Könyvértékelés - Kerstin Gier: Rubinvörös

A mai értékelés középpontjában Kerstin Gier Rubinvörös című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző kiadónak!

Fülszöveg:

Olykor tényleg nagy terhet jelent egy rejtélyekkel teli családban élni. A 16 éves Gwendolyn legalábbis meg van győződve erről. Amíg egy napon egyszerre – mint derült égből a villámcsapás – a 19. és 20. század fordulóján nem találja magát, és világossá nem válik számára, hogy ő maga a legnagyobb rejtély a családban. Amit viszont még csak nem is sejt: az időutazások alatt kerülendő a szerelem. Mert ettől aztán tényleg a feje tetejére áll minden!

Kerstin Gier bestseller-szerző utánozhatatlan érzékkel kelti életre a legcsodálatosabb érzést a világon!

Éld át te is Gideon és Gwen kalandjait, akik szerelmükkel áttörnek az idő korlátain!

A könyvről:

A Rubinvörös az egyik kedvenc trilógiám nyitókötete, amelyet először általános iskolás koromban olvastam (viszonyításképpen, jelenleg 25 éves vagyok), de a szeretetem a sorozat iránt azóta is töretlen, most, ennyi évvel később pedig az újraolvasás során is egy ugyanannyira szerethető, izgalmas, lebilincselő, jó karakterekkel dolgozó csoda-történetnek gondolom, amelyet nem győzök ajánlani, mert higgyetek nekem: megéri elolvasni.

Az alaptörténet szerint a családban öröklődő időutazó géneket Charlotte örökölte, így egészen kicsi korától kezdve a rá váró feladatra készítették fel, Gwendolyn édesanyjának furfangossága miatt azonban nem is sejtették, hogy egy másik lány is lehet a gén örököse, így Gwendolyn egy nap a 19. század végén találja magát. Amikor tudomást szereznek a történtekről, Gwendolyn élete a feje tetejére áll, ha pedig ez nem lenne elég, még a bosszantó Gideont is el kell viselnie, akivel együtt kell utaznia az időben. Vajon Gwen képes lesz megbirkózni a feladattal? Milyen veszélyeket tartogat számára a múlt?

Nagyon szeretem az időutazós történeteket, mivel mindig rengeteg gondolatot és kérdést ébresztenek bennem a témával kapcsolatban, ez a Rubinvörös esetében sem volt másképp. Imádom az időutazás keltette paradoxonokat, a lehetetlen megmagyarázását, az időutazós regények közül pedig abszolút a Rubinvörös a kedvencem. 

Az izgalmas alaptörténet mellett nagyon szerethető és érdekes karakterekkel dolgozik Kerstin Gier ebben a trilógiában, gondoljunk csak Gwen-re, aki szeleburdi és közel sem tökéletes személy, de éppen emiatt annyira valósághű, ráadásul koránt sincs egyszerű dolga, hiszen minden hirtelen szakad a nyakába, de ott van Gideon is, aki megannyi fiatal szív elrablója. Gwen és Gideon kapcsolata abszolút a tini kapcsolatokat hozza a saját tini problémáikkal, a megismerkedésüket pedig különösen imádtam, ehhez sokat hozzátett Gideon szemtelen viselkedése. A mellékszereplők is sokat adtak a történethez, gondoljunk csak a grófra, aki a legkevésbé sem volt szimpatikus számomra, Charlotte-ra, akit könnyű nem kedvelni vagy Leslie-re, aki viszont nagyon is szerethető. 

Most, 10-12 évvel később is magával ragadott a könyv, a lendület csak vitt magával fejezetről fejezetre, és nagyon nehéz volt letennem. Mondják, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de én az újraolvasás során is ugyanúgy izgultam a karakterekért, és vártam, hogy milyen fordulatok rejlenek a sorok között. A Rubinvörös tökéletes ötvözete a romantikusnak, a fantasynek és a történelmi regényeknek, én különösen szerettem a múltban játszódó fejezeteket és a képet, amelyet az író vetített elénk a 19-20. századról.

Összességében a Rubinvörös egy szórakoztató, lebilincselő hangulatú, érdekes és izgalmas felépítésű young adult fantasy trilógia nyitókötete, amelyet nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek, mivel higgyetek nekem, nem csak a borító gyönyörű, a beltartalom ugyanannyira varázslatos. 

Olvastad már a könyvet?

A trilógia megvásárolható ezen a linken: Időtlen szerelem

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Yehuda Devir és Maya Devir: Ez egy ilyen nap (képregény)

A mai értékelés középpontjában az alkotópáros Yehuda Devir és Maya Devir Ez egy ilyen nap című képregénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg: 

Hogyan birkózzunk meg a házasság apró kihívásaival?

A kötet a rendkívül népszerű alkotópáros életét és szerelmét mutatja be, ahogy megbirkóznak a hétköznapok hullámvölgyeivel és a friss szülőséggel járó jelentős változásokkal.

Yehuda és Maya Devir akkor kezdték képregényben illusztrálni az életüket, amikor friss házasként az első közös lakásukba költöztek Tel-Avivban. Az azóta eltelt években az Ez egy ilyen nap az egyik legnépszerűbb alkotás lett az interneten, világszerte több millió követővel.

Ez az első alkalom, hogy a Devir-képregények egy kötetben élvezhetők. Ebben a gyűjteményben szívmelengető, vicces és mindannyiunk számára ismerős helyzeteket osztanak meg. Úgyhogy még azok is, akik nem gondolják, hogy gépkarabéllyal kellene hadat üzenni egy csótánynak, könnyedén azonosulni tudnak a Devir házaspár küzdelmeivel és sikereivel. Hiszen ki nem mondta már maga is, hogy ez egy ilyen nap?!

Lepd meg vele magad és a szeretteidet, barátaidat!

A kötetről:

A Devir képregények bejárták az egész világot, de én mégis most találkoztam először ezekkel az illusztrációkkal, amelyek a két alkotó hétköznapi életét mutatják be, nem szépítve örömöt, bánatot, meghitt pillanatokat, izgalmas eseményeket, a szülőséggel járó kihívásokat, és úgy általánosságban a szürke hétköznapi életet.

A kötet különlegessége számomra egyértelműen az, hogy a bemutatott szituációk tényleg bárkivel előfordulhatnak, akár rólunk is szólhatnának, így pedig nagyon könnyű azonosulni velük. Sokat mosolyogtam olvasás közben, nem egyszer én is magamra ismertem. A könyvet lapozva az olvasó úgy érzi, hogy ő is részese ennek az egésznek: nem csupán külső szemlélőként van jelen, hanem akaratlanul is párhuzamot állít a saját tapasztalataival.

Ami rögtön megragadta a figyelmemet az az, hogy mennyire szépen és hitelesen lettek ábrázolva az érzelmek az arckifejezések tekintetében: mind a rajongás, mind a szomorúság, mind a szerelem, mind az öröm és a bánat. A 3. részben pedig, amikor a kisgyerekük is megjelent a lapokon, egyértelműen átjött az a bensőséges világ, amely hármójuk között alakult ki. Már a rajzokon keresztül is könnyen kivehetővé vált, hogy mennyire a harmónia és a szeretet dominál az életükben.

Mint említettem, a képregény nem csak a boldog, de a szomorú, vagy szimplán a hétköznapi élet idegesítő pillanatait is megragadta, de ezek többsége tényleg szórakoztató civódásokat jelentett. A kedvencem (már csak a személyes vonatkozásból is), amikor Maya teljes szurkolólány jelmezben ül a TV elé, majd megkérdezi a férjét, hogy na de melyik csapatnak is drukkolnak. Imádtam a konyhában felgyűlt mosatlanok „szimplán müzlit készítettem” magyarázatát, a nutella iránti rajongást, a zuhanyzás során a forró vizes jelenetet, a költözés bemutatását, a sorozatnézés szabályainak megszegését, a bogarak elleni merényleteket és úgy összességében mindent, amit olvastam és láttam. Sokszor egy-egy illusztrációt kétféleképpen is megismerhettünk, bal oldalt fekete-fehér vázlatként, jobb oldalt színesben, kidolgozva.

Ez a képregény tényleg a felnőtt életről szól, könnyű vele azonosulni, jókat lehet mosolyogni böngészés közben. Más képregényekhez hasonlítva itt tényleg elég kevés a szöveg, sokkal inkább az illusztrációk dominálnak, de azok többet mondanak ezer szónál. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy szórakoztató és realisztikus könyvet a kezei között tudni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan szeretni fogják.

A kötet megvásárolható ezen a linken: Ez egy ilyen nap

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Melissa Albert: Bűnös szívünk mélyén

A mai könyvértékelés középpontjában Melissa Albert Bűnös szívünk mélyén című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt az Agave Könyveknek!

Fülszöveg:

Egy buliból hazafelé tartva a tizenhét éves Ivy és jövendőbeli expasija majdnem elgázolnak egy meztelen, fiatal nőt egy fákkal övezett út közepén. És ez csak a kezdete az egyre hátborzongatóbb eseményeknek. Ivy hamarosan meghökkentő dolgokra figyel fel otthon is: egy döglött nyulat talál a kocsibejárón, majd anyja bizarr főzetét a kertben elásva, de kisvártatva előkerül egy gyermekkori kincses doboza is a szülei gardróbszéfjéből.

Hamarosan a felszínre bugyognak Ivy titkolózó anyja múltbeli titkai. Mit követett el annak idején? És mi van, ha a természetfeletti erők, amelyekkel tinédzserkorában dacolt, most visszatérnek, hogy mindkettejüket kísértsék? Ivynak válaszokra lesz szüksége, ha el akarja kerülni a vészesen közelgő sötétséget. A részben Ivy jelenkori, külvárosi otthonában, részben pedig anyja mágiával átitatott, 1990-es évekbeli Chicagójában játszódó történet boszorkányos lendülettel, letehetetlenül száguld izgalmas befejezése felé.

Melissa Albert regénye titkokkal, hazugságokkal, rossz döntésekkel és veszélyes mágiával szőtt paranormális fantasy, ami a horror eszköztárából sem rest válogatni.

A kötetről:

Amint elolvastam a fülszöveget, rögtön tudtam, hogy ez a könyv bizony nekem való. A Bűnös szívünk mélyén egy igazi boszis olvasmány, ahol a libabőr garantált! Nagyon tetszett az alapkoncepció, a karakterek, maga a cselekmény és a történetvezetés egyaránt.

A regény kezdetén Ivy egy különös lányt lát az erdőben a patak partján, majd ezután egyre furcsább dolgok történnek, mint például a házuk előtt hagyott állattetemek, az anyja egyre különösebb viselkedése, ráadásul mintha valaki folyton figyelné őt, és meg merne rá esküdni, hogy valaki járt a házukban, Ivyban pedig csak gyűlnek a kérdések, amelyekre egyre égetőbben szeretne válaszokat kapni. Úgy néz ki, hogy minden szál valahogy az anyjához vezet, aki közel sem a nyílt természetéről híres. Mi ez az egész? Micsoda valójában Ivy anyja? És ami a legfontosabb: tényleg veszélyben vannak?

Imádtam a regény hangulatát, és bár a cselekmény nem ősszel játszódik, számomra mégis tökéletes erre az időszakra. A könyv szépen építkezik, minden információmorzsa apránként derül ki, a fejezetek pedig mindig úgy értek véget, hogy égetően szükségét éreztem a folytatásnak. A váltott szemszög (előbb 2, majd 3 nézőpont) segített igazán megérteni a történéseket, ráadásul az izgalmat is fokozták. Eleinte az Ivy nézőpontjából írt fejezetek voltak a kedvenceim, de aztán szépen lassan Dana fejezetei is felzárkóztak, ahogy egyre több részlet derült ki a boszorkánysághoz vezető útról.

Már az első fejezet egy elég erős jelenettel indít, ezzel megteremtve a baljós, titokzatos és mágikus hangulatot, amely a folytatásra is jellemző. Számomra nem volt ijesztő a könyv, de az a bizonyos borzongás azért nem maradt el. A fejemben gyártottam a teóriákat, hogy vajon mik vezettek a jelen kísérteties pillanataihoz, a feszültség pedig egyre csak nőtt és nőtt, én pedig izgatottan vártam, hogy mikor robban fel és derül mindenre fény.

Ebben a kötetben nem a karakterfejlődéseken van a legnagyobb hangsúly, de persze megfigyelhető némi változás ezen a téren is: Ivy sokkal bátrabb lesz, és végre fel meri tenni azokat a kérdéseket, amelyek mindig is motoszkáltak a fejében, ráadásul nem hagyja annyiban a dolgokat, mindennek megpróbál utána járni, és megtanulja nem bizonyosnak venni mindazt, amit eddig a világról tudott. Ha már a karakterekről írtam, akkor muszáj megemlítenem Dana, Fee és Marion hármasát. Marion személyiségén keresztül megfigyelhetjük, hogy milyen az elhanyagolt lány, amikor egy kis hatalmat talál: folyton éhezik a többre, a jobbra, és nincs olyan határ, amit át nem lépne a céljai elérése érdekében. Hiszem, ha a családi háttere kiegyensúlyozottabb lett volna, akkor ő maga sem jutott volna odáig, ahová. Fee és Dana barátsága nagy kedvencem volt, szerettem, hogy tényleg minden körülmények között számíthattak egymásra, és valóban olyanok voltak, akár a nővérek. 

A Bűnös szívünk mélyén műfaját tekintve paranormális thriller, cselekményét tekintve pörgős, egy másodpercig sem unatkozunk olvasás közben. Az erős női karakterek árnyaltak, mágiából pedig nincs hiány. Bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szereti a hasonló olvasmányokat, vagy pedig valami extra izgalomra vágyik. Szerintem megéri elolvasni.

Ui: A könyvben többször találkozhatunk megcsonkított nyulakkal, fontosnak tartom ezt megemlíteni mert tudom, hogy sokak számára ez egy fontos trigger warning.

A könyv megvásárolható ezen a linken: Bűnös szívünk mélyén

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Ali Hazelwood: Utálom, hogy szeretlek

A mai könyvértékelés középpontjában Ali Hazelwood Utálom, hogy szeretlek című kötete áll, amely három novellát tartalmaz. Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!

Fülszöveg:

Mara, Sadie és Hannah elsősorban barátnők és főleg kutatók. Bár tudományterületük a világ más-más szegletébe szólítja őket, mindhárman egyetértenek az egyetemes igazsággal: az ellentétek vonzzák, a riválisok pedig tűzbe hozzák egymást…

Egy fedél alatt

Környezetmérnökként Mara mindent tud az ökoszisztémák érzékeny egyensúlyáról: egyensúlyra van hozzájuk szükség. És hogy senki ne nyúljon a termosztáthoz. És senki ne lopja el a másik kajáját. Valamint más szabályokra is, amikről Liamnek, a lakótársának és egyben alávaló, nagy olajcégnél dolgozó jogásznak fogalma sincs.

Két emelet között

Mérnökként logikusan gondolkodva Sadie tudja, hogy elvileg hidakat kellene építenie. Viszont a STEM tudományos világában dolgozó nőként azt is tudja, hogy a körülmények változhatnak, és amikor az ember órákra bent ragad egy parányi New York-i liftben azzal a férfival, aki összetörte a szívét, joga van porig égetni azt az izmos, szőke hidat.

Fagypont alatt

Ian sok minden Hannah számára: gonosztevő, aki megpróbálta megvétózni az expedícióját, és tönkretenni a karrierjét; istenien szörnyű álmainak főszereplője… de hős sosem volt. Fagyos szíve azonban felolvad, amikor sebesülten és elhagyatottan fekszik az Északi-sark egyik távoli kutatóállomásán, és csak régi riválisa hajlandó elindulni a veszélyes mentőakcióra.

A könyvről:

Ali Hazelwood egy zseni. Már egy ideje tudom, hogy nagy eséllyel a kedvenc íróim közé fog kerülni, az Utálom, hogy szeretlek pedig még tovább erősítette ezt az érzést. Számomra ő a STEM és a rom-komok királynője, egyszerűen imádom minden egyes megfogalmazott sorát. A történetei egyszerre szórakoztatóak, aranyosak, szenvedélyesek és tanulságosak, amelyek mindig kitérnek a STEM világában tapasztalt nemi egyenlőtlenségekre is. Ha agyalsz, hogy olvass-e tőle, akkor ne gondolkozz tovább, hanem tedd meg. Nem fogsz csalódni.

Az Utálom, hogy szeretlek három rövidebb történetet tár elénk. Kicsit aggódtam, hogy vajon mennyire fognak tetszeni, mennyire sikerül elmélyülnöm bennük a rövidség miatt, de jelentem: számomra tökéletesen kerek egészek voltak, amelyek így is a szívemhez nőttek. Amikor olvastam Mara és Liam történetét, úgy gondoltam, hogy nehéz lesz felülmúlni, de sikerült Sadie-nak és Eriknek, majd Hannahnak és Iannek. Mindhárom novella szépen építkezett, nagyon szerettem az elbeszélésmódjukat, ahogyan a szerkezetet is, hiszen mindegyik a jelen egy figyelemfelkeltő pillanatával indított, majd utána a jelen és múlt között váltakozva ismerhettük meg a cselekményt, ez pedig csak tovább fokozta az izgalmat.

Egy fedél alatt:

Hatalmas kedvenceim az enemies to lovers, a grumpy x sunshine és a kénytelenek együtt élni típusú történetek, szóval tudtam, hogy ez a kombináció ütős lesz. Liam eszméletlen cuki volt a maga csendes módján, imádtam, ahogy Marával szívatták egymást, majd a közös, kedves és szenvedélyes jeleneteiket még inkább. Nagyon jó párost alkottak, akik tökéletesen kiegészítették egymást – talán Helena is tudta, hogy ez bizony így lesz. 

Két emelet között:

Sadie és Erik kapcsolata elég gyorsan kialakult, de őszintén: ki tudna ellenállni egy ilyen viking típusú férfinak? Sadie egy kicsit bolondos volt a babonáival, de úgy éreztem, hogy mindez még ésszerű keretek között történt, mi pedig valljuk be: mindannyiunknak van valamilyen apró szokása  a nehéz helyzetek előtt. Kifejezetten tetszett a konfliktus is, majd annak a megoldása. Erik és Sadie párosát nem lehet nem kedvelni, azt pedig külön szeretném kiemelni, hogy mennyire szeretik a focit, Sadie kedvenc csapata pedig a Real Madrid, akik iránt szenvedélyesen rajongok immár több, mint egy évtizede.

Fagypont alatt:

Őszinte leszek, a legelső pillanattól kezdve sejtettem, hogy ez a novella lesz a kedvencem, valamiért vonzanak a hideg, téli napokon játszódó történetek, de a Nasa körítés is levett a lábamról, hiszen kicsit olyan volt, mintha az Eszméletlen szerelem világába térnék vissza. Remélem, hogy Hannah és Bee találkoztak valamilyen módon. Hannah egy tipikus kemény csaj, míg Ian egy számomra hatalmas pozitív meglepetés a kedves, odaadó szívével. Nagyon szeretem a hasonló kapcsolati dinamikákat, szóval nem is volt kérdés, hogy őket is imádni fogom. A végén pedig megmelengette a szívemet, hogy a három férfi milyen jóban lett egymással, ahogyan a Mara-Sadie-Hannah barátság is példaértékű.

Nagyon boldog vagyok, hogy olvastam ezt a kötetet, kíváncsian várom, hogy a jövőben mi mindent tartogat még számomra az írónő. Egy biztos: továbbra is olvasni szeretném a könyveit.

Olvastad már a regényt? Hogy tetszett?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Utálom, hogy szeretlek

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Ana Huang: Twisted Love

A mai könyvértékelés középpontjában Ana Huang Twisted Love című regénye áll. Köszönöm a recenziós példányt a Maxim Kiadónak!

Fülszöveg:

Egy repedés. Egy olvadás. És a szívében izzó tűz az egész világát felperzseli.

Alex Volkov igazi angyalarcú ördög, aki nem szabadulhat borzalmas múltjától. Egész életében egy rettenetes gyermekkori tragédia emléke kínozta, és miközben az üzleti életben elképesztő sikereket ért el, folyamatosan csak a bosszú járt a fejében. Nem sok ideje maradt a szív dolgaira. Amikor az élet úgy hozza, hogy neki kell vigyáznia a legjobb barátjának húgára, valami megmozdul a lelkében:

Ava Chen szabadlelkű fiatal lány, akit rémálmok gyötörnek, és akit egy olyan gyermekkor kísért, amelyre még csak emlékezni sem tud. De a fájdalmas múlt sem tudta megtörni: még mindig látja a szépséget a világban… és annak a férfinak a jeges külseje alatt is észreveszi az érző szívet, akit nem lenne szabad kívánnia.

A bátyja legjobb barátját.

A szomszédját.

Aki számára megváltás és végzet is egy személyben.

Az ő szerelmüknek nem lett volna szabad megtörténnie, mégis megtörtént. De olyan titkokat is a felszínre hozott, amelyek mindkettőjüket tönkretehetik, és persze mindent, ami fontos a számukra.

A kötetről:

Ha meg kellene mondanom, hogy melyik könyvet láttam a legtöbbször a TikTokon, akkor a válaszom egyértelműen a Twisted love lenne. Nem is meglepő tehát, hogy felkeltette az érdeklődésemet, a fülszöveg pedig meg is erősítette az elhatározásomat, hogy olvasni szeretném a regényt. 

A Twisted love alaptörténetét tekintve két fájdalmas múlttal rendelkező személy egymásra találását mutatja be, mindez pedig meg van spékelve egy kis maffia szállal. Ava bátyja egy évre elhagyja az országot, így a legjobb barátját, Alexet kéri meg, hogy vigyázzon a húgára, mivel tudja, hogy ő az egyetlen személy akiben megbízhat, és aki nem fog szemet vetni a lányra, azonban a számtalan közös pillanat hatására valami több alakul ki közöttük. De vajon ez a kapcsolódás igaz lehet? Vagy csak egy egyszerű fellángolás? Na és milyen hatással lesz a múltjuk a jelenükre? Sikerül válaszokat kapniuk a régóta dédelgetett kérdésekre? Ha pedig dönteni kell bosszú vagy szerelem között, vajon Alex mit választ?

Ava és Alex látszólag teljesen ellentétes karakterek: míg a lány mindenkiben a legjobbat látja és alapvetően pozitívan szemléli a világot, addig Alex nagyon is arrogáns és veszélyes, aki nem titkoltan szereti a játszmákat, de amint egyszer Ava vonzáskörzetébe kerül, akkor megváltoznak az ambíciói, és a legfontosabb számára a lány lesz. Szeretem a hasonló kapcsolati dinamikákat, amikor a rossz fiú beleszeret a jó lányba, szerintem mindig érdekes helyzeteket szül, az pedig pláne izgalmas, hogy vajon milyen mértékben változnak meg a karakterek egymásért. Ava és Alex összességében jó párost alkottak, bár elég klisés volt a kapcsolatuk alakulása, Alex pedig túlságosan birtokolni akarta Avát, na meg persze a sok dráma sem maradhatott el. Túl nagy karakterfejlődést nem figyelhettünk meg a regényben, de reménykedem, hogy a sorozat további részei ilyen téren összeszedettebbek lesznek. A mellékszereplők számomra mind érdekesek voltak, a folytatás tekintetében különösen Bridget és Rhys, valamint Jules és Josh történetére vagyok a leginkább kíváncsi.

Mint említettem, a könyvben megjelenik egy kis maffia szál is, amelyre én alapvetően nem számítottam, de egyértelműen plusz izgalmat adott, bár néha elég gyorsnak éreztem egy-egy fordulatot és csak kapkodtam a fejem. Kicsit érdekes volt belegondolnom, hogy Alex 26 évesen ennyi mindenkit tart az irányítása alatt, ha egy kicsit idősebb lett volna a karakter, vagy jobban ki lett volna fejtve, hogy pontosan mik vezettek idáig, akkor ez számomra hitelesebbnek érződött volna. Alex tettei sokszor megkérdőjelezhetőek voltak, borzasztó bűntényeket is elkövetett, amelyek miatt nem kapott büntetést, de mégsem éreztem azt, hogy a szerző helyesnek akarná beállítani ezeket a cselekedeteket, de tagadhatatlan, hogy Ava nem különösebben foglalkozott néhány rémes dologgal, amelyet Alex elkövetett.

Ami még számomra kicsit negatívum volt, az a kötet lezárása. Úgy éreztem, hogy túlságosan el lett húzva a cselekmény, és teljesen felesleges volt Alex részéről az a sok hazugság. Ha egy bizonyos jelenet során őszinte Avával, akkor sok szívfájdalmat megspórolhatott volna.

Összességében azt tudom mondani, hogy bár a Twisted love-val kapcsolatban kicsit vegyes érzéseim vannak, de mégis szeretném folytatni a sorozatot Ha valaki szereti a jó lány és rossz fiú párost felvonultató, fordulatos, izgalmas történeteket, és nem riad vissza a durvább jelenetektől, annak a Twisted love-ot ajánlani tudom.

Olvastad már a könyvet? Esetleg tervezed?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Twisted love

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Julia Quinn és Shonda Rhimes: Sarolta királyné

A mai könyvértékelés középpontjában Julia Quinn és Shonda Rhimes közös regénye, a Sarolta királyné áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a GABO Kiadónak!

Fülszöveg:

A New York Times bestseller szerzője, Julia Quinn és a televíziós úttörő Shonda Rhimes mozgalmas, lendületes és felettébb romantikus regényt írt, amelynek főszereplője a Bridgerton-sorozatból ismert Sarolta királyné és III. György király, az ő szerelmi történetük, valamint, hogy ez a szerelem milyen változásokat hozott a társadalom életében. A regényt a Shondaland által a Netflixnek készített eredeti sorozat, a Sarolta királyné – Egy Bridgerton történet ihlette.

„Egy korona vagyunk. Az ő terhe az enyém és az enyém az övé…”

1761-ben egy szép szeptemberi napon egy király és egy királyi menyasszony találkozik, életükben először. Néhány óra múlva már házasok.

A német hercegnőként született Sophia Charlotte Mecklenburg-Strelitz gyönyörű, makacs és nagyon, de nagyon okos… nem kifejezetten azok a tulajdonságok, amelyekre a brit udvar vágyott, amikor jövendőbelit keresett az ifjú III. Györgynek. Ám Saroltának nagyon is szüksége volt makacsságára és függetlenségére, mert Györgynek titkai voltak… olyan titkai, amelyek megrengethették volna a monarchia alapjait.

Miután Sarolta új, királynéi szerepében találja magát, meg kell tanulnia eligazodni és előrehaladni a bonyolult udvari politikában… mindeközben a szívére is vigyáznia kell, mert beleszeret a királyba, hiába igyekszik György eltávolítani magától. De mindenekelőtt meg kell tanulnia uralkodni, és megérteni, hogy egy egész társadalom átalakítására kapott hatalmat. Harcolnia kell, de nem magáért, hanem a férjéért és minden új alattvalójáért, akik az ő útmutatását és kegyeit várják. Mert ő már soha nem lesz Charlotte. El kell fogadnia a sorsát, teljesítenie kell kötelességét… Nagy-Britannia és Írország királynéjaként.

A könyvről:

Természetesen a Bridgerton láz engem is elért, így nem is volt kérdés, hogy a sorozat megnézése után könyvben is olvasni szeretném Sarolta és György történetét. Azt már most elárulom, hogy a sorozat és a könyv nagyrészt fedik egymást, de mégis teljes mértékben olyan volt olvasni, mintha most először élném át a történetet – annyi kivétellel, hogy sokkal könnyebben magam elé tudtam képzelni így a karaktereket. 

Ez a regény hatalmas boldogsággal töltött el – Sarolta és György szerelme az egyik legigazabb és legtisztább, feltétel nélküli szeretet, amellyel valaha találkoztam. A párosuk verhetetlen, tökéletesen kiegészítik egymást. Az a kedvesség, szenvedély, szeretet és gyengédség ahogyan egymáshoz viszonyultak teljesen levett a lábamról. Sarolta egy vad, megzabolázhatatlan lélek, akinek Anglia új királynéjaként egy számára a megszokottól merőben eltérő környezetben kell megvetnie a lábát, ráadásul mindezek mellett György titkolózik is előtte. Sarolta magánya és szomorúsága teljes mértékben átjött a lapokról, nekem pedig a szívem szakadt meg ezért a fiatal királynéért, aki nem értette, hogy mégis mi hatására viselkedik így vele a férje. Nem lehetett könnyű számára ez az időszak, hiszen gyökerestül megváltozott az élete, de öröm volt olvasni, ahogy Sarolta megküzdött ezekkel az akadályokkal. Úgy gondolom, hogy ő a tökéletes királyné a férje és az ország számára, ezt pedig be is bizonyítja. György egy kissé elvontabb, de annál szerethetőbb figura, akinek rengeteg démonnal kell megküzdenie. Sokat szenvednek, mielőtt elérik a boldog végkifejletet, de minden pillanat csak erősebbé teszi a szerelmüket. Megható volt, ahogyan egymáshoz viszonyultak, a legendás első találkozást pedig soha nem fogom elfelejteni. Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy Sarolta és György a kedvenc könyves párosaim közé kerültek.

Kifejezetten tetszett, hogy a regényben több szemszögön keresztül pillanthattunk bele az eseményekbe, különösen György gondolatai voltak, amelyek megmaradtak bennem, mindaz a kedvesség és szeretet, ahogyan Sarolta felé irányult teljesen levett a lábamról. György határozottan egy olyan karakter, akit nem lehet elfelejteni, és akit meg kell ismertetni a könyvrajongók nagy részével. Ami viszont kicsit átesett számomra a ló túloldalára, az Agatha karaktere – sajnos nekem nem kifejezetten volt szimpatikus, jobban örültem volna, ha kevesebb a vele kapcsolatos történetszál.

A könyv a szerelmi vonalon kívül nagy hangsúlyt fektet a különböző rasszok és a nők helyzetére. Elszomorító volt olvasni, hogy mennyire semmibe vették a sötétebb bőrszínű személyeket és mennyi megaláztatást kellett elviselniük csak azért, mert nem fehérnek születtek. Örülök, hogy manapság már egy elfogadóbb világban élünk, de persze mindig van hová fejlődni.

Összességében nagyon boldog vagyok, hogy elolvastam ezt a könyvet. A történelmi romantikusok közül az abszolút kedvencem lett, György és Sarolta történetét pedig garantáltam nem utoljára vettem elő. Bátran ajánlom minden Bridgerton és nem Bridgerton rajongónak egyaránt, szerintem határozottan megéri elolvasni.

Olvastad már a könyvet? Esetleg tervezed?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Sarolta királyné

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka

Könyvértékelés - Szaszkó Gabriella: Maradj még

A mai értékelés középpontjában Szaszkó Gabriella Maradj még című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt és az előolvasási lehetőséget Szaszkó Gabriellának és a Maxim Könyvkiadónak!

Fülszöveg:

Matthew Pennington haldoklik, és arra szeretné feltenni utolsó hónapjait, hogy elvarrja élete bonyolult szálait, és megismerkedjen eltaszított unokájával, dédunokájával, mintegy vezekelve a múltban elkövetett bűneiért.

David hosszas tanakodás után elfogadja nagyapja javaslatát, így közelebbről is megismerkedhet a nagybátyjával és az apja múltjával, ami nem kevés új konfliktust hoz az életébe. James megkerült naplója feltépi benne a rég elfojtott gyászt, ami arra készteti, hogy újra elmerüljön kamaszkorában, és elmesélje azt az időszakot, amiről eddig hallgatott.

Davidnek a brooklyni házban olyan megpróbáltatásokkal kell szembenéznie, amire egyáltalán nem készülhetett fel előre. Főként miután alkoholista, bántalmazó anyja is újra fel akarja venni vele a kapcsolatot, mivel három év után gyógyultan távozhat a bentlakásos intézményből. Davidnek ezúttal már a saját fiaira is gondolnia kell, így nagyapja segítségével próbál szembenézni anyjával, a múltjával, és igyekszik feldolgozni a feldolgozhatatlant.

A múltidézés, a feltépett gyász és az újdonsült családi kapcsolatok megterhelik David törékeny mentális egészségét. Vajon neki sikerül a helyes útra lépnie, ahelyett, hogy újra a függőség vonzását választaná?

A könyvről:

Korábban csak az Engedj el-t olvastam az írónőtől (amely a 2021-es évem egyik legemlékezetesebb olvasmánya lett), a Pennington-testvérek trilógiát nem, így különösen izgatottan vártam a kötet megjelenését, hiszen, a felnőtt David új karakter volt számomra, aki hamar a szívemhez nőtt. Az előzmény után már sejtettem, hogy valószínűleg ismét egy nehéz, lelket megterhelő olvasmány vár rám, amelyet nem lesz könnyű elfelejteni – ez valóban így is történt.⁣

Ebben a kötetben David szabad folyást enged a gyásznak, amelyet korábban elnyomott magában. Nehéz évek állnak a mögötte, de most James naplójának és a visszaemlékezéseknek köszönhetően már nem tud tovább menekülni a keserű múlt elől. A múlt mellett azonban a jelen pillanatai is számos nehézséget és fájdalmas momentumot rejtenek, amelyekkel Davidnek szó szerint meg kell küzdenie.

Szeretem, amikor a fejezetek váltakozva mesélik el a jelen és a múlt történéseit. Még mindig sokkoló számomra, hogy milyen nehéz gyerekkora volt Davidnek, hogy mennyit szenvedtek. Mélységesen elszomorítottak az apjára és a testvérére történő visszaemlékezések, pláne ha belegondolok, mennyire másként is alakulhatott volna az életük egy szerető anya mellett. Borzasztó volt olvasni, hogy David és Chris mennyire megszenvedték az apjuk elvesztése utáni időszakot, hogy elveszítették az egyetlen személyt, aki egy kis boldogságot és békét csempészett a viharos évekbe. David a lehető legrosszabb megküzdési módokat választotta, a gyászt elnyomta magában, a helyét pedig a perzselő düh vette át.

"Ez volt a gyenge pontom. A legfájdalmasabb lecke az élettől, hogy pont azt tesszük a legfontosabb emberekkel, amivel bennünket is meggyötörtek."

Ez a könyv egyaránt mesél a függőség leküzdése utáni nehéz pillanatokról, a gyász megrendítő hatásairól, a szülői lét nehézségeiről, a megbocsátásról és a csendes, boldog pillanatokról is. Garantáltan hatással lesz az olvasóra, David története pedig sokáig velünk fog maradni, csak úgy, mint az apjáé. A Maradj még megmutatta, hogy az élet nem fekete és fehér, hogy a mentális betegségek igenis jelen vannak az életünkben, és amelyekről fontos beszélni. David sok mindennel küzdött ebben a regényben is, számtalanszor fogalmazódott meg benne a kérdés, hogy vajon tud-e olyan jó apa lenni, mint amilyen szeretne, hogy vajon le tudják-e küzdeni a szinte már a sejtjeikbe beivódott fájdalmat. 

"Nem értettem, miért ennyire nehéz elengedni a démonokat, akik csak megrontják az életünket. Miért érezzük magunkat üresnek harc nélkül?"

Kíváncsi voltam, hogy a regényben Matthew milyen oldalát fogja mutatni, hogy miképpen alakul Daviddel a viszonya, képesek-e túllépni a múlt történésein és lehetőséget adni annak, hogy valódi kapcsolat alakuljon ki közöttük. Nem volt egyszerű folyamat ez, ahogyan sok minden más sem David életében, amit pedig a regény végén Matthew Davidért tett, az számomra bebizonyította, hogy mennyire is fontos lett neki az unokája és annak családja. Sokkoló, fájdalmas, könnyfakasztó pillanatoknak lehettünk a szemtanúi, de ezzel egy kör lezárult.

Szaszkó Gabriella ismét megmutatta, hogy mennyire zseniálisan tud írni és érzelmeket közvetíteni. Nem egyszer szorult el a torkom olvasás közben, a regénnyel felültem egy érzelmi hullámvasútra. Kíváncsi vagyok, hogy mi mindent tartogat számunkra a folytatás, hiszen ez egy olyan történet, amellyel nem lehet betelni.⁣

Olvastad már a könyvet?

A kötet megvásárolható ezen a linken: Maradj még

Köszönöm, hogy velem tartottatok,

Dorka