Könyvértékelés - Kollár Betti: Kosársuli

A mai bejegyzés középpontjában Kollár Betti Kosársuli című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt Kollár Bettinek és a Magnólia Kiadónak!

Fülszöveg:

Török Luca életének legjobb éveire készül, miután felvették álmai iskolájába, a Budapesti Kosársuliba. Egy sor kihívást állít maga elé: teljesíteni a délutáni edzéseken, bekerülni a csapatba, beilleszkedni az új osztályába és barátokat találni.

De van, amivel ő sem számol. Például az új padtársával, a céltudatos és kitartó Konráddal, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, és mivel balkezes, a könyökük néha összekoccan írás közben.

Vajon hogyan sikerül Lucának az új érzések, a szerelem, a tanulás és a sport között egyensúlyoznia?

Kollár Betti 2015-ben kezdte el írni a Kosársulit, ami mára az egyik legolvasottabb történetének számít A vonzás törvénye című regénye mellett a hazai Wattpaden.

A könyvről:

Nagyon szeretek számomra új írók munkásságával megismerkedni, nem volt ez másképp Kollár Betti esetében sem. A Kosársuli egy nagyon szerethető young adult történet, amelyben minden megtalálható, amivel el lehet varázsolni az olvasót: sport, jó karakterek, aranyos jelenetek, szerelem és barátság.

Az alaptörténet szerint Luca a vágyott gimnáziumban, a Kosársuliban kezdi meg a tanévet, amely számos kihívást tartogat. Nem könnyű számára a kezdet, de tudja, hogy midig is az volt az álma, hogy profi kosárlabdázó lehessen és a magyar válogatottat képviselhesse, így izgatottan áll minden kihívás elé. Vajon fel tud nőni az elvárt teljesítményhez? Sikerül új barátokra szert tenni? Na és mi lesz a padtársával, Konráddal, akire egyre többet gondol?

Bár alapvetően szeretek sportokat nézni, ha lehetőségem és időm adódik rá, akkor mindig megteszem, de a kosárlabda valahogy kimaradt, így számomra különösen izgalmas volt ez a világ, mivel nem sok mindent tudtam magáról a játék szabályairól és menetéről. Szeretem, mikor egy könyv nem csak egy aranyos történetet tár elénk (bár az kétségkívül itt is megvolt), hanem többet is tud adni. Betti nagyon szemléletesen írta le számomra ezt a sportot, szinte úgy éreztem, hogy én is ott vagyok Lucáékkal együtt a pályán. 

Szerettem a könyvben megjelenő karaktereket, pláne Lucát, Konrádot és Kriszt. Lucával könnyen tudtam azonosulni a túró rudi szeretetével és a kissé balszerencsés eséseivel, ahogyan azzal is, hogy nem adta fel, hanem küzdött, kitartott és szerintem a korához képest nagyon jól kezelte a különböző szituációkat. Krisz a humorával elvarázsolt, minden megszólalása mosolyt csalt az arcomra. Kellenek az ilyen karakterek egy osztályban és ebben az esetben egy regényben, akik a nehéz szituációkban is képesek nevetést kiváltani belőlünk. Konrád egy olyan karakter, akit nem lehet nem szereti, céltudatos, kitartó, kedves. Tetszett, ahogy Lucával bánt, ahogyan az is, hogy nem egy tipikus rosszfiú volt, hanem sokkal hétköznapibb, akiről könnyű elképzelni, hogy akár a mi iskolánkban is megjelenhet. A többi karakter között is akadtak számomra izgalmasak, gondoljunk csak Klaudiára és Gergőre, akikre nagyon kíváncsi vagyok a folytatásban, ahogyan arra is, hogy a Lucával való kapcsolatuk miképpen alakul.

Kollár Betti írói stílusa fiatalos, lendületes, szó szerint csak úgy vitt magával a történet. Könnyű vele azonosulni, könnyű szeretni ezt a regényt. A Kosársuli engem elvarázsolt még úgy is, hogy 10 évvel idősebb vagyok a karaktereknél. Onnan tudom, hogy különösen jól sikerült egy ifjúsági történet, hogy azt kívánom, bár én is visszamehetnék az időben és ott lehetnék velük. Ezt sajnos nem lehet megoldani, de a Kosársuli gyógyír a sebeimre, így újra átélhettem a tinédzser éveimet, csak egy jobb kiadásban. 

Ha egy szerethető, nagy drámáktól mentes és ténylegesen a fiataloknak szóló könyvet keresel, akkor mindenképpen jó választás lehet a Kosársuli, amely felnőttként is abszolút élvezhető. Engem elvarázsolt, így izgatottan várom a folytatást, hiszen úgy érzem, az igazi kalandok csak most kezdődnek, és én mindenképpen Lucáékkal szeretnék tartani, hogy velük együtt átélhessem.

Ti olvastátok már a Kosársulit? Esetleg tervezitek?

A könyv megvásárolható ezen a linken: LINK

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelések - Móra Kiadó (Hullámvasút; Olga, a papírlány és Spicc/Pipa)

Sziasztok! Ebben a bejegyzésben három Móra kiadványról írok nektek rövidebben. Köszönöm szépen a recenziós példányokat a Móra Kiadónak!

Madarász Éva: Hullámvasút 

Madarász Éva személyében egy számomra új magyar szerzőt (és színésznőt) ismertem meg. A Hullámvasút az első regénye, amely ahhoz képest nagyon szépen teljesített! ⁣

A Hullámvasút központi témáit a széthullott család, az új életszituációk, az új barátok, az első szerelem és a kamaszkori düh adják, de számos fontos témára is kitért, mint például a faji származás alapján történő megkülönböztetés.⁣

Eszter eddigi élete darabjaira hullik, amikor rajtakapja az apját egy másik nővel, ha pedig ez nem lenne elég, még a legjobb barátnője is elköltözik a kontinensről. Az általános iskola utolsó hetei, a gimnázium előtti nyár és az első sulis hónapok számos meglepetést tartogatnak számára, Eszter pedig egy szemléletes folyamaton megy keresztül, ahol rengeteg dolgot kell átértékelnie önmagában. A gyerekes gondolatoktól és a benne lévő dactól eljut egy sokkal elfogadóbb és felnőttesebb állapotig, egy kicsit felnő a kötet lapjain.⁣

Maga a kötet rendkívül fiatalos, érdekes, mai, bárki életében előfordulható problémákat fejteget, az egész légköre rendkívül tinédzser barát. Az író stílus nagyon tetszett, lendületes, nincs túlcifrázva semmi, könnyen lehetett haladni a történettel, amely két idősíkon futott: az egyik fejezet a szeptember 1-től kezdődő időszakot mutatja be, míg a másik a május-augusztus történéseit. A szerelmi szál szintén nagyon tetszett, Barnabás tipikusan a tinédzserek szívét megdobogtató karakter, aki hamar az olvasók kedvencévé válik, a kapcsolata Eszterrel pedig nagyon aranyos volt. A baráti társaságot imádtam, a könyvet olvasva csak arra tudtam gondolni, hogy bár nekem is ilyen összetartó  osztályom lett volna a gimnáziumban.⁣

Összességében bátran tudom ajánlani ezt a könyvet mindenkinek, aki egy napjainkban játszódó, valóban tinédzserekről szóló ifjúsági regényre vágyik, amely mindamellett, hogy egy könnyed olvasmány, valóban fontos témákat dolgoz fel. Rendkívül jó kikapcsolódásnak bizonyult!:)

Elisabetta Gnone: A ​különleges utazás (Olga, a papírlány 1.)

Az Olga, a papírlány története egy különleges mese egy másik mesébe ékelődve, gyermekeknek szóló utazás az önismeretről és az önelfogadásról. ⁣

Olga, a papírlány útnak indult, hogy megkeresse Ausolia varázslónőt, mivel nem szeretett volna továbbra is különc lenni, ugyanolyan hús-vér lánnyá akart válni, mint amilyen mindenki más a környezetében. Tudta, hogy nehéz és viszontagságokkal teli út áll előtte, de arra nem számított, hogy mindezek során mennyi mindent fog tanulni önmagáról. Olga mindig csak a gyengeségeire figyelt fel: gyengének tartotta magát, akit a legapróbb szellő is könnyen elsodorhatott, akit egy kiadós esőzés eláztathatott. Csak az élete korlátait látta maga előtt, a negatív dolgokra koncentrált, közben pedig észre sem vette a saját pozitív tulajdonságait. A varázslónő felé tett útja során számtalan új barátra tett szert, és bebizonyította, hogy ebben a kicsi papírlányban is lehet nagy erő, kitartás, aki nem hátrál meg, és véghezviszi a küldetését. ⁣

A kötetben többször is felmerült a kérdés, hogy vajon Olgának milyen adottságai vannak? A kislány egészen addig nem hitte, hogy bármiben is kiemelkedő lenne, míg társai rá nem mutattak a számos nagyszerű tulajdonságára. Ez egy fordulópont volt Olga életében, aki ezek után más színben kezdte el látni magát: végre rájött, hogy ő nem csupán egy papírlány, hanem rengeteg más dolog is alkotja őt.⁣

Nagyon tetszett, hogy a regényben kettő mese is megjelent: Olga, a hús-vér lány beszélte el ezt a különleges történet a papírlányról, a mesét pedig a falu összes lakója hallani akarta. Az önelfogadás témaköre mindkét mesében megjelent és a karakterek végre rádöbbentek: egyedinek lenni nem is olyan rossz dolog.⁣

Bátran ajánlom ezt a könyvet minden gyermeknek, hiszen fontos mondanivalója van, maga a történet pedig csodálatos.

Haszán Míra: Spicc/Pipa

A Spicc/Pipa egy ifjúsági kötet, amely rendkívül fontos témákat dolgoz fel. Többek között olvashatunk a családtagok felől érkező nyomásról és annak kezeléséről, a klasszikus balett néhol toxikus elvárásairól, a barátság fontosságáról és az anorexiáról, amely sajnos rengeteg fiatalt érint. ⁣

A szerző nagyon szemléletesen mutatta be az akadémia mindennapjait, azt, hogy mennyi megpróbáltatáson kell keresztülmennie Izának. Iza egy spirálba keveredik, amikor megkapja az áhított főszerepet és mellé a tökéletesnek vélt fiút, de egyre lejjebb csúszik a lejtőn. A barátaival megromlik a kapcsolata és amint mindenki azt kezdi felé szajkózni, hogy a 49 kg-jával túlságosan kövér, akkor drasztikus megoldásokhoz folyamodik.⁣

A kötet legnagyobb pozitívuma számomra az, hogy a szerző bátran nyúlt a nehezebb témák felé, ezzel is felhívva az olvasók figyelmét a súlyos testképzavarral járó betegségekre. A történet abszolút mai, fiatalos és érdekes, számos ismerős élethelyzetet mutat be - többek között az első plátói szerelmet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy néha igenis szembe kell szállnunk azokkal a személyekkel, akik a legközelebb állnak hozzánk. Mindenki a saját életének a kovácsa, és nem mások elvárásainak kell megfelelni - csupán a magunkénak. Fontosnak tartom, hogy az ifjúsági könyveknek is legyen mondanivalójuk, a Spicc/Pipa pedig ilyen téren kiemelkedő. ⁣

Ha egy negatívumot kellene megemlítenem, akkor az lenne, hogy a kötet túlságosan gyors lefolyású: gyorsan jöttek a konfliktusok, alakultak ki új emberi kapcsolatok és élethelyzetek.⁣

Haszán Míra mindössze 16 évesen kezdett el dolgozni ezen a regényen, ezzel is üde színfoltot hozva a magyar ifjúsági irodalomba. Kíváncsian várom, hogy milyen történetekkel fog a jövőben előrukkolni, a Spicc/Pipa nagyszerű kezdésnek bizonyult.⁣⁣

Ti olvastátok már valamelyiket? Esetleg tervezitek?

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi

A mai könyvértékelés középpontjában Pacskovszky Zsolt Titkos mozi című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Móra Könyvkiadónak!

Fülszöveg:

Marcell párizsi bérlakásuk falába süllyesztve különleges szerkezetet fedez fel – egy lencsét, amelyen keresztül mozgókép vetül szobája falára: a „vásznon” a szemközti kávézó több mint harminc évvel korábbi mindennapjai elevenednek meg. A fantasztikus találmány elbűvöli a gimnazista fiút, ahogyan a kávézó megejtően szép pincérnője, Ninette is. Létezhet-e szerelem, ha a szeretett lány évtizedekkel korábban volt fiatal, és most Marcell édesanyjával lehet egyidős? Vagy ő is csak képtelen vágyálom, mint Emma Lili, a volt brüsszeli osztálytárs, aki az országhatárok miatt elérhetetlen a fiú számára? Marcell nyomozni kezd Ninette után, és a könyvtár archívumában megtalálja azokat a korabeli újságcikkeket, amelyek a pincérlány elrablásáról, kegyetlen bűntények soráról számolnak be. Életében először kimerészkedik a képzelete és vágyai nyújtotta biztonságból, és a különös találmány segítségével megpróbálja felvenni a kapcsolatot Ninette-tel, hogy figyelmeztesse a veszélyre…

A könyvről:

Nagyon érdekesnek találtam az alapkoncepciót, szeretem az időutazással és hasonló rejtélyekkel kapcsolatos történeteket, így izgatottan kezdtem neki a Titkos mozinak, amely minden várakozásomat felülmúlta. 

A könyv 4 részre osztható: az első nagyobb etap Marcell szemszögéből íródott, aki az anyjával és annak új pasijával nemrégiben költözött Párizsba, és hamar felfedezi a falban található szerkezet rejtelmét, melynek köszönhetően akár egy mozgófilm, úgy vetülnek a szeme elé a 30 évvel ezelőtti események. A második rész Ninette szemszögéből meséli el a múltat, a harmadik számos sokkoló momentumot rejt, az utolsó pedig újra Marcell szemszögéből íródott.

Kíváncsi voltam, hogy mennyire tudja az író szemléletesen és érdekesen bemutatni a múltbéli eseményeket, a könyv elolvasása után pedig bátran állíthatom, hogy nagyon jól megragadta a mozzanatokat, képes volt felkelteni az érdeklődésemet és egyszerűen láttam a szemem előtt megelevenedni a 30 évvel ezelőtt történteket, akárcsak egy filmet. Nagyon szemléletes volt a folyamat, ahogyan felébredt Marcell kíváncsisága a fiatal és gyönyörű Ninette iránt. A némafilmnek köszönhetően, amely néha összekapcsolódott a jelennel, hamar megismerhettük a karakterek egy részét, de igazán Ninette szemszögén keresztül tapasztalhattuk meg a valódi lényüket, hiszen Marcell csak találgatni tudott, nem voltak konkrét információi. A regény első nagy fejezete tökéletesen megteremtette a hangulatot, bemutatta az alapszituációt, az olvasása során számos kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyek a második rész után még inkább sokasodtak. Egy fantasztikus ifjúsági krimiben érezhettem magam, ahol sorra derültek ki a háttérben húzódó események, ezzel olyan láncolatot elindítva, melynek köszönhetően nem tudtam leállni – pár óra alatt el is olvastam a történetet, hiszen tudnom kellett, hogy mi is zajlott valójában a múltban. A harmadik rész sokkoló volt, de borzasztóan szemléletes. Az író nagyon szépen megragadta az őrültség pillanatait, a megszállottság érzését, a zaklatás momentumait, a félelem pillanatait. A kötet központi gondolata volt, hogy mindenki a saját történetéért felelős, saját magunknak kell tenni az életünkért. Erre Marcell is rádöbbent, aki nem akarta többé csak az odaadó barát szerepét játszani a lány iránt, akibe valójában szerelmes. A regény az ifjúsági krimi szál mellett bemutatta egy fiatal fiú érzelmeit, aki megtanul kilépni az általa teremtett korlátokból, és esélyt adni valami többnek.

Úgy éreztem, hogy ebben a történetben mindennek és mindenkinek megvolt a helye, az egész egy fantasztikus egyveleget alkotott. Izgalmas volt, olvasmányos, több témát is feldolgozott, a végső csavarra pedig én egyáltalán nem számítottam, így külön öröm, hogy sikerült meglepnie az írónak. Egyetlen dologgal kapcsolatban van egy kis hiányérzetem: szívesen olvastam volna többet a találmányról, annak a működési mechanizmusáról.

Bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretne egy kicsit nyomozni, és elmerülni egy izgalmas kötet lapjaiban.

" - Nekem még nincs történetem - feleltem.

- Előbb-utóbb mindenkinek lesz."

A regény megvásárolható erre a linkre kattintva: LINK

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Rachael Lippincott, Mikki Daughtry, Tobias Iaconis: Két ​lépés távolság - spoilermentes értékelés

Sziasztok!:)
Ma fejeztem be a Két lépés távolság című könyvet (amely a Maxim kiadó gondozásában jelent meg), és amelyről már olvashatjátok is a spoilermentes értékelésemet!:)

Fülszöveg:
Szerethetsz valakit, akihez sosem érhetsz hozzá?
Stella Grant élete minden pillanatát pontosan megtervezi. Cisztás fibrózissal küzd, és egyedül egy új tüdő adhatna neki egy kicsit hosszabb, könnyebb életet. Mindig szigorúan három lépés távolságot kell tartania más betegektől, és ő nem olyan, aki kockáztatni merne. Egészen addig, amíg be nem toppan az életébe a vad Will Newman, akinek rakoncátlan tincseitől és csodás kék szemétől Stella gyomra azonnal szaltózni kezd. Azonban a fiú éppen az, akitől a lánynak mindenképp távol kéne tartania magát, hiszen már a lehelete is életveszélyes lehet a számára. De mi van, ha a szívük és zsigeri vágyódásuk egyre közelebb húzza őket egymáshoz? Ha csak egy kicsit lefaraghatnának a távolságból… Vajon két lépés tényleg olyan veszélyes lenne, ha egyszer csak így nem törik össze a szívük?

A történetről:
A két főszereplő, Stella és Will cisztás fibrózis betegségben szenvednek, az ő történetüket mutatja be ez a könyv.
Az elmúlt években azért valljuk be, hogy kicsit divatba jöttek a „halálos betegséggel küzdő tinik” témájú regények, amelyekből eddig én sosem kértem. Nem tudom miért, én egyszerűen nem szeretem a szomorú történeteket. A Két lépés távolságon sokáig gondolkodtam, hogy adjak-e neki egy esélyt, avagy sem, majd végül az olvasótábor megadta azt a bizonyos végső lökést, szóval megrendeltem.

Mint említettem, én nem olvastam korábban ilyen történetet, ezért nekem a Két lépés távolság újszerűnek hatott. Nagyon tetszett, hogy egy ilyen súlyos téma került a középpontba, és ezáltal az olvasók is megismerhették jobban a CF-esek világát, az ő szabályaikat, életüket. Sajnos ez a betegség egy létező dolog, a vele küzdő emberek köztünk járnak, így külön öröm volt számomra is, hogy a regény és a film egy ilyen fontos, gyógyíthatatlan betegségre hívja fel a figyelmet.

Nagyon szerettem a könyvben szereplő karaktereket, különösen a két főszereplőt és Poe-t. Will és a személyisége üdítően hatott a kórházi környezetben, szerettem a regény elején a kis macska-egér játékát Stellával, Poe-t pedig egyszerűen imádtam, szerintem felesleges többet mondanom, hiszen aki olvasta a regényt az tudja, hogy miről beszélek. (Azt azért szeretném hozzátenni, hogy a mellékszereplőket is egytől-egyig kedveltem, számomra ebben a történetben nem volt senki negatív karakter.)

Stella és Will szerelmi története szerintem nagyon jól került leírásra, szépen bontakoztak ki a szálak,  miközben az egész könyv világa felépült. Olvasmányos történet, számomra tipikusan olyan, amely magába szippant, és a karakterek nem hagynak szabadulni.

Ami negatívum számomra volt a regényben/fordításban: sajnos többször is találkoztam olyan logikai hibával, mint például, hogy az egyik jelentben a karakter felállt a leírás alapján, majd pár sorral lentebb újra felállt (?). Nem volt ebből sok, három hasonló kaliberű hiba ragadta meg a figyelmemet, amely számomra picit zavaró volt, de ezek egyáltalán nem tették élvezhetetlenné a regényt.
Azt még szeretném hozzátenni, hogy engem ez a történet egy picit levitt az életről, de emellett nagyon tetszett is. Én bátran ajánlom mindenkinek, aki nem fél egy kis szomorúságtól, na meg komoly témától!:) Nálam jár a 4,5 csillag az ötből.

Örülök, hogy jelentkeztem a Dream válogatás olvasótáborába, hiszen ezáltal ismerhettem meg ezt a regényt is. Kíváncsian várom, hogy a másik három hogy fog szerepelni. Ti is jelentkeztetek az olvasótáborba?:) Esetleg olvastátok a Két lépés távolság című regényt? Ha igen, akkor hogy tetszett?

Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok!
Találkozunk a következő értékelésnél:
Dorka