Könyvértékelés - Colleen Hoover és Tarryn Fisher: Soha, de soha 1-3.

A mai értékelés középpontjában a szerzőpáros Colleen Hoover és Tarryn Fisher Soha, de soha 1-3. című könyvei állnak. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

SOHA NE ÁLLJ LE! SOHA NE FELEJTS! EMLÉKEZZ!

Charlie Wynwood és Silas Nash legjobb barátok, amióta csak megtanultak járni. Tizennégy éves koruk óta szerelmesek egymásba. Ma reggel óta azonban… vadidegenek. Az első csókjuk, az első veszekedésük, a pillanat, amikor egymásba szerettek… Minden emlékük odalett. Charlie-nak és Silasnek együtt kell működniük, hogy felfedjék az igazságot arról, hogy mi történt velük, és miért. Minél többet tudnak meg arról, hogy milyen pár voltak… annál inkább megkérdőjelezik, miért voltak egyáltalán valaha együtt. A feledés rettenetes, de az emlékezés még rosszabb.

A KIROBBANÓAN SIKERES SOROZAT, EGY KÖTETBEN. TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót!

A könyvről:

Nem ez az első alkalom, hogy a Never, never könyveket olvastam, de az első élmény óta eltelt hat év, így úgy gondoltam, hogy ideje felelevenítenem az emlékeimet a sorozatról és újra elolvasni ezt az igazán különleges trilógiát, amelyet a mai napig mindig nehezen tudtam hová helyezni Colleen Hoover munkásságában. Emlékszem, régen hatalmas izgatottsággal kezdtem neki a könyvnek, de ahogy haladt előre a trilógia, egyre inkább elment egy másik irányba, mint ahová én szerettem volna, hogy tartson, emiatt csalódást éreztem, amely talán be is árnyékolta a valódi cselekményt és az arra való reakciómat.  Így kíváncsi voltam, hogy milyen érzés lenne újraolvasni úgy, hogy már tudom, hová tart az egész, és közben megfigyelhettem az erre utaló jeleket.

A hangulat most is zseniális, imádom ezt a típusú mozaikszerű történetfelépítést, amikor apró részleteken keresztül rajzolódik ki a kép. Az elején még semmit sem tudunk, de ahogy halad előre a cselekmény, az apró részletek kezdenek formát ölteni és kezd kirajzolódni a történet egésze, majd persze jönnek az újabb kérdőjelek. Ez a trilógia egy másodpercig sem hagyott unatkozni, nagyon gyorsan lehet haladni vele, és hajtja is az olvasót a kíváncsiság. Ami különösen sokat hozzátett az élvezeti értékhez, az a váltott szemszög, ezt a történetet el sem tudom képzelni máshogy.

Miután elolvastam a könyvet, megnéztem, hogy anno mit írtam a sorozatról, és néhány közös pont most is megfigyelhető a véleményeimben: a harmadik rész egyszerűen túl gyors az első kettőhöz képest, ott kicsit jobban ki lehetett volna fejteni a történetszálakat, például a családi viszonyokat. Ahogy régen is írtam, az első két rész rengeteg különböző folytatásnak engedett teret, különböző irányokba el lehetett volna vinni a cselekményt, és én még mindig nem érzem a legerősebbnek az írónők által választottat, de határozottan jobban tudtam értékelni, mint hat éve. Nem volt rossz egyáltalán, csak kicsit túl egyszerű nekem. Az epilógus megmosolyogtatott, erre már egyáltalán nem emlékeztem, ez pedig akár fel is vezethetne egy újabb regényt. 

Összességében inkább a fiatalabb olvasóknak ajánlanám ezt a trilógiát, akik még nem mélyültek el Colleen Hoover és Tarryn Fisher munkásságában. Úgy gondolom, hogy nekik még nagyobb élményt adhat Charlie és Silas története, mint a tapasztalt CoHo olvasóknak.

Ui: Gyönyörű ez az új kiadás, teljesen odáig vagyok a borítóért.

Olvastad már a könyvet? 

A kötet beszerezhető ezen a linken: Never, never

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Axie Oh: The Girl Who Fell Beneath the Sea – A lány, aki a tenger alá esett

A mai értékelés középpontjában Axie Oh The Girl Who Fell Beneath the Sea – A lány, aki a tenger alá esett című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

A végzet nem téved.

Mina otthonát 100 éve viharok pusztítják. A Tengeristen dühös, és haragját csak igazi menyasszonya csillapíthatja.

A falu minden évben feláldoz egy lányt, hátha pont ő a vágyott menyasszony. Amikor Mina bátyjának szerelme, Sim Cshong kerül sorra, Mina feláldozza magát, és beugrik a vízbe a lány helyett. A Szellemek birodalmába kerül, ahol elképesztő kalandok várnak rá egy titokzatos lord és cimborái, démonok, istenek és istennők, szellemek és misztikus lények között.

A szerelem is megtalálja, ám nem a Tengeristen mellett. Vagy mégis? Vagy mégsem? A sors ahhoz köti, akihez tartozik.

Világszerte elsöprően sikeres, Publishers Weekly Bestseller, NPR Best Book Awards 2022, Indigo Best YA Book of 2022, New York Times bestsellerkötet.

Koreai mítoszokra, mesékre épülő, elbűvölő történet.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

A könyvről:

Vannak történetek, amelyekről már a hazai megjelenés előtt rengeteg pozitív véleményt hallok, a Lány, aki a tenger alá esett pedig szintén ebbe a kategóriába sorolható. Eszméletlenül vártam a magyar megjelenést, nagy elvárásokat támasztottam a regénnyel szemben, a legjobb pedig, hogy abszolút sikerült megugrania azokat, és egy izgalmas, különleges világfelépítésű és kultúrájú könyvet olvashattam, amely hosszú ideig velem marad.

Az alaptörténet szerint Mina otthonát 100 éve a Tengeristen haragja uralja, így a lakók minden évben neki ajándékoznak egy lányt, hátha pont ő a menyasszony, akit a Tengeristen keres. Mina feláldozza magát bátyja menyasszonya helyett, így önszántából ugrik a vízbe, ahol a Szellemek birodalmában megannyi kaland, és talán a szerelem vár rá. De vajon lehet csillapítani a Tengeristen haragját? Vajon Mina a vágyott menyasszony? Mi történik, ha a lány valaki más iránt is érzelmeket kezd el táplálni?

Több dolog miatt is nagyon élveztem ennek a könyvnek az olvasását. Először is, mindig le lehet venni a lábamról az ázsiai kultúrát bemutató történetekkel, ennek valószínűleg az az oka, hogy még nem sok hasonlót olvastam, de amint egyre többet ismerek meg ezekből a világokból, úgy rá kell döbbennem, hogy mennyi különlegességet rejtenek magukban. Másodszor, a szerző, Axie Oh egy nagyon szép, leheletfinom stílusban ír, amelynek köszönhetően könnyű elmerülni a sorok között, és egyszer csak azon kapod magad, hogy a lendület már a kötet feléig vitt. Szerettem az írásképet, úgy éreztem magam olvasás közben, hogy ez nem csak egy könyv, hanem egy élmény is. Harmadszor pedig, maga a cselekmény és a karakterek egyvelege üde színfoltot eredményezett az olvasásélményeim körében, így már csak emiatt is emlékezetesre sikeredett a regény, hiszen voltak itt szellemek, istenek, démonok. Azonban, amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, az az érzelmi mélység. Ez a könyv többször megmosolyogtatott, és megannyi alkalommal szorult össze a szívem, ráadásul egyszer el is érzékenyültem. Abszolút hatott rám, nekem pedig ez az egyik legfontosabb aspektus egy könyv értékelése során.

Mina egy hihetetlenül bátor, kitartó és merész karakter, aki hamar a szívemhez nőtt. Feláldozott mindent a szeretteiért, bevállalta az ismeretlent és egy másodpercig sem kételkedett. Sin-nel a párosuk verhetetlen volt, de bevallom, azért számos kérdőjel volt bennem olvasás közben, mivel nem voltam 100%-ig biztos, hogy együtt lehetnek-e. A regény végi csavar tetszett, bennem is motoszkált már a gondolat, hogy vajon mi lenne, ha. A mellékszereplők egytől-egyig különlegesek, gondoljunk csak Namgira, Maszkra, Daira vagy Mikire, akiknek persze többletjelentőségük is volt.

A történetvezetés gyorsabb, szerencsére nem sok üresjárat akadt a kötetben, így a figyelmem egy másodpercre sem lankadt. A borító csodaszép, abszolút megragad rajta az ember szeme. A lezárás talán egy picit túl gyors volt, szívesen olvastam volna még tovább a történetet, de így sem panaszkodom, hiszen egy annyira különleges élményt kaptam.

Ha szereted a keleti kultúrát, a jól felépített fantasy világokat, az izgalmas cselekményszálat és a romantikát, akkor ezt a könyvet bátran tudom ajánlani.

Olvastad már a regényt, esetleg tervezed?

A könyv megvásárolható ezen a linken: A lány, aki a tenger alá esett

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Kerstin Gier: Rubinvörös

A mai értékelés középpontjában Kerstin Gier Rubinvörös című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző kiadónak!

Fülszöveg:

Olykor tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre – mint derült égből a villámcsapás – a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden!

Kerstin Gier bestseller-szerző utánozhatatlan érzékkel kelti életre a legcsodálatosabb érzést a világon!

Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!

A könyvről:

A Rubinvörös az egyik kedvenc trilógiám nyitókötete, amelyet először általános iskolás koromban olvastam (viszonyításképpen, jelenleg 25 éves vagyok), de a szeretetem a sorozat iránt azóta is töretlen, most, ennyi évvel később pedig az újraolvasás során is egy ugyanannyira szerethető, izgalmas, lebilincselő, jó karakterekkel dolgozó csoda-történetnek gondolom, amelyet nem győzök ajánlani, mert higgyetek nekem: megéri elolvasni.

Az alaptörténet szerint a családban öröklődő időutazó géneket Charlotte örökölte, így egészen kicsi korától kezdve a rá váró feladatra készítették fel, Gwendolyn édesanyjának furfangossága miatt azonban nem is sejtették, hogy egy másik lány is lehet a gén örököse, így Gwendolyn egy nap a 19. század végén találja magát. Amikor tudomást szereznek a történtekről, Gwendolyn élete a feje tetejére áll, ha pedig ez nem lenne elég, még a bosszantó Gideont is el kell viselnie, akivel együtt kell utaznia az időben. Vajon Gwen képes lesz megbirkózni a feladattal? Milyen veszélyeket tartogat számára a múlt?

Nagyon szeretem az időutazós történeteket, mivel mindig rengeteg gondolatot és kérdést ébresztenek bennem a témával kapcsolatban, ez a Rubinvörös esetében sem volt másképp. Imádom az időutazás keltette paradoxonokat, a lehetetlen megmagyarázását, az időutazós regények közül pedig abszolút a Rubinvörös a kedvencem. 

Az izgalmas alaptörténet mellett nagyon szerethető és érdekes karakterekkel dolgozik Kerstin Gier ebben a trilógiában, gondoljunk csak Gwen-re, aki szeleburdi és közel sem tökéletes személy, de éppen emiatt annyira valósághű, ráadásul koránt sincs egyszerű dolga, hiszen minden hirtelen szakad a nyakába, de ott van Gideon is, aki megannyi fiatal szív elrablója. Gwen és Gideon kapcsolata abszolút a tini kapcsolatokat hozza a saját tini problémáikkal, a megismerkedésüket pedig különösen imádtam, ehhez sokat hozzátett Gideon szemtelen viselkedése. A mellékszereplők is sokat adtak a történethez, gondoljunk csak a grófra, aki a legkevésbé sem volt szimpatikus számomra, Charlotte-ra, akit könnyű nem kedvelni vagy Leslie-re, aki viszont nagyon is szerethető. 

Most, 10-12 évvel később is magával ragadott a könyv, a lendület csak vitt magával fejezetről fejezetre, és nagyon nehéz volt letennem. Mondják, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de én az újraolvasás során is ugyanúgy izgultam a karakterekért, és vártam, hogy milyen fordulatok rejlenek a sorok között. A Rubinvörös tökéletes ötvözete a romantikusnak, a fantasynek és a történelmi regényeknek, én különösen szerettem a múltban játszódó fejezeteket és a képet, amelyet az író vetített elénk a 19-20. századról.

Összességében a Rubinvörös egy szórakoztató, lebilincselő hangulatú, érdekes és izgalmas felépítésű young adult fantasy trilógia nyitókötete, amelyet nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek, mivel higgyetek nekem, nem csak a borító gyönyörű, a beltartalom ugyanannyira varázslatos. 

Olvastad már a könyvet?

A trilógia megvásárolható ezen a linken: Időtlen szerelem

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Erin Watt: One Small Thing – Egy kis apróság

Sziasztok. A mai könyvértékelés középpontjában a szerzőpáros Erin Watt One Small Thing – Egy kis apróság című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Követed a szabályokat, vagy kockára teszed mindazt, ami a legfontosabb a számodra?

Beth élete gyökeresen megváltozott a nővére halála után. Szülei a széltől is óvják, csapdában érzi magát saját otthonában, és szabadságra vágyik. Amikor kiszökik egy buliba, és megismerkedik azzal a sráccal, akiről mindenki beszél, megdöbben azon, milyen gyorsan egymásba habarodnak, és azon is, hogy milyen szerepet játszott Chase a nővére halálában. Mindketten egy tiltott szerelemre vágynak a legkevésbé, de minél több időt töltenek együtt, annál jobban elmélyülnek az érzelmeik egymás iránt.

Ám a titkuk mindent tönkretehet…

A könyvről:

Nagyon kíváncsi voltam, hogy ezúttal mit alkotott a szerzőpáros, mivel A Royal-család sorozat szerintem elég megosztóra sikeredett, de ez abszolút igaz az Egy kis apróságra is, amely egy kissé tabu témát dolgoz fel. Ez nem egy egyszerű szerelmi történet, annál sokkal több: egy regény a gyászról, a megbocsátásról, az új esélyekről, az érzelmi bántalmazásról és a toxikus környezetről.

Az alapszituáció szerint Beth megismer egy fiút, Chaset, akivel rögtön érezhető a kémia, és akinek nekiadja a szüzességét.  Majd pár nappal később az iskolában derül ki, hogy az a srác bizony nem más, mint valaki, aki nagy szerepet játszott abban a három évvel ezelőtti halálos balesetben, amely során meghalt Beth nővére és ami a mai napig nagy befolyást gyakorol a családja életére. Utálnia kellene a fiút, de ez nem megy neki. Beth egyre inkább felfedezi Chase valódi személyiségét, de vajon megérdemli a fiú a megbocsátást és a második esélyt? Pláne, ha mindenki ennek az ellenkezőjét állítja?

Alapvetően akkor szeretek igazán egy történetet, ha valamennyire tudok azonosulni a karakterekkel, de ez sajnos ebben a regényben nem nagyon volt jellemző rám. Beth személyisége számomra kissé gyerekes és furcsa volt: megismerte Chaset, majd rövid idő alatt teljesen beleszeretett, csak a fiú körül forogtak a gondolatai, én ezt pedig nagyon hirtelennek éreztem. Ha egyetlen alkalom után derülne ki, hogy kiről is van szó, és az illető milyen szerepet játszott egy családtagom halálában, akkor én biztosan távol maradnék a személytől, és nem keresném a társaságát. Chase karaktere alapjáraton szerethető volt, sokat szenvedett a fiú és a mai napig gyötri a bűntudat. Nehéz kérdés, hogy vajon mennyi ideig kell bűnhődnie egy embernek, aki egy baleset során kioltott egy életet, de egyáltalán nem éreztem jogosnak azt az érzelmi bántalmazást, amit nap mint nap kapott az iskolatársaitól. Döbbenet volt olvasni, hogy milyen jelzőkkel illették, hogy mennyi mindent megtettek annak érdekében, hogy eltávolítsák az iskolából. Nagy lelkierőről tett tanúbizonyosságot Chase reakciója ezekre az érzelmi bántalmazásokra. A mellékszereplők között nem találtam igazán szimpatikus személyiséget: Beth legjobb barátnője, Scarlett számomra rendkívül undorítóan és megbocsáthatatlanul viselkedett, bár értem, hogy javarészt Jeff hatására, de szerintem ez nem menti fel a felelősség alól. Jeff pedig egy tipikus red flag karakter, akit messziről érdemes elkerülni. Beteges, irányításmániás és manipulatív. 

Mint említettem, a történetben nagy szerepet kapott a gyász hatása egy családra. Beth édesanyja és édesapja a mai napig félig tagadásban élnek: tudják, hogy Rachel lányuk meghalt, hogy már nem tér haza, de a szobája érintetlenül áll 3 év után is, a mosókonyhában az ő részére pedig továbbra sem lehet pakolni, ahogyan a hintáját is féltve őrzik. Egyértelmű volt, hogy a családnak segítségre van szüksége, hiszen a félelmük egy rendkívül túlféltő magatartásba csapott át, amelyhez Beth lázadása is hozzásegített, de alapjáraton rendkívül túlzónak éreztem a szülei viselkedését. Beth és a szülei közötti harc végigkíséri az egész történetet, amely megmutatja, hogy a gyász miképp nyomhatja rá a bélyegét egy család életére.

A negatívumok mellett azonban szeretnék kiemelni számomra pozitív dolgokat is: nagyon tetszett Chase látásmódja, hogy minden egyes nap talál valamilyen kis apróságot, amiért hálás lehet, és erre koncentrál a megannyi rossz helyett. Ez a motívum többször is felbukkan a könyvben és elég fontos szerepet kap. A történet vége szintén nagyon tetszett, szerintem a lehető legjobb lezárást kapta, amellyel maximálisan elégedett voltam.

A regénnyel gyorsan lehetett haladni, itt szó szerint vitt magával a történet és az írói stílus. Izgalmas események, a könyv nem volt tele felesleges töltelék fejezetekkel, és nagyon szépen mutatta be a szerzőpáros a karakterek lelki vívódásait és a fejlődésüket. 

Összességében azt tudom mondani, hogy az Egy kis apróság egy kicsit megosztó, mivel nem szokványos téma áll a középpontjában, de ezt nagyon szépen mutatják be a szerzők. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretne egy érzelmi hullámvasútra felülni és egy jó történetet elolvasni, amely bár nem tökéletes, de összességében én szerettem.

Ti olvastátok már?

A regény megvásárolható ezekre a linkekre kattintva:

papír formátum és e-book

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Shea Ernshaw: The Wicked Deep – Gonosz mélység

Sziasztok! Ma egy új könyvértékeléssel érkeztem, ezúttal Shea Ernshaw The Wicked Deep – Gonosz mélység című regényéről írtam nektek. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Köszöntünk az elátkozott városban, Sparrow-ban.

A Csendes-óceán parti városkában kétszáz évvel ezelőtt három nővért halálra ítéltek boszorkányságért. Köveket kötöttek a bokájukra, és a kikötő mély vízébe lökték őket.

Azóta minden nyáron visszatérnek egy rövid időre, és három lány testébe költözve bosszút állnak azzal, hogy fiúkat csalnak a kikötőbe, és vízbe fojtják őket.

Akárcsak sok helybeli, a tizenhét éves Penny Talbot is beletörődött a várost sújtó átokba. De ebben az évben, a nővérek visszatérésének éjszakáján egy Bo Carter nevű fiú érkezik, akinek fogalma sincs arról, hogy milyen veszélybe csöppent.

Bizalmatlanság és hazugságok kezdenek terjedni az eső áztatta utcákon. Penny és Bo is gyanakszik, hogy a másik titkokat rejteget. A halál pedig gyorsan utoléri azokat, akik nem tudnak ellenállni a nővérek csábításának.

Penny azonban olyasmit is lát, amit mások nem. És muszáj lesz választania: Bót mentse meg, vagy saját magát.

Legyőzheti egy boszorkány az óceán szirénénekét?

A könyvről:

Erről a kötetről nagyon nehéz spoiler mentesen írni, így az értékelésemet is három részre szedem. Az elsőben egy spoiler mentes ajánló olvasható, a másodikban pár spoileres gondolat található, míg a harmadikban egy spoiler mentes összegző.

SPOILER MENTES:

A Gonosz mélység című kötet kétség kívül az egyik legegyedibb olvasmány, amely eddig a kezembe került. Egy hamisíthatatlan young adult történet, fantasztikusan megalkotott világgal, misztikummal, karakterekkel és hangulattal.  A könyv csak úgy vitt magával, szinte lehetetlen volt letenni, annyira tudni akartam, hogy hová tart a végkifejlet. Az írónő stílusa lendületes, egyszerű, de mégis nagyon szépen és rejtélyesen fogalmaz. Külön szeretném kiemelni a borítót is, amely az egyik leggyönyörűbb a polcomon.

Az alaptörténet szerint három nővér, akiket az 1800-as években kivégeztek, nyaranta visszatérnek Sparrow városába, ahol beköltöznek három ifjú lány testébe, és vízbe fojtják a férfiakat – csak úgy, mint ahogy velük is tették. A könyv izgalmát az adja, hogy nem tudják a karakterek, hogy kiknek a bőrébe bújnak a nővérek, és kiszámíthatatlan, hogy hány embert is terveznek vízbe csalni. A Swan nővérek legendáknak számítanak Sparrow városában, a róluk elnevezett Swan hetek megannyi turistát is vonzanak, csakhogy nem mindenki ússza meg közülük sem élve. Egy könyv, amelyet átitat a város történelme, az azzal járó szenvedés és misztikum. A történetet abszolút a Swan nővérek vitték a hátukon, akik már a puszta lényükkel is megannyi érzelmet váltottak ki csakúgy a város lakiból, mint az olvasókból. 

A szerelmi szál szépen épült fel, bár kicsit gyorsnak tűnt nekem. Penny karaktere elsős gimnazista a kötetben, tehát körülbelül 15-16 éves, ehhez képest kissé meredeknek éreztem pár dolgot a részéről. Bo nagyon szimpatikus személyiség volt, nehéz múlttal, és aki még keményebb megpróbáltatásokat él át.  Szerettem a párosukat, megértették egymást, és a tragédiák közepette is képesek voltak megnyitni a szívüket a másik felé.

SPOILERES:

Nagyon összetett volt Hazel karaktere, akire már az első pillanatoktól gyanakodtam, hogy ki is a gazdateste. Az elején még könnyű lehetett elhinni, hogy Pennyvel van dolgunk, de egyre több rejtélyes utalást találhattunk arra, hogy bizony Hazel áll előttünk. Akaratlanul is szimpátiát éreztem Hazel irányába, akit rettentően megsajnáltam a múltja miatt: ő csak egy szerelmes tini volt, akit viszont is szerettek, de valamilyen szinten ez vezetett a halálához. A különböző kisebb településeken sokszor kizárják, elítélik az idegeneket, az 1800-as években sem volt ez másképp, pláne, ha boszorkánysággal is gyanúsítják az illetőt. Borzasztó volt olvasni, hogy egy kis bőrhiba is elég volt a testvérek ítéletéhez. Hazel és Owen története szívszorító volt, ahogyan a férfi feláldozta magát érte, és végül együtt hunytak el, az óceán mélyében.

Hazel sokat szenvedett, sokat gyilkolt. Korántsem lehet rá azt mondani, hogy egy ártatlan, jótét lélek, de mégis, annyi szenvedés, annyi kín borítja a múltját. Hazel csak szeretne ember lenni, szeretne szerelmes lenni, és szeretne egy boldog életet élni, amely soha nem adatott meg neki, köszönhetően a városnak. Értettem az indítékait, de drukkoltam, hogy helyen döntsön, és hagyja el a kölcsönvett testet. Az önfeláldozása bebizonyította, hogy milyen ember ő valójában: hogy nem boszorkány, soha nem is volt az, csak egy fiatal lány, aki szeretetet és boldogságot akart. A tette megmentett megannyi emberi életet, amely a legnemesebb áldozat volt, amit hozhatott.

SPOILER MENTES:

Összességében elmondhatom, hogy egy igazán különleges és egyedi történetet olvastam, amely garantáltam nem jön szembe az emberrel minden írónál. A karakterek és a kisváros szerethetőek voltak, a legendák és mítoszok pedig fantasztikusak. Nem minden személy rendelkezik a varázslat képességével, de a varázslat megszülethet számos tényező együttes állása esetén is. Nos, az írónő határozottan megteremtette a varázslatot ezzel a történettel, amely számos olvasót fog még elbájolni. Ha még nem olvastad, akkor itt az ideje!:)

Ti olvastátok már a regényt? Hogy tetszett nektek? Ha még nem, akkor tervezitek?

A könyv megvásárolható ezekre a linkekre kattintva:

papír formátum

e-book

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Kylie Scott: Trust ​– Bizalom

Sziasztok! Ma egy könyvértékeléssel érkeztem, ezúttal Kylie Scott Trust – Bizalom című regényéről írok nektek. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

A fiatalság a tapasztalatszerzésről szól: milyen az, amikor először lógsz a suliból, amikor először leszel szerelmes… és amikor először nyom valaki fegyvert a fejedhez.

Miután a tizenhét éves Edie-t a helyi bolt kirablása közben túszul ejtik, az élete alapjaiban megváltozik. Elege lesz a magániskolájában uralkodó sznobizmusból és gúnyolódásból, és átiratkozik a helyi állami gimibe, nem sejtve, hogy ott találkozik Johnnal, aki az életét is kockára téve megmentette őt. Miközben Edie élete sokkal intenzívebbé válik, John éppen jó útra akar térni évekig tartó bulizás és drogdílerkedés után: nem késik az órákról és a jövőjét tervezi.

Kettejük között egy valószerűtlen szövetség alakul ki: John megvédi Edie-t a hülyeségektől, és segít neki tágabb perspektívában gondolkodni. De amikor még egy „első” dologban segít neki, mégpedig abban, hogy elveszítse a szüzességét, a barátságuk bonyolulttá válik.

Közben újra abban a veszélyes világban találják magukat, amit alig tudtak túlélni. Elsőre még szerencsésen megoldották, de most már többet veszíthetnek: egymást.

A könyvről:

Kylie Scott neve nem volt újdonság számomra, hiszen a korábban magyarul megjelent sorozatát, a Stage Dive-ot olvastam, és nagyon szerettem, így izgatottan álltam neki a Trust – Bizalom című regényéhez. Rengeteg pozitív véleményt hallottam erről a könyvről, az én kíváncsiságomat is rögtön felkeltette a fülszöveg, így nem is volt kérdés, hogy olvasni szeretném.

A történet rögtön belevág a dolgok sűrűjébe, hiszen a nyitó jelenetben egy bolti rablásnak lehetünk a szemtanúi, ahol összeismerkedik Edie és John. Bizony, ez nem egy cukormázas szerelmi történet, sokkal inkább szól túlélésről, küzdelemről, bizalomról, hiszen karaktereinknek egy traumatikus esemény után kell megtanulniuk helyt állni a világban, kezelni a bennük dúló érzelmeket és a rémálmokat, de ahogy Edie és John egyre közelebb kerülnek egymáshoz, úgy egyre inkább megtanulnak szembe nézni a démonaikkal. 

Edie nem egy tipikus női főhős, hanem egy kissé duci lány, aki határozottan ledönt minden sztereotípiát. Bátor, kedves, és nem fél az előtte álló kihívásoktól. A bolti rablás éjszakáján valami átszakadt benne, amelynek köszönhetően gyökeresen megváltozik a szemléletmódja, és fokozatosan megtanul kiállni önmagáért. John pedig abszolút megtestesíti azt, hogy ne ítéljünk első látásra, pláne ne mások szavai alapján. Bebizonyítja, hogy a korábbi díler is térhet jó útra, és lehet jó ember, aki gondoskodó, kedves, és akire lehet számítani, ha baj van. Egy külön pozitívum a karaktereket illetően: végre egy olyan könyvet olvastam, ahol a szereplők hihetetlenül korhűek! Úgy érzem, hogy a valóságban is abszolút megállnák a helyüket, hiszen nem tesznek úgy, mintha egy harminc éves bölcsességével és tapasztalatával rendelkeznének, hanem igenis követnek el hibákat, néha gyerekesen viselkednek, máskor azonban érettebben. Úgy gondolom, hogy ez abszolút jellemző a tizenéves társadalomra, és ez a könyv nagyon jól bemutatja a fiatalokban dúló érzelmeket, és azt, hogy bizony néha lehet hibázni, de tudni kell ezekből a hibákból felállni, levonni a következtetést, és amennyiben tudunk, akkor javítsunk rajta. Kylie Scott  megmutatta, hogy egy tizenévesekről szóló könyvben igenis lehetnek tizenévesek a karakterek, megjelenítve a korosztály valódi természetét. Nagyon jó volt ezt olvasni, úgy gondolom, hogy több ilyen könyv kellene a piacra.

Mindezek mellett olvashatunk még egy hosszú évek óta ápolt baráti kapcsolat elvesztéséről, tönkrement életekről, a drog káros hatásairól (amelyre nagyon fontos felhívni a figyelmet!), tönkrement családokról, első szerelemről, valamint a második esélyről, mind az életet illetően, mind az iskolában, mind a szülői oldalról. Vajon egy szülő ismerheti a gyermekében dúló érzelmeket? Megbízhatunk egy olyan fiúban, aki korábban semmilyen bizalomra nem adott okot? Egy ember megváltozhat? 

Rengeteg fontos kérdésre ad választ ez a regény, amelyet bátran tudok ajánlani mindenkinek, de pláne a tinédzsereknek. Szerintem ez a könyv nagyon hiteles. Nem egy limonádé történet, hiszen bőven van mondanivalója és súlyos témákat dolgoz fel, de megéri elolvasni. Most sem csalódtam Kylie Scottban, és csak remélni tudom, hogy lesz még lehetőségem olvasni az írónőtől! 

Ti olvastátok már a Trust – Bizalom című regényt? Ha igen, hogy tetszett nektek? Ha nem, akkor tervezitek?

Ha felkeltette az érdeklődésedet ez a történet, akkor ezekre a linkekre kattintva megvásárolhatod a könyvet: Papír formátum vagy e-book

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

A bejegyzésem a Prológus Könyvmolyképző miniprojektjének a részét képezi.