth bácsikája is bőven ad fejtörésre okot. Ezek a lelki vívódások megviselik Lorit, akinek rengeteg mindent kell átértékelnie önmagában.

Ez a regény egyszerre szólt a halálról, az élet változásairól és az előttünk álló jövőről. A melankolikus és a vidámabb pillanatok egyvelege vegyítve ezekkel a rendkívül színes karakterekkel és egyéb fontos témákkal (az irodalom szeretete, a színes bőrűek egyenlő jogai) egy csodálatos történetet alkottak, amelyet öröm volt olvasni. Kivirágzik minden - hiszen úgy kell lennie. A szomorúság után jónak kell következnie, hiszen annyi szép van még a világban, amelyet látnunk kell, amelyet fel kell fedeznünk. Izgalmas utazás volt ez, örülök, hogy részt vehettem benne. 

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva: LINK

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Candace Bushnell és Katie Cotugno: Csajoknak kötelező

A mai könyvértékelés középpontjában a szerzőpáros Candace Bushnell és Katie Cotugno Csajoknak kötelező című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Móra Kiadónak!

Fülszöveg:

Carrie Bradshaw tizenéves hasonmása még nem tudja, milyen a jó szex. Azt azonban igen, hogyan küzdjön a szexizmus ellen. A Szex és New York írójának új nemzetközi sikerkönyve!

Mr. Beckett jóképű, fiatal és sokkal lazább, mint a gimnázium többi tanára. Nem csoda, hogy a gimnáziumban minden lány oda van érte – köztük a jótanuló Marin is, aki igyekszik minden elvárásnak megfelelni, hogy bekerüljön a kiválasztott egyetemre. Amikor azonban Mr. Beckett átlép egy határt és félreérthetetlenül rámozdul Marinra, a lány összezavarodik és megrémül. Úgy érzi, az a helyes, ha jelenti az esetet, de miután a saját barátai és az iskola vezetése sem hisznek neki, Marin úgy dönt, kockára tesz mindent és az iskolaújságon keresztül vág vissza. A Csajoknak kötelező című rovatban kíméletlenül számol be arról, melyik tanár és diák viselkedik megengedhetetlenül a lányokkal, emellett pedig elindít egy feminista könyvklubot is. Nagy meglepetésére olyan szövetségesekre talál végül, akikre nem számított: mellé áll például a suli legnagyobb „pasizógépe” és egy csendes sportoló srác, aki nem igazán tűnik lángésznek.

Candece Bushnell és a Pushcart-díjra jelölt Katie Cotugno közös regénye egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő – a #MeToo-mozgalom egyik fontos alapműve lehet.

A kötetről:

A Csajoknak kötelező volt ez első kifejezetten feminista témákat feldolgozó könyvem, és nagyon örülök, hogy elolvastam! A regény egyszerre szól a korántsem egyenlő feltételeken alapuló tanár-diák viszonyról és a nőkkel szembeni különböző elvárásokról, mindezeket egy rendkívül közérthető és szuper történetbe ágyazva. 

Marin élete gyökeresen megváltozik, amikor az irodalomtanára átlép egy bizonyos határt, ennek köszönhetően pedig már nem tudja és nem is akarja ugyanolyan szemmel nézni a világot, mint előtte. Az i-re azt a bizonyos pontot az teszi fel, hogy a saját barátai és az iskolavezetés sem hisznek neki. Mégis mit kellene tennie, hogy elhiggyék: ő az áldozat? Kihez forduljon, ha a saját legjobb barátnője is elhatárolódik tőle?

A kötet nagyon jól rávilágított arra, hogy bár a nők jogai és a nők megítélése rengeteget változott az utóbbi évtizedekben, évszázadokban, de mindezek ellenére a mai napig megfigyelhető egy bizonyos kettős mérce a férfi nemhez viszonyítva. Marin iskolájában az igazgató teljesen másként állt a két nemhez: míg a fiúknak gyakorlatilag bármit szabad volt, többek között az iskolai egyenruha szabályok sem vonatkoztak olyan szigorúan rájuk, addig a lányoknak állandóan kitüntetett figyelem járt, és a legapróbb szabályszegések is nyilvános megaláztatáshoz vezethettek. Hiszen mi sem természetesebb, minthogy a férfiak egy térdzokni viselése miatt nem tudnak úgy koncentrálni, mint ahogy azt a rendszer megkövetelné. Amikor Marin megírta a Csajoknak kötelező című cikkét, a támadások kereszttüzébe került. Hihetetlen, hogy szinte mindenki csak a rosszat, csak a kivetnivalót találta benne, és szinte senki nem állt oda Marin mellé, hogy igaza van, valamin változtatni kellene.

Egyrészt, nagyon szomorú volt olvasnom, hogy Marin barátai mennyire elfordultak tőle, hogy Chloé is szinte semmibe vette, másrészt, arra gondoltam, hogy ha ilyenek a barátok, akkor sokkal jobban jár nélkülük. Szerencsére megalakult a feminista könyvklub, amely nem csak új barátságokat és egy új szerelmet hozott Marin életébe, hanem célt is adott, gondolkodnivalót, hiszen a feminizmus kérdésköre annyi mindenre kiterjed, és nagyon jó volt olvasni, hogy ezek a fiatalok egyre több figyelmet szenteltek a témának.

Marin egy nagyon céltudatos és okos lány, aki talán félreérthető jeleket küldött az irodalomtanára felé, de úgy gondolom, hogy ez ilyen szituációban a felnőttnek kell az okosabbnak lenni, és semmi sem állhat amellett, hogy egy tanár kikezdjen a diákjával. Mélységesen felháborított Bex viselkedése, mind tanárilag, mind emberileg. Az pedig egyenesen undorító volt, hogy milyen hadjáratot indított Marin ellen, amikor az el merte mondani az igazságot az iskola vezetőségének. Örülök neki, hogy Marint nem lehetett megtörni, hiába voltak mély pillanatai, de küzdött az igazságért és szerencsére akadtak támogatói. Gray egy nagyon aranyos karakter volt, akit nehéz nem szeretni, meghallgatta Marint, támogatta mindenben, miközben neki is megvoltak a saját problémái. Gray-en kívül pedig egy olyan szerető családi légkör volt Marin mellett, amely megmelengette a szívemet olvasás közben.

„Mintha valami filmbe illő pillanatra várnék, ami azt jelzi, hogy teljesen túl vagyok azon, ami történt, minden szépen rendeződött. De a kőkemény, frusztráló valóság az, hogy nem tehetek mást, mint hogy elviselem egyik napot a másik után.”

Ez a regény felültetett egy érzelmi hullámvasútra: sokszor voltam dühös, néha szomorú, máskor pedig örömmel mosolyogtam az aranyos jeleneteken. Szerencsére az árnyoldalak mellett bőven olvashattunk az elfogadásról és a szeretetről is. Hiába a kötet rövidsége, mégis annyi fontos témát dolgozott fel a szerzőpáros a lapok között. Ezt a könyvet bátran adnám minden tinédzser és felnőtt nő kezébe, hogy bizony olvassa el, és soha ne felejtsen el kiállni maga mellett, hiszen ha mi nem tesszük, akkor ki fog helyettünk?

Ti olvastátok már a regényt?

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva: LINK

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi

A mai könyvértékelés középpontjában Pacskovszky Zsolt Titkos mozi című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Móra Könyvkiadónak!

Fülszöveg:

Marcell párizsi bérlakásuk falába süllyesztve különleges szerkezetet fedez fel – egy lencsét, amelyen keresztül mozgókép vetül szobája falára: a „vásznon” a szemközti kávézó több mint harminc évvel korábbi mindennapjai elevenednek meg. A fantasztikus találmány elbűvöli a gimnazista fiút, ahogyan a kávézó megejtően szép pincérnője, Ninette is. Létezhet-e szerelem, ha a szeretett lány évtizedekkel korábban volt fiatal, és most Marcell édesanyjával lehet egyidős? Vagy ő is csak képtelen vágyálom, mint Emma Lili, a volt brüsszeli osztálytárs, aki az országhatárok miatt elérhetetlen a fiú számára? Marcell nyomozni kezd Ninette után, és a könyvtár archívumában megtalálja azokat a korabeli újságcikkeket, amelyek a pincérlány elrablásáról, kegyetlen bűntények soráról számolnak be. Életében először kimerészkedik a képzelete és vágyai nyújtotta biztonságból, és a különös találmány segítségével megpróbálja felvenni a kapcsolatot Ninette-tel, hogy figyelmeztesse a veszélyre…

A könyvről:

Nagyon érdekesnek találtam az alapkoncepciót, szeretem az időutazással és hasonló rejtélyekkel kapcsolatos történeteket, így izgatottan kezdtem neki a Titkos mozinak, amely minden várakozásomat felülmúlta. 

A könyv 4 részre osztható: az első nagyobb etap Marcell szemszögéből íródott, aki az anyjával és annak új pasijával nemrégiben költözött Párizsba, és hamar felfedezi a falban található szerkezet rejtelmét, melynek köszönhetően akár egy mozgófilm, úgy vetülnek a szeme elé a 30 évvel ezelőtti események. A második rész Ninette szemszögéből meséli el a múltat, a harmadik számos sokkoló momentumot rejt, az utolsó pedig újra Marcell szemszögéből íródott.

Kíváncsi voltam, hogy mennyire tudja az író szemléletesen és érdekesen bemutatni a múltbéli eseményeket, a könyv elolvasása után pedig bátran állíthatom, hogy nagyon jól megragadta a mozzanatokat, képes volt felkelteni az érdeklődésemet és egyszerűen láttam a szemem előtt megelevenedni a 30 évvel ezelőtt történteket, akárcsak egy filmet. Nagyon szemléletes volt a folyamat, ahogyan felébredt Marcell kíváncsisága a fiatal és gyönyörű Ninette iránt. A némafilmnek köszönhetően, amely néha összekapcsolódott a jelennel, hamar megismerhettük a karakterek egy részét, de igazán Ninette szemszögén keresztül tapasztalhattuk meg a valódi lényüket, hiszen Marcell csak találgatni tudott, nem voltak konkrét információi. A regény első nagy fejezete tökéletesen megteremtette a hangulatot, bemutatta az alapszituációt, az olvasása során számos kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyek a második rész után még inkább sokasodtak. Egy fantasztikus ifjúsági krimiben érezhettem magam, ahol sorra derültek ki a háttérben húzódó események, ezzel olyan láncolatot elindítva, melynek köszönhetően nem tudtam leállni – pár óra alatt el is olvastam a történetet, hiszen tudnom kellett, hogy mi is zajlott valójában a múltban. A harmadik rész sokkoló volt, de borzasztóan szemléletes. Az író nagyon szépen megragadta az őrültség pillanatait, a megszállottság érzését, a zaklatás momentumait, a félelem pillanatait. A kötet központi gondolata volt, hogy mindenki a saját történetéért felelős, saját magunknak kell tenni az életünkért. Erre Marcell is rádöbbent, aki nem akarta többé csak az odaadó barát szerepét játszani a lány iránt, akibe valójában szerelmes. A regény az ifjúsági krimi szál mellett bemutatta egy fiatal fiú érzelmeit, aki megtanul kilépni az általa teremtett korlátokból, és esélyt adni valami többnek.

Úgy éreztem, hogy ebben a történetben mindennek és mindenkinek megvolt a helye, az egész egy fantasztikus egyveleget alkotott. Izgalmas volt, olvasmányos, több témát is feldolgozott, a végső csavarra pedig én egyáltalán nem számítottam, így külön öröm, hogy sikerült meglepnie az írónak. Egyetlen dologgal kapcsolatban van egy kis hiányérzetem: szívesen olvastam volna többet a találmányról, annak a működési mechanizmusáról.

Bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretne egy kicsit nyomozni, és elmerülni egy izgalmas kötet lapjaiban.

" - Nekem még nincs történetem - feleltem.

- Előbb-utóbb mindenkinek lesz."

A regény megvásárolható erre a linkre kattintva: LINK

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka