Könyvértékelés - Kristen Callihan és Samantha Young: Outmatched – Kiütéses győzelem

A mai könyvértékelés középpontjában a szerzőpáros Kristen Callihan és Samantha Young Outmatched – Kiütéses győzelem című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Az ellentétek tényleg vonzzák egymást?

Parker Brown nem akarja elhinni, hogy kamupasit kell felfogadnia. Amikor megkapta álmai állását, úgy hitte, hogy a haladó gondolkodás világába lép. Csakhogy a főnöke a „megállapodott” alkalmazottak előrejutását segíti. Szerencsére azonban megtalálta a tökéletes jelöltet, egy hasonlóan eszes srác személyében, aki könnyű pénzszerzési lehetőséget keres. Ám akit végül Parker kap, az a fiú védelmező bátyja – Rhys Morgan. A magas, izmos, szabadszájú egykori ökölvívó éppen egyszerre bukkan fel a főnökével, és a lány most a manipulatív szemétláda mellett ragadt.

Rhys vállára nagy felelősség nehezedik. Végleg kiszállva a ringből megpróbálja összetartani néhai apja edzőtermét és a helyes útra terelni öccsét, Deant. Hogy megóvja Deant önmagától, átveszi a helyét, készen arra, hogy beolvasson ennek a beképzelt lánynak. Ehelyett lehetőséget talál. Bár alig tudják elviselni egymást, párt játszani mindkettőjük számára előnyös helyzetet teremt. A lány megtarthatja a munkahelyét, ő pedig elbűvöli Parker megszállott bokszrajongó főnökét, hogy patronálja az edzőtermét.

A gond az, hogy alig tudnak ellenállni egymásnak. Hisz milyen jövője lehet egy zord exbunyósnak, aki fél megnyitni a szívét, és egy kényesen választékos okostojásnak, aki lemondott a valódi kapcsolatokról?

Azt mondják, az ellentétek vonzzák egymást. Ezek az ellentétek hamarosan felizzanak a becsapódástól.

A könyvről:

Mindig is szerettem a sportolókról szóló romantikus regényeket, ez alól pedig a Kiütéses győzelem sem képez kivételt. A fülszöveg rögtön felkeltette az érdeklődésemet, hiszen egy ex ökölvívó bajnok és egy okostojás románca ígéretes, nem szokványos történetet sejtetett. A lehető legjobb döntésnek bizonyult, hogy elolvastam, hiszen egy rendkívül szórakoztató, aranyos és egyben szenvedélyes olvasmány volt.

Az alapszituáció nagyon viccesnek ígérkezett, már az első 30 oldalon rengeteget mosolyogtam. A sportolókról szóló románcok mellett a fake dating típusú történetek is közel állnak a szívemhez, mindezek pedig Rhys és Parker személyiségével párosítva a tökéletes receptet alkották. Különösen tetszett, hogy a kezdeti ellenszenven hamar túllendültek a karakterek, és nem egymás utálatára fókuszáltak, hanem ténylegesen belevetették magukat az álkapcsolatba és egy barátságba. 

Rhys és Parker is nagyon szimpatikusak voltak: Rhys kőkemény ökölvívó külseje mögött egy rendkívül kedves és érző szív rejtőzött, akit lehetetlen nem szeretni. Imádtam az őszinte érzéseinek megnyilvánulásait, ahogyan felfedezte saját maga szükségleteit és személyiségének valódi részét. Nagy fejlődésen ment át, köszönhetően Parkernek, akivel annyira könnyű volt azonosulni. Rendkívül szimpatikus, okos, vicces és valóban könnyű elhinni, hogy akár mi is lehetnénk az a bizonyos karakter. Bár Parker néha bizonytalan volt, képes volt túlagyalni dolgokat, de szerintem pont ezek a tulajdonságok tették őt annyira emberivé. A párosuk dinamikája fantasztikus volt, a kémia rögtön érződött a köztük lévő különbségek ellenére is. Bebizonyították, hogy lehet bármennyire is különböző a családi hátterünk, az iskolázottság mértéke, vagy az életünk folyama, ha két szív egymásra talál, akkor nincs, ami megállítsa őket.

Magát a történetet, a cselekményt és annak lefolyását is imádtam. Tetszett, hogy volt egy valódi negatív karakter, akit könnyen lehetett utálni. Abszurdnak találtam, hogy Parker főnöke csak olyan alkalmazottakat vett fel a cégébe, akik a személyes életükben is elköteleződtek, de sikerült bebizonyítania, hogy bőven van ezen kívül is ellenszenves mondandója és tulajdonsága. Izgatottan vártam, hogy vajon mi lesz a sorsa, hogy meddig képes elmenni a saját egója miatt, de szerencsére Parker és Rhys nem hagyta magát olyan könnyen.

Az aranyos történések mellett a gyász és az elengedés is nagy szerepet kapott a regényben, hiszen Rhys múltjában számos fájdalmas momentum található, amelyeket nehéz feldolgoznia. Elveszítette a legjobb barátját, az édesapját és az édesanyját, most pedig az apja álma, az edzőterem is veszélybe került. Sokszor nehéz szembenézni a múlttal, az ott történtekkel, ez Rhysnek sem ment egyszerűen, de tudta ő is, hogy el kell engednie minden rosszat. Mint ahogyan a többi dologban, szerencsére Parker ebben is mellette állt. Úgy gondolom, hogy végezetül Rhys ökölvívó karrierje is egy nagyon szép lezárást kapott, így pedig nyugodt szájízzel kezdhet új életet.

Összességében egy fantasztikus könyvnek gondolom a Kiütéses győzelmet, amelyet bátran ajánlok a new adult romantikusok kedvelőinek. Én nem éreztem soknak, nem voltak számomra különösen zavaró tényezők a regényben, egyszerűen csak feltöltött és Rhys elérte, hogy belé szeressek. Egy biztos: ez kiütéses olvasmány volt.

Ti olvastátok már a regényt?

A könyv megvásárolható ezekre a linkekre kattintva:

papír formátum és e-book

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Shea Ernshaw: Winterwood – Télerdő

A mai könyvértékelés középpontjában Shea Ernshaw Winterwood – Télerdő című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Légy óvatos a sötét rengetegben…

Főleg a Fir Haven városát körülölelő erdőkben. Egyesek szerint varázslat rejlik bennük. Sőt, kísértetek is.

Nora Walkert néhányan boszorkánynak tartják, és csak ő ismeri az igazságot az itteni fákról. A Walker lányokat mindig is különleges kapcsolat fűzte az erdőhöz, és ez vezeti el a lányt Oliver Huntsmanhez, ahhoz a fiúhoz, aki hetekkel ezelőtt eltűnt a Kezelhetetlen Fiúk Táborából. Ráadásul az elmúlt évek legszörnyűbb hóviharában. A fiúnak már meg kellett volna halnia, mégis életben van, de semmire sem emlékszik abból, ami az eltűnése estéjén történt.

Nora nyugtalannak érzi az erdőt Oliver jelenlétében. Nemsokára rájön, kénytelen felfedni az igazságot a fiúról, akivel immár őszintén törődik. Hogyan maradt eddig életben az erdőben, és egyáltalán, hogyan került oda? Nora még nem sejti, hogy a fiúnak is megvannak a maga titkai – amiket kész mindenáron megtartani, mert úgy tűnik, nem ő az egyetlen, aki azon a végzetes estén eltűnt.

A tündérmesék óta tudjuk, hogy félnünk kell a sötét erdőt és azt, ami benne lapul.

A Télerdőből kiderül, miért.

Hagyd, hogy elbűvöljön!

A könyvről:

Korábban már volt lehetőségem olvasni az írónőtől (a Gonosz mélység értékelésem itt található), így mindenképpen egy misztikus és szövevényes olvasmányra számítottam, amelyet meg is kaptam. Mielőtt azonban rátérnék a cselekményre, szeretném kiemelni, hogy mennyire gyönyörű ez a borító. Imádom, a könyvespolcom egyik éke lett.

Az alapszituáció szerint a Fir Haven városát körülölelő erdőket elzárja egy hatalmas hóvihar. Ezekben az erdőkben él többek között Nora Walker, akinek a családja már-már mítosz a környékbeli lakosok körében, valamint, itt található a Kezelhetetlen Fiúk Tábora is. Számos fiatal és egy idős helyi lakos ragad fenn a hegyen, ahol a vihar éjszakáján különös események történnek. Egy fiú meghal, egy másik fiú eltűnik. Mi vezetett vajon a halálesetig? Mindenki az, akinek mondja magát?

A regény fő erőssége számomra a hangulata. Nagyon tetszett ez a boszorkányos-misztikus vonal, a Walker lányok eredettörténete. Élvezettel olvastam a leírásokat Nora őseiről, és kíváncsi voltam, hogy vajon őt milyen alkonyárnnyal áldotta meg a sors. A Walker lányokat minden környékbeli ismeri, pletykákat mondanak róluk, de kevesen értették meg igazán a családot és az általuk képviselt értékeket. Mindannyian erős karakterek a leírások alapján, akik megérdemlik, hogy fenn maradjanak az utókor számára.

„Az erdő leányai vagyunk.

Az egyik nem élhet a másik nélkül.”

Ha egy másik fontos erősséget kellene kiemelnem, akkor az a történet lenne. Bár maga a cselekmény elég lassú lefolyású, de izgalmas, az olvasó pedig csak találgathat a rejtélyek között. Én végig kíváncsi voltam, hogy Oliver kicsoda is valójában, milyen ember és mit titkolhat, ahogyan arra is, hogyan  kerülhetett a térség legősibb és legfélelmetesebb erdejébe, ráadásul úgy, hogy látszólag épségben megúszta az ott tartózkodást.

A karakterek nem voltak túlbonyolítva: Nora egyértelműen sokkal szövevényesebb leírást kapott, mint a többi szereplő, főleg az ő vívódásait követhetjük nyomon, hiszen nagyon bántja a lányt, hogy nem találja meg magában az őseiben rejlő valódi varázserő szikráját. A lány kissé bizonytalan, de ez végső soron nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy elszigetelve él a kortársaitól, ráadásul, az édesanyja nem szeretné továbbra is képviselni a Walker család értékeit. 

„Nora nem gyenge, nem törékeny, és nem is fél annyi mindentől. Ő a vihar, ami tetőket tépáz és fákat dönt le.”

A tájleírásokat nagyon szerettem, az egész térség egyszerre tükrözte számomra egy nyugalmas, hűs nyári kuckó benyomását, valamint egy hideg, rémisztő térség hangulatát. Fir Haven egy olyan hely, ahol én is szívesen eltöltenék pár napot, persze szigorúan csak nyáron, amikor nem fenyegetnek a hóviharok és azok következményei.

Összességében azt tudom mondani, hogy a Télerdő egy rejtélyes, izgalmas fantasy, amely bár lassúbb lefolyású, de így is számos érdekes fordulatot tartogat magában. A regény két szemszögből íródott, amely nekem különösen tetszett, ebben a történetben nagy szükségét éreztem. A hagyományos oldalakat néha megszakítja 1-1 fekete lapra nyomtatott varázskönyv részlet, ezeket különösen szerettem, hiszen nagyon jól feldobják a kötetet és plusz információkkal is szolgáltak. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szereti a slow burn típusú fantasyket, amelyek garantálják a jó kikapcsolódást.

„Senki sem látja, hogy éppenannyi sebem van, mint mindenki másnak.

Hogy egy kicsit én is megtört vagyok.”

Ti olvastátok már a könyvet? 

A regény megvásárolható ezekre a linkekre kattintva:

e-könyv

papír formátum

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Emma Lord: Tweet Cute – A tweetcsata

A mai könyvértékelésem középpontjában Emma Lord Tweet Cute – A tweetcsata című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Mitől olvad meg a szíved?

Hadd mutassam be Peppert, az úszócsapat kapitányát, krónikus maximalistát, aki mindenben a tökéletesre tör! Bár a családja épp széthullóban, kiterjedt gyorsétteremláncuk erőteljes növekedésnek indult, főként Peppernek köszönhetően. Csak komoly zsonglőrködés árán tud helytállni a hétköznapokban, miközben titokban ő felel a Big League Burger óriási Twitter-fiókjáért is.

És akkor színre lép Jack, az osztály bohóca, aki folyton borsot tör Pepper orra alá. Jack – ha épp nem a szemérmetlenül népszerű ikerbátyja árnyékából próbál kilépni – a család szendvicsbárjában szorgoskodik. A bizniszt, amit a jövőben neki szánnak, nem neki találták ki. Ám amikor a Big League Burger lenyúlja a nagymamája ikonikus grillszendvicsének receptjét, beleveti magát, hogy tweetről tweetre elégtételt vegyen.

Szerelembe és grillszendvicsbe minden belefér – legalábbis míg Pepper és Jack szóváltása őrült csatározássá nem fajul a Twitteren. És miközben a nyilvánosság előtt egymást aprítják csípős mémekkel és retweetcsatákkal, nem sejtik, hogy egy anonim chatalkalmazás segítségével, a magánéletben is keresztezik egymást az útjaik.

Ahogy mélyül a kapcsolatuk és fokozódik online a helyzet, úgy lesz egyre személyesebb a harc, míg végül a szemben álló felek kénytelenek elismerni, hogy ezen a váratlan módon, helyen és időben rájuk talált a szerelem.

A könyvről:

Nagyon szeretem az olyan típusú történeteket, amelyek nem akarják megváltani a világot, ehelyett könnyedek, viccesek és tökéletes kikapcsolódást nyújtanak. Ez a Tweet cute esetében pontosan így volt, egy rendkívül szórakoztató regénynek gondolom, amelyet szó szerint mosollyal az arcomon olvastam végig.

Az alapszituáció szerint Pepper és Jack nyílt csatába kezdenek Twitteren a családjaik szendvicsbárjainak a fiókjai mögé bújva, de nem is sejtik, hogy egy, az iskolában terjedő alkalmazásnak köszönhetően titokban egymással leveleznek nap mint nap. Éles szóváltások és aranyos üzenetek állnak kettejük között, de vajon félre tudják tenni a tweet harcot annak érdekében, hogy átadják magukat valami sokkal többnek?

Ez a könyv többször is meglepett. Valamiért azt gondoltam, hogy minden titokra a regény végén derül fény, de üdítően hatott, hogy a történet előrehaladtával folyamatosan derültek ki apróbb mozzanatok. Nekem sokkal jobban tetszett, hogy a csatározás nyílt színtéren zajlott, hogy a karakterek egymást csipkedték mind a való életben, mind pedig a billentyűzet mögött ülve. A kémia tisztán érezhető volt Pepper és Jack között, a szendvicsbárok rivalizálása pedig szórakoztatónak bizonyult. 

"Farkas

Hát, a sajtos makaróni és a muffin az alapvető táplálékok egyike.

Kékmadár

Lehet, hogy most sírok?????

Farkas

A fogorvosod tuti fog"

A regény fő erőssége számomra egyértelműen a humor. Éles szóváltások, vicces szójátékok, szarkasztikus karakterek – nekem ennél több nem is kell, ha valamelyik történet ennyire humoros, az nekem már félig garancia a sikerre, de szerencsére a karakterek gondoskodtak arról, hogy az a másik fél is biztosítva legyen. Jack és Pepper mindketten nagyon szimpatikusak voltak, akikkel könnyű azonosulni. Pepper a gimnázium elején költözött az édesanyjával és testvérével New Yorkba, amely éles váltás volt számára a korábbi vidéki élethez képest. Be kellett illeszkednie egy olyan társaságba, ahol mindenki gyerekkora óta ismeri a másikat, majd a megfelelési kényszer spiráljába került, ahol minden szabad percét a tanulás töltötte ki, hogy a lehető legjobb jegyei legyenek és mindenkit lekörözhessen az iskolában. Amikor az édesanyja rábízza a szendvicsbárjuk Twitter fiókjának a kezelését, akkor Pepper életében sok minden átértékelődik, de ez nagyban köszönhető Jacknek is, akihez a valódi életben is egyre közelebb kerül. Jack egész életében New Yorkban élt, ott nőtt fel, de az osztálytársai a mai napig nem tudják megkülönböztetni őt az ikerbátyjától, akinek az árnyékában kénytelen élni. Úgy érzi, hogy a családja őt kevésbé értékeli, mint a testvérét, hogy számára nincsenek biztosítva olyan feltételek, olyan szabadság, mint amit Ethan megkap. A szülei már a jövőjét is kőbe vésték, amelyet tényállásnak vesznek, de Jacknek más céljai vannak az életben. Ez konfliktust szül önmagában és a családja körében is, mivel nem igazán tudja, hogyan mondja el a szüleinek a valódi álmait. De egyszer csak azon kapja magát, hogy van egy lány, aki nemcsak, hogy elsőre tudja: ő nem a bátyja, még a szívét is megdobogtatja. Vajon bölcs döntés ilyen közel kerülni az „ellenséghez”? Egyáltalán ellenségnek számít a lány és a családja? 

"Szinte megkönnyebbülést érzek, hogy anya még azelőtt elvette a telefonomat, hogy kiötlöttem volna valami választ Kékmadárnak, mert a kérdés nem az, hogy mi akarok lenni, hanem hogy lehetek-e az, aki szeretnék, anélkül, hogy közben mindenkit megbántanék."

A könyv egyik fő tanulsága számomra, hogy igenis próbáljunk meg beszélni a problémákról, azokról, amelyek bántanak minket vagy szeretnénk megoldást találni rájuk.  Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha Pepper már az elején nyíltan szembeszáll az édesanyjával, hogy márpedig ő nem fogja folytatni a Twitter csatározást, vagy ha Jack hamarabb beszél a szüleivel a kételyeiről. Ha a két család közötti problémákról is hamarabb diskurzus lett volna, akkor valószínűleg nem fajul odáig a történet, ahová. De talán pont ezeknek az el nem mondott gondolatoknak köszönhető, hogy a regényben elég látványos karakterfejlődést vehetünk észre nem csak Pepper és Jack, de a mellékszereplők esetében is, gondoljunk csak Poojára, Ethanre vagy éppen Pepper édesanyjára. Mindannyiuknak bőven volt mit átértékelniük és feldolgozniuk, de öröm volt látni, hogy hová jutottak.

"Fura, hogy az embernek fogalma sincs, meddig jutott, míg egyszer csak rá nem jön, hogy nem találja a visszautat."

Egy regény az álmokról, és azok valóra váltásáról. Egy történet barátságról, szerelemről és az iskolai élet megpróbáltatásairól. Egy könyv a félreértett mozzanatokról és azok hatásairól. Egy olvasmány a péksütik szeretetéről, és a sajtos grill szendvics harcot kezdeményező erejéről. A Tweet cute egyszerre aranyos, érzelmes és vicces, amelyet bátran tudok ajánlani a young adult romantikusok szerelmeseinek. A szórakozás garantált.

Ti olvastátok már a regényt?

A könyv megvásárolható ezekre a linkekre kattintva:

papír formátum

e-book

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Mona Kasten: Feel Again – Érezz újra!

A mai könyvértékelés középpontjában Mona Kasten Feel Again – Érezz újra! című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Úgy volt, hogy Isaac csak egy projekt lesz a számára – de Sawyer szívének más tervei voltak.

Sawyer Dixon fiatal és kemény – és kívülálló. A szülei halála óta senkit nem enged közel magához; ám ez megváltozik, amikor megismerkedik Isaac Granttel. A kocka Isaac a szemüvegével és különös ruháival valójában szöges ellentéte azoknak, akik bejönnek neki. De amikor a srác, akinek elege van a szingliségből, a segítségét kéri, megegyeznek valamiben: Sawyer rosszfiút farag Isaacből, és cserébe megörökítheti az átalakulását egy egyetemi projekt keretében. De a lány nem számol azokkal az intenzív érzelmekkel, melyek közte és Isaac közt izzanak.

Romantikus, de kicsit sem giccses szerelmi történet fiatal felnőtteknek.

A könyvről:

Nem titok, hogy Mona Kasten sorozata lenyűgözött. Bármilyen platformon, ahol csak lehetőségem adódik rá, nem győzöm ajánlani a követőimnek/olvasóimnak, hiszen kiemelkedőnek tartom a Rubin pöttyösök között. Ahogy a sorozat első két kötetét, úgy ezt a harmadikat is imádtam. Egyszerűen jó érzéssel töltött el az olvasása, az első oldalaktól kezdve mosolyogva faltam a sorokat. Sawyer és Isaac története minden várakozásomat felülmúlta.

Az előző részből már valamennyire megismerhettük Sawyer és Isaac karakterét, így különösen izgatottan álltam a könyvük elé, mivel nem tudtam elképzelni, hogy milyen hangulatú regény várhat rám. Aggódtam, hogy Sawyer talán túlságosan önpusztító magatartást fog folytatni, vagy Isaac nem tud túllépni a félénk fiú benyomásán, de hatalmasat tévedtem mindkettőjük esetében. A páros dinamikája nagyon jól működött, a köztük lévő különbségek ellenére is hamar megtalálták a közös hangot, a levegő csak úgy szikrázott körülöttük. Odáig voltam a szerelmi szálért, ezt másképp nem is tudom megfogalmazni.

A kioldógomb kattanásakor rám nézett. Vigyorogva rázta a fejét.

– Mégis mit művelsz velem? – kérdezte.

Ezt akár én is kérdezhettem volna tőle.

A könyv egyik fontos mondanivalója, hogy nem azok vagyunk, amit mások gondolnak rólunk. Mi döntjük el, hogy kik vagyunk, hogy kik szeretnénk lenni, és nem hagyhatjuk, hogy mások szabjanak határokat nekünk. Sawyer és Isaac esetében is megfigyelhető, hogy a környezetükben lévő személyek ítéletet mondanak felettük, beskatulyázzák őket, de szerencsére mind a ketten elég erősek ahhoz, hogy megmutassák a világnak a valódi személyiségüket. Mindkét karakternek nehéz múltja volt: Sawyer fiatal korában elvesztette a szüleit, majd a nagynénje gondozásába került, aki számtalan módon megkeserítette az ő és a testvére életét. Nehéz időszak van a háta mögött, amely megkeményítette a lány személyiségét, és amelynek hatására teljesen bezárkózott. Nem akarta megnyitni a szívét senki felé, mivel nem szeretett volna sérülni. Isaac gyerekkora is szívszaggató volt, de a jelen is bőven tartogatott konfliktust. A kötetben bebizonyosodott újra, hogy az emberek kegyetlenek tudnak lenni, és olyan dolgok miatt bántani másokat, mint például az öltözködésük, az anyagi hátterük. Ha pedig valaki úgy nő fel, hogy folyamatosan csak a bántást kapja másoktól, az bizony hatással lesz a felnőttkori viselkedésére is, ezt Isaac esetében is megfigyelhettük. Mindkettőjüknek bőven volt mit feldolgozniuk, de szerencsére ott voltak egymásnak, hogy támogassák egymást ezen a kissé rögös úton.

– Egyszerűen csak el kellett jönnek onnan, és megnéznem, hogy mi minden egyebet tartogat még számomra a világ. Megnézni, hogy egyáltalán mit akarok csinálni. Olyan sok tanulnivaló van, olyan sok felfedeznivaló, aminek eddig még csak a töredékét láttam. Egyszerűen… többet akartam.

A regényben nagy szerepet kapott még a valahová való tartozás kérdésköre. Sawyer mindig csak a testvérére számíthatott, de most úgy érzi, hogy őt is elveszíti, hogy senkije sem marad. Sawyernek meg kell tanulnia megnyitni a szívét, bízni másokban, esélyt adni az embereknek, hogy bebizonyítsák: igenis fontos nekik. Muszáj kiemelnem a Dawn-Kaden-Allie-Spencer és társaik baráti körét, amely társaságot továbbra is imádom. Ha valakinek ilyen barátai vannak, akkor az garantáltan nincs egyedül. Megmelengették a szívemet, hogy mennyire kedvesek és odaadóak, akikre mindig lehet számítani. Igazi barátok.

Összességében azt tudom mondani, hogy továbbra is imádom a sorozatot, továbbra is csak ajánlani tudom. Mona Kasten írói stílusa nagyon könnyed, a könyvei olvasása komfort érzetet ad számomra, az általa megteremtett karakterek és történetek pedig kiemelkedőek. Izgatottan várom, hogy mit rejt a további két kötet, az biztos, hogy én olvasni fogom azokat is.

Isaac halkan sóhajtott. Aztán magához húzott.

– Úgy nézel ki, mint akinek egy ölelésre van szüksége – mondta halkan.  

Kellett egy pillanat, hogy megértsem, mit is tesz éppen. Ez a szemétláda tényleg átölelt engem.

Ti olvastátok már a sorozatot?

A sorozat részei megvásárolhatóak erre a linkre kattintva.

További szép napot kívánok,

Dorka

Könyvértékelések - Móra Kiadó (Hullámvasút; Olga, a papírlány és Spicc/Pipa)

Sziasztok! Ebben a bejegyzésben három Móra kiadványról írok nektek rövidebben. Köszönöm szépen a recenziós példányokat a Móra Kiadónak!

Madarász Éva: Hullámvasút 

Madarász Éva személyében egy számomra új magyar szerzőt (és színésznőt) ismertem meg. A Hullámvasút az első regénye, amely ahhoz képest nagyon szépen teljesített! ⁣

A Hullámvasút központi témáit a széthullott család, az új életszituációk, az új barátok, az első szerelem és a kamaszkori düh adják, de számos fontos témára is kitért, mint például a faji származás alapján történő megkülönböztetés.⁣

Eszter eddigi élete darabjaira hullik, amikor rajtakapja az apját egy másik nővel, ha pedig ez nem lenne elég, még a legjobb barátnője is elköltözik a kontinensről. Az általános iskola utolsó hetei, a gimnázium előtti nyár és az első sulis hónapok számos meglepetést tartogatnak számára, Eszter pedig egy szemléletes folyamaton megy keresztül, ahol rengeteg dolgot kell átértékelnie önmagában. A gyerekes gondolatoktól és a benne lévő dactól eljut egy sokkal elfogadóbb és felnőttesebb állapotig, egy kicsit felnő a kötet lapjain.⁣

Maga a kötet rendkívül fiatalos, érdekes, mai, bárki életében előfordulható problémákat fejteget, az egész légköre rendkívül tinédzser barát. Az író stílus nagyon tetszett, lendületes, nincs túlcifrázva semmi, könnyen lehetett haladni a történettel, amely két idősíkon futott: az egyik fejezet a szeptember 1-től kezdődő időszakot mutatja be, míg a másik a május-augusztus történéseit. A szerelmi szál szintén nagyon tetszett, Barnabás tipikusan a tinédzserek szívét megdobogtató karakter, aki hamar az olvasók kedvencévé válik, a kapcsolata Eszterrel pedig nagyon aranyos volt. A baráti társaságot imádtam, a könyvet olvasva csak arra tudtam gondolni, hogy bár nekem is ilyen összetartó  osztályom lett volna a gimnáziumban.⁣

Összességében bátran tudom ajánlani ezt a könyvet mindenkinek, aki egy napjainkban játszódó, valóban tinédzserekről szóló ifjúsági regényre vágyik, amely mindamellett, hogy egy könnyed olvasmány, valóban fontos témákat dolgoz fel. Rendkívül jó kikapcsolódásnak bizonyult!:)

Elisabetta Gnone: A ​különleges utazás (Olga, a papírlány 1.)

Az Olga, a papírlány története egy különleges mese egy másik mesébe ékelődve, gyermekeknek szóló utazás az önismeretről és az önelfogadásról. ⁣

Olga, a papírlány útnak indult, hogy megkeresse Ausolia varázslónőt, mivel nem szeretett volna továbbra is különc lenni, ugyanolyan hús-vér lánnyá akart válni, mint amilyen mindenki más a környezetében. Tudta, hogy nehéz és viszontagságokkal teli út áll előtte, de arra nem számított, hogy mindezek során mennyi mindent fog tanulni önmagáról. Olga mindig csak a gyengeségeire figyelt fel: gyengének tartotta magát, akit a legapróbb szellő is könnyen elsodorhatott, akit egy kiadós esőzés eláztathatott. Csak az élete korlátait látta maga előtt, a negatív dolgokra koncentrált, közben pedig észre sem vette a saját pozitív tulajdonságait. A varázslónő felé tett útja során számtalan új barátra tett szert, és bebizonyította, hogy ebben a kicsi papírlányban is lehet nagy erő, kitartás, aki nem hátrál meg, és véghezviszi a küldetését. ⁣

A kötetben többször is felmerült a kérdés, hogy vajon Olgának milyen adottságai vannak? A kislány egészen addig nem hitte, hogy bármiben is kiemelkedő lenne, míg társai rá nem mutattak a számos nagyszerű tulajdonságára. Ez egy fordulópont volt Olga életében, aki ezek után más színben kezdte el látni magát: végre rájött, hogy ő nem csupán egy papírlány, hanem rengeteg más dolog is alkotja őt.⁣

Nagyon tetszett, hogy a regényben kettő mese is megjelent: Olga, a hús-vér lány beszélte el ezt a különleges történet a papírlányról, a mesét pedig a falu összes lakója hallani akarta. Az önelfogadás témaköre mindkét mesében megjelent és a karakterek végre rádöbbentek: egyedinek lenni nem is olyan rossz dolog.⁣

Bátran ajánlom ezt a könyvet minden gyermeknek, hiszen fontos mondanivalója van, maga a történet pedig csodálatos.

Haszán Míra: Spicc/Pipa

A Spicc/Pipa egy ifjúsági kötet, amely rendkívül fontos témákat dolgoz fel. Többek között olvashatunk a családtagok felől érkező nyomásról és annak kezeléséről, a klasszikus balett néhol toxikus elvárásairól, a barátság fontosságáról és az anorexiáról, amely sajnos rengeteg fiatalt érint. ⁣

A szerző nagyon szemléletesen mutatta be az akadémia mindennapjait, azt, hogy mennyi megpróbáltatáson kell keresztülmennie Izának. Iza egy spirálba keveredik, amikor megkapja az áhított főszerepet és mellé a tökéletesnek vélt fiút, de egyre lejjebb csúszik a lejtőn. A barátaival megromlik a kapcsolata és amint mindenki azt kezdi felé szajkózni, hogy a 49 kg-jával túlságosan kövér, akkor drasztikus megoldásokhoz folyamodik.⁣

A kötet legnagyobb pozitívuma számomra az, hogy a szerző bátran nyúlt a nehezebb témák felé, ezzel is felhívva az olvasók figyelmét a súlyos testképzavarral járó betegségekre. A történet abszolút mai, fiatalos és érdekes, számos ismerős élethelyzetet mutat be - többek között az első plátói szerelmet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy néha igenis szembe kell szállnunk azokkal a személyekkel, akik a legközelebb állnak hozzánk. Mindenki a saját életének a kovácsa, és nem mások elvárásainak kell megfelelni - csupán a magunkénak. Fontosnak tartom, hogy az ifjúsági könyveknek is legyen mondanivalójuk, a Spicc/Pipa pedig ilyen téren kiemelkedő. ⁣

Ha egy negatívumot kellene megemlítenem, akkor az lenne, hogy a kötet túlságosan gyors lefolyású: gyorsan jöttek a konfliktusok, alakultak ki új emberi kapcsolatok és élethelyzetek.⁣

Haszán Míra mindössze 16 évesen kezdett el dolgozni ezen a regényen, ezzel is üde színfoltot hozva a magyar ifjúsági irodalomba. Kíváncsian várom, hogy milyen történetekkel fog a jövőben előrukkolni, a Spicc/Pipa nagyszerű kezdésnek bizonyult.⁣⁣

Ti olvastátok már valamelyiket? Esetleg tervezitek?

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Elena Armas: Spanyol szerelmi átverés

A mai könyvértékelés középpontjában Elena Armas Spanyol szerelmi átverés című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a 21. Század Kiadónak!

Fülszöveg:

Az esküvő Spanyolországban lesz. A pasi kiállhatatlan. Három napon át úgy kell tenned az összes rokon előtt, mintha szerelmes lennél belé.

Catalina Martín szingli, de nem akar egyedül menni a nővére esküvőjére. Korábban elejtett egy megjegyzést, hogy van valami amerikai pasija, és mostanra mindenki készpénznek veszi a dolgot a családban és az ismeretségi körben. A volt pasija – és annak jelenlegi menyasszonya – például alig várják, hogy megismerkedjenek Catalina jövendőbelijével.

Négy hete van, hogy találjon valakit, aki hajlandó átrepülni vele Európába, és végig úgy tesz, mintha együtt lennének. A New York–Spanyolország repülőút hosszú, és Catalina érdes modorú családját nem lesz könnyű átverni.

Színre lép Aaron Blackford – Catalina magas, jóképű, tenyérbemászó stílusú kollégája –, aki meglepő módon felajánlja, hogy beugrik a szerepbe. Catalina legszívesebben közölné, hogy nem kér belőle – életében nem látott még ilyen idegesítő, bicskanyitogató, kiállhatatlan alakot.

De kiszolgáltatott helyzetben van, az esküvő közeleg, és mégiscsak Aaron a legmegfelelőbb megoldás. Catalina lassanként rájön, a férfi talán nem is olyan szörnyű, mint amilyennek a munkahelyén elkönyvelte.

A könyvről:

Kétségkívül az egyik legjobban várt 2022-es megjelenésem a Spanyol szerelmi átverés volt. A rengeteg külföldi booktok és bookstagram oldal felkeltette az érdeklődésemet, így nem is volt kérdés, hogy olvasni szeretném ezt a kötetet. Kíváncsi voltam, hogy tényleg annyira jó-e, mint ahogy sokan írják. És be kell vallanom, valóban az, sőt! Egyenesen imádtam Catalina és Aaron történetét.

Az alapszituáció szerint Catalina azt hazudja a családjának, hogy az amerikai barátjával megy a nővére esküvőjére, de valóban nem létezik párkapcsolata. Aaron véletlenül tudomást szerez erről, és felajánlja, hogy ő elkíséri Catalinát Spanyolországba. Igen ám, de vajon mennyi minden történhet az indulásig? Majd az út során? Catalina és Aaron, akik látszólag borzasztóan ellenszenvesek egymásnak, vajon képesek lesznek túllépni a múltbéli sérelmeiken és esélyt adni valami többnek?

Nagyon szeretem a slow burn, az ellenségekből szerelmesek és a munkahelyi románcokat, itt pedig mindhárom megtalálható volt. A szerelmi szál lassan épült ki, de folyamatosan érezhető volt az átmenet, megfigyelhetőek voltak a fordulópontok, ahol megváltoztak az érzelmek. Úgy gondolom, hogy egy nagyon szép és tiszta kapcsolat alakult ki Catalina és Aaron között, amely irigylésre méltó, és ahol szenvedélyből sem volt hiány. Aaron Blackford nem csak Catalinát vette le a lábáról, hanem bizony engem is. Rég olvastam már ilyen megnyerő férfi karakterről, aki garantáltan megdobogtatja a női szíveket. Őszinte, kedves és hűséges, aki nem félt kimondani a gondolatait és kimutatni az érzelmeit. Catalina pedig szintén egy szerethető karakter, akit a múltban rengeteg fájdalom ért, ő pedig ezeken a régi sérelmeken próbált felülemelkedni és megnyitni a szívét Aaron felé. Nagyon jól működött a két karakter között a dinamika, a kémia már az első soroktól kezdve érezhető. Egyáltalán nem esett nehezemre elképzelni őket egy párként, sőt, folyamatosan mosolyogva olvastam minden közös jelenetüket, várva, hogy mikor adják fel végre a küzdést egymás ellen. Az ellenségekből szerelmesek típusú történetekben sokszor kissé bugyután viselkednek a karakterek – ezt itt egyáltalán nem éreztem. Itt nem a civódásokon volt a hangsúly, sokkal inkább a szívet megdobogtató szerelmen. Elena Armas nagyon jól eltalálta az arányokat, szinte hihetetlen számomra, hogy ez az első megjelent kötete. Ha már most ilyen párost varázsolt elénk, egy olyan férfit, mint Aaron Blackford, akkor csak mosolyogva tudok a jövő felé tekinteni és várni, hogy milyen történetekkel rukkol elő.

A regényben szerepet kaptak a mélyebb tartalmak is, gondoljunk csak Catalinára és a múltjára, ahol megannyi sérelem és bántás érte, amelyekkel a mai napig küzd és próbál felülemelkedni rajtuk, esetleg a munkahelyi zaklatásra vagy Aaron családi helyzetére, akit számos veszteség ért. Ezeket a nehezebb pillanatokat szerencsére rengeteg pozitív gondolattal és jelenettel ellensúlyozta Elena Armas, amely nagyban Catalina családjának is köszönhető. Egy hangos, zajos és minden lében kanál, de annál szerethetőbb spanyol családról van szó, amilyenre titkon mindenki vágyik. 

A Spanyol szerelmi átverés az a könyv volt, amelyet az elejétől a végéig imádtam. Az utóbbi hónapok legnagyobb kedvence lett számomra. Az olvasás során rengeteget nevettem, egyszerűen jó érzéssel töltött el forgatni a kötet lapjait. Aaron minden pillanatban levett a lábamról, most pedig kicsit nehéz elengedi ezt a békés buborékot, amelyben az olvasás során léteztem, de muszáj leszek. Biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor olvastam a Spanyol szerelmi átverést. A new adult romantikusok  rajongóinak kötelező olvasmány!

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva: LINK

Végezetül pedig hoztam pár kedvcsináló idézetet:

„Azzal, hogy magadat okolod, nem változtatsz a múlton; csupán az energiádat pazarlod, amit a jelenre kéne fordítanod. Nézd meg, hol vagy: eljöttél ide. Még nem késő.”

„A való világban az összes döntésem súlyos következményekkel járt. Valamennyi választásom. A jobb világ, amelyben minden jól alakul, nem létezik. Az élet zűrös, gyakran nehéz. Senkinek sem hagy időt arra, hogy felkészüljön, vagy akadályokra számítson. Csak meg kell ragadnod a kormányt, és visszalavíroznod a saját sávodba. Én is ezt tettem. Így jutottam idáig.”

„– Arról nem is beszélve, hogy nézett rád egész idő alatt, amióta itt dekkoltunk.

Hogy mi van?

– Mennyi is? Két órája? És mindig csak téged lát, minden mozdulatodat olyan megbabonázva követi, mintha szivárvány lőne ki a seggedből, és csillagösvényt húznál magad után. Gusztustalannak tartanám, ha nem lennék én magam is szerelmes.”

„– Nem hagyom, hogy ezt tedd – suttogtam – Nem éri meg a bajt, amit magadnak okoznál.

– De te igen. Te minden bajt megérsz. A tűzbe vetném magam érted. Még mindig nem fogtad fel?”

„– Miért?

[…]

– Mert ennyit voltál hajlandó adni nekem. És inkább utálj engem, mint hogy egyáltalán ne gondolj rám.”

Találkozunk legközelebb is,

Dorka

Könyvértékelés - Meredith Goldstein: Kivirágzik minden

Sziasztok! A mai könyvértékelés középpontjában Meredith Goldstein Kivirágzik minden című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Móra Kiadónak!

Fülszöveg:

Amikor Lori nagymamája meghal, a lány világa fenekestül felfordul. Sheryl nagymama volt ugyanis a mindene Lorinak. Gyakorlatilag ő nevelte fel az unokáját, akinek szülei mindig rengeteget dolgoztak. Ráadásul egy másik veszteség is fenyegeti Lorit, édesanyja ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy költözzön el az ő szeretett városából, Bostonból. Az érettségi előtt álló főhősünk azonban legalább addig maradni akar, amíg teljesíti nagyanyja utolsó kérését: szétszórja a hamvakat azokban a kertekben, amelyeket Sheryl a legjobban szeretett. A gyönyörű helyeket Seth nagybátyjával, valamint legjobb barátjával, Chrisszel látogatja végig, akibe titokban fülig szerelmes. A búcsúzás nem könnyű, de Lori talán a természettől is tanulva, a különleges kaland végére már másként tekint az elmúlásra. Dacos és nyers stílusa megszelídül, nemcsak önmagával, hanem a családjával is megbékél.

Meredith Goldstein önéletrajzi jellegű regénye egyszerre keserű, humoros, romantikus, de legfőképp: reménykeltő, amelynek elolvasása után talán más szemmel nézünk majd a körülöttünk virágzó életre.

A könyvről:

Bevallom, kicsit féltem a regénytől, mivel azt gondoltam, hogy nagyon depresszív hangvételű lesz, de hatalmas pozitív csalódásnak bizonyult! 

Sheryl nagyi halála előtti végrendeletében meghagyta a családja számára, hogy hamvasszák el, a maradványait pedig olyan dolgot mellett szórják szét, amelyek növekednek. Lori a családjával és a legjobb barátjával útra kelnek, hogy a nagymamája által meghagyott kertekben végső búcsút vehessenek a szeretett családtagtól.

Gyönyörűnek találom a gondolatot, hogy valaki olyan dolgok mellett szeretne nyugodni, amelyek növekednek. A kötetet áthatja a növények szeretete, ezzel egy rendkívül békés közeget teremtve. Nagyon szemléletesek voltak a különböző kertek leírásai, szinte úgy éreztem, mintha én is ott sétálhatnék a természetben. Nagyon tetszett, hogy az irodalom szeretete  is megjelent a kötetben, a kertekben felolvasott búcsú sorok pedig gyönyörűek voltak. 

A szomorú témát nagyon szépen árnyalta a humor, amely az érzékenyebb lelkűeknek néha talán kicsit furcsa lehet, de szerintem minden egyes poénnak megvolt a helye, én semmit nem éreztem soknak vagy tiszteletlenségnek. A humor az életünk része, hiszek abban, hogy a humor segít átvészelni a nehezebb pillanatokat - ráadásul, szerintem Sheryl nagyi sem csupán könnycseppeket akart látni a szerettei arcán, hanem igenis várta a fájdalommal terhes mosolyokat. Számomra megfelelő mértékben voltak jelen a szomorú és a vidám pillanatok, egy tökéletes egyveleget alkottak, amelyek mellett szerepet kapott még a barátság és a szerelem is. 

Megtudhattuk, hogy az élet nem csupán fekete és fehér, ahogyan az emberek sem, folyamatosan változnak, fejlődnek, és amit mi tapasztalunk valaki személyiségével kapcsolatban 1-1 találkozás vagy együttélés alkalmával, az nagyban különbözhet attól, ahogy mások látják azt a személyt. Lori a legnagyszerűbb szülőnek látta a nagymamáját, de az édesanyja által elmondott emlékek alapján ő sem volt mindig ilyen nagyszerű anya, a fiatalkorát korántsem olyan boldogságban töltötte, mint Lori a gimnáziumi éveit.

Lori a regény során hatalmas lelki vívódásokon megy keresztül, hiszen nem elég, hogy elvesztette a szeretett nagymamáját, még az utolsó gimnáziumi éve előtt el kell költöznie az anyjához, akivel korántsem felhőtlen a viszonya, maga mögött kell hagynia a legjobb barátját és egyben titkos szerelmét, Christ, de Seth bácsikája is bőven ad fejtörésre okot. Ezek a lelki vívódások megviselik Lorit, akinek rengeteg mindent kell átértékelnie önmagában.

Ez a regény egyszerre szólt a halálról, az élet változásairól és az előttünk álló jövőről. A melankolikus és a vidámabb pillanatok egyvelege vegyítve ezekkel a rendkívül színes karakterekkel és egyéb fontos témákkal (az irodalom szeretete, a színes bőrűek egyenlő jogai) egy csodálatos történetet alkottak, amelyet öröm volt olvasni. Kivirágzik minden - hiszen úgy kell lennie. A szomorúság után jónak kell következnie, hiszen annyi szép van még a világban, amelyet látnunk kell, amelyet fel kell fedeznünk. Izgalmas utazás volt ez, örülök, hogy részt vehettem benne. 

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva: LINK

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka