A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 25., csütörtök

Könyvértékelés - Rácz-Stefán Tibor: Kamupasi karácsonyra

A mai értékelés középpontjában Rácz-Stefán Tibor Kamupasi karácsonyra című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

A könyv és az értékelésem LMBTQ tartalom miatt 18 éven felülieknek ajánlott!

Fülszöveg:

A színjáték valósággá válhat?

Dani imádja a karácsonyt, ez a kedvenc időszaka az évben, de az idei ünnep nem ígérkezik valami fényesnek. Nem elég, hogy dobta a pasija, de a családjának sem meri bevallani, hogy nem tud kivel menni a karácsonyi vacsorára.

Eközben a munkahelyén, a könyvesboltban is gyűlnek a gondok. Az új munkatársa nem más, mint a helyes és magabiztos Zénó, a régi osztálytársa, az első srác, akibe valaha szerelmes volt, és az első, aki összetörte a szívét.

Zénó tele van lelkifurdalással a múlt miatt, és bármit megtenne, hogy kiengesztelje Danit. Amikor kihallgat egy beszélgetést, már tudja, mit kell tennie: ő lesz Dani kamupasija karácsonykor…

Ahogy a két fiatal egyre több időt tölt együtt, Dani újra beleszeret Zénóba, de fogalma sincs arról, mi a valóság, és mi a színjáték. Amikor Zénó hozzáér, amikor megöleli, azért teszi vajon, mert tényleg akarja őt, vagy csak a lehető legjobb alakítást igyekszik nyújtani a családja előtt? Rejlik valami igazi a bizalmas érintések és a gyengéd pillantások mögött?

Az év legszebb másodikesély-története.

Tudd meg a legapróbb titkokat is!

A könyvről:

Rácz-Stefán Tibor neve nem újdonság számomra, hiszen több megjelent regényét olvastam már és mindegyiket nagyon szerettem, így izgatottan vártam a Kamupasi karácsonyra megjelenését, a Téged kérlek karácsonyra! után pedig nagyon örültem, hogy újból egy, az ünnephez kapcsolódó romantikus regényt hozott az író. A Kamupasi karácsonyra egyrészt az a kedves, szívmelengető és szerethető olvasmány volt, amelyre számítottam, másrészt pedig az író fontos témákat dolgozott fel Dani és Zénó történetén keresztül, amelyekről úgy gondolom, hogy nagyon is beszélni kell.

Dani élete újra a feje tetejére fordul, amikor Zénó, aki korábban szó nélkül tűnt el az életéből, -ezzel fájó és napjainkig be nem gyógyult sebeket hagyva- a munkatársa lesz a könyvesboltban. Dani legkevésbé sem akarja látni a srácot, aki annyi szenvedést okozott neki, és ezt nem is fél Zénó tudtára adni. Ráadásul mindjárt itt a karácsony, Dani pedig megígérte a családjának, hogy hazaviszi látogatóba a nem létező párját. A barátaik mesterkedésének és a véletleneknek köszönhetően azonban úgy alakul, hogy Zénó lesz Dani karácsonyi kamupasija, ez pedig olyan érzelmi lavinát indít el mindkettőjükben, amelyre talán nincsenek felkészülve. Vajon újra bízhat Dani Zénóban annak ellenére is, hogy korábban összetörte a szívét? Zénó pedig kaphat megbocsátást a múltban elkövetett hibáiért?

Ezt a kötetet teljes mértékben áthatotta a karácsony szelleme! Hihetetlenül hangulatos volt, egy igazi kellemes, télies, cozy olvasmány. Imádtam Dani családját, hogy ennyire szeretik az ünnepet, és valljuk be, nincs is jobb, mint a szeretett személlyel ülni az ünnepi fények alatt és olvasni egy jó könyvet. Imádtam az összes bensőséges, kedves jelenetet, a regény abszolút visszarepített decemberbe, és megadta a karácsonyi hangulatot, az pedig csak a ráadás, hogy a történet egy része könyvesboltban játszódik: ez a kötet aztán tudja, hogyan kell elrabolni a könyvmolyok szívét.

Mint ahogy az írótól megszokhattuk, ez a regény sem csupán egy átlagos, habos-babos karácsonyi romantikus, hanem több fontos témáról is nyíltan beszél. Dani és Zénó történetében nem a coming out-on van a hangsúly, hiszen ezen már rég túl vannak a családjaik felé, helyette nagy szerepet kap a kényszerbetegség, az alkoholizmus, a családdal való kapcsolat és az összetört szív, amely gyógyulni szeretne, de mindig nehézségekbe ütközik.

Már az első oldalaktól nyilvánvaló volt, hogy Dani mennyire szenved: nem tud túllépni a múltban Zénóval történteken, és valljuk be, valamennyire jogosak is az érzelmei. Ehhez hozzácsapódott az a rengeteg önostorozó, negatív gondolat, amelyek gyakran jelentek meg a fejében. Rossz volt olvasni, hogy mennyire kicsire tartja magát, a múltból hozott sebek pedig nem gyógyultak be, épp ellenkezőleg, kihatnak a felnőtt életére, ráadásul mindez párosítva a tisztaság kényszerével egy kicsit instabil felnőttet eredményeztek, én pedig elképesztően drukkoltam Daninak, hogy a regény végére találja meg a magabiztosságát, és igenis álljon ki önmagáért és mutassa meg, hogy sokkal több ő annál, mint amit feltételeznek róla. Hatalmas utat tett meg, és bár vannak dolgok, amelyeken nehéz változtatni, ő mégis tudott fejlődni, és a regény végére képes volt elfogadni a betegségét is. Zénó élete szintén nem a legegyszerűbb: bűntudata van a Danival történtek miatt, és bár szeretné jóvátenni, falakba ütközik. Ráadásul a saját szülei sem fogadják el igazán, nem értik meg, hogy a biszexualitása valójában mit jelent, és nem is akarják sem megérteni, sem elfogadni. Nagyon sajnáltam, hogy ennyire negatív családi háttér van mögötte, de éppen ezért is örültem, hogy Daniéknál megtalálta azt a melegszívű, befogadó környezetet, amelyre szüksége lenne. Zénó karakterszálán keresztül, a volt barátnője kapcsán felmerültek olyan témák is, mint az alkoholizmus és az anyaság kérdésköre: én pedig nagyon szerettem, ahogyan a szerző ezekhez a témákhoz nyúlt, és nem támadva, hanem megértően, igazán szenzitíven írt a témákról.

Bár a regény nagyrészt Dani szemszögéből íródott, azért örültem, hogy néhány Zénó fejezetet is kaptunk, mivel kifejezetten szeretem, ha egyszerre két karakter fejébe is beleláthatok. Továbbra is nagyon szeretem Rácz-Stefán Tibor írói stílusát, elképesztően jól bánik a szavakkal, az érzelmes szituációk leírása pedig különösen nagy erőssége.

A könyvben feltűnt néhány korábbi karakter is az író előző köteteiből: számomra Máté és Hanna volt ismerős a Mikrofonpróbából, de a regény végén rájöttem, hogy nem ők az egyetlenek. Panka és Bastien történetét pedig biztosan elolvasom, hiszen szeretnék többet tudni az egymásra találásukról.

Összességében azt tudom mondani, hogy a Kamupasi karácsonyra egy nagyon szerethető, igazán karácsonyi hangulatú, fake dating LMBTQ romantikus történet, amely biztos vagyok benne, hogy sok olvasó szívét rabul ejti majd. Bátran ajánlom, ha szereted az egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató regényeket.

Olvastad már a kötetet?

A könyv megvásárolható ezen a linken: Kamupasi karácsonyra

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka


2020. december 9., szerda

Könyvértékelés - Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni

Sziasztok! Ma egy könyvértékeléssel érkeztem, a bejegyzés középpontjában pedig Bella Swift mesekönyve áll, melynek címe: A kiskutya, aki unikornis akart lenni.

Köszönöm szépen a recenziós példányt a Manó Könyveknek! A bejegyzésem a Prológus Mesék hete projektjének a részét képezi.

Fülszöveg:

Mindig légy önmagad – kivéve, ha lehetsz unikornis is!

Milli, a mopsz épp karácsony előtt veszíti el az otthonát, de szerencsére Anna családja befogadja egy hétre. A játékos kedvű kiskutya nagyon megszereti Annát, és nagyon szeretne örökre vele maradni. De Anna nem vágyik kutyára – ő egy unikornist szeretne, legalábbis Milli szerint.

Sikerül-e Millinek unikornissá változnia? Ha rájönne, mit kell ehhez tennie, akkor talán valóra válhatna az álma, hogy otthonra találjon.

A kötetről:

Bella Swift másik mesekönyve után (A láma, aki koszorúslány lett) nem is volt kérdés, hogy olvasni szeretném a többi magyarul megjelent történetét is. A kiskutya, aki unikornis akart lenni egy rendkívül édes, aranyos kötet, amely mélyebb tartalmakat is hordoz.

Milli a kis mopsz egész életében arról álmodozott, hogy szerető családhoz kerül, ahol a legboldogabb kiskutya lesz a földkerekségen. Ám sajnos nem így alakult az élete, az első gazdája épp karácsony előtt tette ki egy menhelyre. Milli kicsi szíve összetört, míg nem egy véletlen szerencsének köszönhetően megismerni Annát és a családját, akik befogadják a kiskutyát karácsonyig. A cél egyértelmű: el kell érnie Millinek, hogy megszeressék, és örökre Annáékkal maradhasson.

Mint említettem, számos mélysége is van a történetnek, és úgy érzem, hogy nekem is beszélnem kell ezekről. Az első, és legfontosabb, hogy bizony a kutya tartás nem gyerekjáték. A karácsonyra kapott kisállatok valódi élőlények, akik nem csak aranyosak, de bizony számos galibát is tudnak okozni. Milli előző gazdája is inkább divatból tartotta a kiskutyát, hiszen milyen jól mutatott a táskájában! Sajnos úgy érzem, hogy manapság is még mindig terítéken van ez a téma. Egy kutya nem egy divat eszköz, nem egy játék, hanem igenis nevelni kell, gondoskodni róla, és nem az első adandó alkalommal másnak odaadni vagy éppenséggel egy menhelynek. Milli volt gazdája nem tudott felnőni a feladathoz -bár véleményem szerint nem is akart-, ezzel pedig összetörte a kiskutya szívét. Viszont, hogy ne csak a rossz oldalát nézzem a dolgoknak: ha Milli nem kerül menhelyre, akkor soha nem találkozik Annáékkal, akik személyében egy rendkívül aranyos, megértő és segítőkész családot ismer meg.

A másik fontos téma, amelyet ki szeretnék emelni, és amelyről ez a könyv is mesél nekünk, az az önelfogadás. Ne akarj más lenni, ne akard azt, hogy az alakításodért szeressenek, hanem önmagadért. Milli úgy gondolja, hogy ő csak akkor maradhat a családnál, csak akkor fogják szeretni, ha olyan lesz, mint a tv-ben is látható híres-neves unikornis, Csillámka. Mindent megtesz annak érdekében, hogy hasonlítson az állatra, amelynek köszönhetően egyre csak több galibát okoz. A könyv előrehaladtával Millinek rá kell döbbennie, hogy ő nem tud olyan lenni, mint Csillámka, ezért valószínűleg nem fog kelleni Annának és a családjának. A célját így sem adja fel, de vajon van esély arra, hogy megszeressék Millit? Vagy talán újra egy menhelyre kerül?

A mesekönyvben szerepet kap a szeretett állat elvesztésének a feldolgozása, amelyet már sajnos nekem is többször meg kellett tapasztalnom. Ez egy nagyon nehéz és fájdalmas folyamat, hiszen egy ilyen nagy trauma után nehéz kinyitni a szívünket egy másik eb felé, mivel akaratlanul is bennünk van a tudat, hogy semmi nem tart örökké. Anna és a családja is ezzel küzd. Meg kell tanulniuk elfogadni azt,  hogy a szeretett kisállatuk már nincs többé közöttük, és meg kell tanulniuk újra bizalommal és szeretettel fordulni egy reményvesztett kiskutya felé.

Úgy gondolom, hogy ez a kötet az aranyos mondanivaló mellett nagyszerű tanító szándékkal is bír, hiszen egy kiskutya szemén keresztül láthatjuk az álmait, a vágyait és a kudarcait. Sok kutyát nevelő vagy kutyát óhajtó kislány így jobban megértheti, hogy mekkora felelősség is egy állat felnevelése, és lehet, hogy mi ember szemmel úgy ítéljük meg, hogy rosszul viselkedett a kutya, hogy rosszat tett, de az ő szemében ez csak egy figyelemfelhívás, hogy szeressük.

Nagyon boldog vagyok, amiért elolvastam ezt a könyvet, igazi emlékezetes olvasmány, amelynél garantált a lélekmelengetés. Nagyon várom már, hogy a kezeim között tudhassam a folytatást is, hiszen érdekel, hogy miképp folytatódnak Milli kalandjai.

Ti olvastátok már a kötetet? Hogy tetszett nektek?

Ha szeretnétek megvásárolni, akkor erre a linkre kattintva megtehetitek.

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka