Könyvértékelés - Papp Dóra: Rúnatánc

A mai értékelés középpontjában Papp Dóra Rúnatánc című könyve áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a GABO Kiadócsoportnak!

Fülszöveg:

A huszonnégy éves Szepes Norbert évek óta járja Európát – amióta a sorsfonalát szövő Nornák segítségével meghozta a döntést, hogy vándoréletet fog élni. Csakhogy a világjárvány a pogány csavargót is kihívás elé állítja, így Norbi kénytelen lehorgonyozni Berlinben. De nincs oka panaszra: imádja a munkáját, a csajok körében is elboldogul, a lakótársa pedig a legjobb barátja. Norbi hiába különc és tetovált, Európa bulifővárosában nála furább szerzetek is megfordulnak; mint a félig buddhista zenész, Daxten, aki mágnesként vonzza a magyar fiút.

Ám Norbi régi szerelme, Farkas Míra Berlinbe érkezik, és felforgatja a mindennapjait: a lány rátalál a fiú gyenge pontjára, aminek köze van egy norvég zenekarhoz, az arctetoválásokhoz és a lengyel erdőkhöz. És miközben a járvány az utolsókat rúgja, egy megkerülhetetlen mozgalom is felüti a fejét, amely árnyékként telepszik Norbiékra. Hiába robban be az éjszakai élet, Berlin graffitivel telepingált falain olyan sorsdöntő változások hagynak nyomot, melyekről Norbi istene, Tyr többet tud, mint bárki más.

A könyvről:

Körülbelül egy hónapja olvastam a Bolyongót, így nem is volt kérdés számomra, hogy a Rúnatáncot is szeretném minél hamarabb sorra keríteni. A folytatásokkal kapcsolatban mindig bennem van a félelem, hogy vajon sikerül-e megugraniuk az első rész színvonalát, de jelentem, a Rúnatáncnak sikerült, sőt, felül is múlta azt. 

Bár a Bolyongót is nagyon szerettem, mégis, valahogy sokkal jobban tudtam kapcsolódni a 24 éves Norbival és a jelenlegi élethelyzetével. Ennek valószínűleg az lehet oka, hogy én is 24 éves vagyok jelenleg, a könyv fő témái pedig olyan események, amelyeket én is átéltem, ezáltal szintén adott egy közös pont. 

A Rúnatánc az elmúlt évek két fontos, az emberek életét megváltoztató eseményét dolgozza fel: a vírus hatását a mindennapokra és a szomszédságunkban zajló háborút. Ezek olyan témák, amelyekkel mindenki tud azonosulni, kapcsolódni és mindenkinek van egy saját verziója a történtekről. Érdekes volt számomra egy másik szemszögből is átélni az eseményeket, Norbin keresztül pedig úgy éreztem, hogy visszarepülök az időben egy szomorúbb, nyomottabb hangulatú periódusba, amikor még a házból is alig lehetett kilépni megszorítások nélkül. A könyv nagy erőssége ez a két téma, amely mindig ott van a háttérben (vagy éppenséggel a középpontban), mi pedig ennek köszönhetően megismerhetjük, hogy ez a kalandvágyó fiatalember miképpen vészeli át az embert próbáló időket.

A vírus és a háború mellett ez a regény egyaránt szól barátságokról, a zenéről, az újpogány lét velejáróiról és természetesen a szerelemről. Nagyon jó volt újra visszatérni a régi karakterekhez és újakat is megismerni. Norbi valamennyire megmaradt ugyanannak a hatalmas igazságérzettel megáldott fiúnak, aki korábban is volt, de mindeközben rengeteget fejlődött és változott. Érettebb lett, ez egyértelműen kirajzolódott a sorokat olvasva, az élethez való hozzáállása pedig továbbra is irigylésre méltó. Mírát is jó volt újra látni, örültem, hogy sikerült valóra váltani az álmai egy részét, az pedig megmelengette a szívemet, hogy még mindig milyen nagy összhang van kettejük között. Örültem, hogy végre jobban is megismerhettük Mikkót, akit azt hiszem, hogy lehetetlenség nem kedvelni, de hasonlóan érzek Daxtennel és Ingriddel kapcsolatban is. Szintén boldog vagyok, hogy Gabesz, ha csak a háttérben is, de jelen volt ebben a regényben. 

A szerelmi szál még az előző kötetnél is jobban tetszett, mivel különösen közel érzem magamhoz a második esély típusú történeteket. Bár őszinte leszek, sokáig bizonytalan voltam azzal kapcsolatban, hogy vajon mi lesz a végkifejlet, hogy ki felé húz Norbi vagy éppenséggel Míra szíve. Szerettem, hogy bizonytalanságban tartott az írónő, és sok mindenre csak később derült fény, így még izgalmasabbá téve a történetet. Nagyon drukkoltam, hogy Míra és Norbi újra egymásra találjanak, de hogy mi lett a történet vége, azt természetesen nem spoilerezem el.

Papp Dóra mindig egyedi karaktereket alkot, akik számomra is tudnak újat adni, az általa felépített világ és a benne található személyek pedig garantáltan hosszú ideig velünk maradnak. Sokat mosolyogtam olvasás közben, de ugyanennyiszer is szomorodtam el. Ezzel a könyvvel az olvasó garantáltan felül egy érzelmi hullámvasútra, én pedig úgy érzem, hogy igazán ezzel a folytatással lett kerek Norbi története, aki már nem az útját kereső tinédzser, hanem végre megtalálta a helyét a világban.

Összességében azt tudom mondani, hogy akár az előzmény ismeretében, akár nélküle, de megéri elolvasni ezt a regényt. Az én szívemben különleges helyet foglal el, így nektek is bátran ajánlom. Még mindig nem egy szokványos történet, de pont ezért is annyira emlékezetes. Ez a könyv egyszerre tanulságos, szórakoztató, és szívfacsaró, amelyet megéri fellapozni.

Ti olvastátok már? Esetleg tervezitek?

A könyv megvásárolható ezen a linken: Rúnatánc

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Papp Dóra: Bolyongó

A mai könyvértékelés középpontjában Papp Dóra Bolyongó című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a GABO Kiadócsoportnak!

Fülszöveg:

Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet megtudjon titokzatos új osztálytársáról.

Norbit azonban évek óta nem érdekli a cikizés. Ami igazán számít neki, az az anyjának tett ígérete, az Őry család baráti oltalma, Mikko, a finn tökfej, a városszéli tölgyerdő, az akácméz, és egy félkarú isten. Csakhogy hamarosan felbukkan egy árny a múltból, aki mintha Norbi saját árnyéka lenne – és a fiú kénytelen számot vetni mindazzal, ami miatt ott kellett hagynia régi iskoláját, és meg kell hoznia egy olyan döntést, amelyben nem biztos, hogy a sors istennői a segítségére lesznek…

A könyvről:

Mindig öröm egy számomra új magyar író munkásságával megismerkedni, ez most sem volt másképp. Bár Papp Dóra nevével és könyveivel már több social media felületen találkoztam, de ez volt az első alkalom, amikor ténylegesen is elolvastam valamelyik regényét.

A Bolyongó alaptörténetét tekintve Szepes Norbertről szól, az ő szemszögéből meséli el a furcsa, balhés viking fiú beilleszkedését egy új osztályközösségbe. Az új osztálytársak eleinte tartanak a fiútól, nem akarják ott látni, Norbi pedig néhány cselekedetével csak olajat önt a tűzre. Vajon változni fog az osztálytársai hozzáállása? Na és mi a helyzet azzal a jeges tekintetű lánnyal, Mírával? Milyen ember valójában Norbi? Te mit tennél, ha úgy éreznéd, hogy a környezeted megfojt a rád erőltetett skatulyákkal?

A Bolyongó első pillantásra egy átlagos ifjúsági történetnek tűnhet, de úgy gondolom, hogy az átlagos jelző a legkevésbé sem igaz erre a történetre. A könyvet különlegessé teszi az írásmód mellett Norbi hite, az északi mitológiához fűződő kapcsolata, a világlátása, és úgy összességében ő maga. Korábban még soha nem olvastam olyan, nem fantasy történetet, amelyben ilyen fontos szerepet kaptak a Nornák és az északi mitológia képviselői, szóval nagyon érdekes volt számomra Norbi gondolkodásmódja és néhány cselekedetének magyarázata. Több olyan belső monológot is olvashattam, amelyekben Norbi az istenekhez szól, ez pedig újszerűen hatott.

Norbi karaktere eleinte elég kettős volt, nem igazán tudtam eldönteni, hogy ő valójában a jófiú a történetben, vagy a néha kicsit erkölcsileg megkérdőjelezhető főhős, de a regény végére ez teljesen tisztázódott. Igazából megértettem, hogy az osztálytársai miért viszolyogtak kicsit tőle a kezdetekben, de ahogy egyre jobban kinyílt és megmutatta a valódi énét, úgy egy szerethető, ám kicsit furcsa fiú rajzolódott ki, akinek helyén van a szíve. Nagyon életszerűnek gondolom, hogy Norbit nem egyik pillanatról a másikra kedvelték meg és fogadták el a társai, hanem ez egy hosszabb folyamat volt, hullám hegyekkel és völgyekkel. Különösen tetszett, hogy Norbi karakterén keresztül az írónő felhívta a fontosságát annak, hogy a megfelelő életmóddal számos betegség megelőzhető, úgy gondolom, hogy a 21. században ezt különösen fontos hangsúlyozni.

Norbinak meg kellett küzdenie a démonaival, de öröm volt látni, hogy nem teljesen egyedül kellett mindezt tennie, hiszen Míra mellett Gabeszra, sőt, még Bobóra is számíthatott. A Mírával való kapcsolata szépen épült fel, én pedig nagyon szerettem a párosukat, hiszen Míra egyszerre jelentette a józan, földhözragadt gondolkodásmódot és a megértő, támogató társat Norbi számára. Tökéletesen kiegészítették egymást, Míra egy kicsit megzabolázta Norbit, Norbi pedig kimozdította a lányt a csigaházából.

Ez a könyv megmutatta, hogy az ítélkezés milyen szinten jelen van az életünkben, gondoljunk csak Norbi történelem tanárára, aki a fiú tetoválásai alapján ítélte meg őt, vagy Norbi osztálytársaira, akik szintén a róla hallott történetek és a külsőségek alapján taszították a nem kívánatos személy kategóriájába. Volt, akinek idővel megváltozott a véleménye, és volt, akinek nem. De egy biztos: ha nem értünk valamit, akkor kérdezzünk, de semmiképp se próbáljuk levonni magunk a konzekvenciát egy olyan helyzetről, amelyről semmit sem tudunk. Norbi erre is jó példa volt.

Korábban már említettem, de Dóra írói stílusa nekem nagyon tetszett, különösen az a mód, ahogyan a történetszálak összeértek, ahogyan az apró részletek, az apró utalások végre kiderültek. A folytatásra nagyon kíváncsi vagyok, hamarosan el is kezdem olvasni.

Összességében úgy gondolom, hogy a Bolyongó egy különleges ifjúsági történet, amelyhez hasonlót én még nem olvastam. Nagy szerepet kap benne az útkeresés témaköre, a skatulyák, a család szeretete és a szerelem egyaránt. Bátran ajánlom fiataloknak és felnőtteknek is, különösen azoknak, akik nyitottak, és szeretnének megismerkedni egy kicsit más világlátással. 

Ti olvastátok már a könyvet?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Bolyongó

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka