Sziasztok! A mai bejegyzés középpontjában Kandi Steiner Weightless – Súlyok nélkül című regénye áll. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!
Fülszöveg:
Te képes vagy viselni egy fájdalmas szerelem súlyát?
Emlékszem a fényekre. Emlékszem, le akartam fényképezni, ahogy vörösen és kéken villództak rideg, szenvtelen arcán. De tudtam, hiába lennék képes elmozdulni onnan, ahol a lábam földbe gyökerezett… hiába szaladnék a fényképezőgépemért, akkor se tudnám megörökíteni a pillanatot. Nincs zársebesség, lencse vagy fénytechnika, ami hűen visszaadhatná az érzéseimet, ahogy a szemébe néztem.
Bíztam benne, szerettem, és bár a testem megváltozott azon a nyáron, ő biztosított a segítségéről: hogy megmaradjak annak, aki belül vagyok, függetlenül attól, hogy a külsőm átalakult.
De aztán minden megváltozott.
Ellopta az ártatlanságomat. Megsebezte a szívemet. Elvette mindazt, amit úgy hittem, az életemről tudok, hirtelen kihajította az ablakon, és közben darabokra törte a világomat összetartó üveget.
Emlékszem a fényekre.
A szenvedélyesen, kétségbeesetten, tüzesen felizzó piros csíkokra. Az éles, könyörtelen, rideg kék sugarakra. Jelképei voltak mindannak, amit azon a nyáron el kellett szenvednem. És mindannak, amivel nem akarok szembenézni soha többé.
Önbizalomhiány, túlsúly, szerelmi csalódás – hogyan lehetünk úrrá a félelmen, fájdalmon, bánaton?
Ismerd meg Natalie történetét!
A könyvről:
Korábban már rengeteg pozitív véleményt hallottam erről a kötetről, így nagyon kíváncsi voltam, hogy mit fog nyújtani számomra. Az biztos, hogy nagy elvárásokkal kezdtem neki, de szerencsére egyáltalán nem kellett csalódnom. A Weightless hozta az elvárt színvonalat, és egy igazán érzelmes és komoly témákat feldolgozó történetet olvashattam.
Mint ahogy a fülszövegből is kiderült, ez a könyv egyaránt szólt szerelmi csalódásról, önbizalomhiányról, a túlsúllyal való megküzdésről, önmagunk megtalálásáról, és mindezek mellett a szexuális zaklatásról/erőszakról is. Komoly témák, amelyek már önmagukban is említésre méltóak. Az alaptörténet szerint Natalieval, a mindig túlsúlyos lánnyal szakít a barátja, aki hamar tovább is lép egy vékonyabb lánnyal. Natalie úgy érzi, hogy a világa már nem ugyanaz a volt barátja nélkül, így elhatározza, hogy visszaszerzi, ennek eszközeként pedig elkezd edzeni a helyi rosszfiúval, hogy bebizonyítsa: igenis képes megváltozni, csinos lenni, és szentül hiszi, hogy így visszakaphatja a szerelmét. Számomra nagyon inspiráló volt olvasni, hogy a kezdeti szándékok ellenére Natalie egyre komolyabban vette a testmozgást és az egészséges táplálkozást, ez az új rendszer adaptálódott az életébe, és a végén már egyáltalán nem nyűgként élte meg az edzést, hanem egy tökéletes stressz levezető és örömszerzést okozó tevékenységként. Ahogy olvastam a sorokat, úgy nekem is kedvem támadt mozogni, és hiszem azt, hogy más olvasó is hasonlóan érzett.
Az önbizalomhiány egy olyan dolog, amellyel sokan szembenézünk az életünk során, hiszen hányszor érezzük, hogy nem vagyunk elég jók, hogy nem fog sikerülni valami, hogy ez nem fog menni. Natalie is hasonló problémákkal küzdött, de ahogy szépen fokozatosan találta meg önmagát, úgy egyre inkább helyrejött az önbizalma is, és ahogy az a regényből is kiderült: az önbizalom megváltoztatja egy személy teljes kisugárzását, és igenis mások is érzik rajtunk, hogy mennyire magabiztosan állunk egy-egy szituáció elé. Ahogy Natalie elkezdett hinni önmagában, úgy a környezetében élők is egyre inkább felfigyeltek rá, és már nem az a kövér, sajnálatra méltó lány volt a szemükben. Sokszor elkeserítő volt olvasni, hogy Natalie mennyire ostromolja magát és a testét: ő nem elég csinos ehhez a ruhához, ő nem elég szép ahhoz, hogy szeressék önmagáért, és ő nem eléggé vékony ahhoz, hogy elnyerje a választottja szívét. Rhodes rengeteget segített Natalienak, elindította az úton, amelynek a végén önmaga szeretete, a magabiztosság megtalálása és egy boldogabb élet várta. Nagyon inspiráló volt az ő kapcsolatuk, a szerelmi szál pedig gyönyörűen épült fel, bár bevallom, néha kicsit megráztam volna Rhodest, hogy térjen magához. Natalie egy nagyszájú, de mindezek mellett végtelenül jólelkű és kedves személyiség volt, akit még nem húztak le a súlyok, amelyek egy ember lelkére rátelepedhetnek. Rhodes egy kitartó, szenvedélyes és erős férfi karakter, akinek nehéz múltja volt, és még nehezebb jelene, de bebizonyította, hogy igenis nem adja fel, és megküzd azért, amiben hisz. Natalie és Rhodes karaktere is bebizonyította, hogy nem az határozza meg, hogy kik vagyunk, ahová születtünk, hanem az, akik lenni akarunk. Mindketten mást akartak, mint amit az élet kínált nekik, de soha nem fogadták el az alamizsnát, és küzdöttek a céljaik megvalósításáért. A párosukat nagyon szerettem, szerintem tökéletesen kiegészítették egymást, inspirálták a másikat, és folyamatos fejlődésre ösztökélték a párjukat.
Ebben a regényben megjelent a szexuális zaklatás is, kezdetben mintegy háttérben megbújó szálként, de később teret kapott a történetben. Borzalmas volt olvasni is az ezekkel kapcsolatos sorokat, azt, hogy mekkora kárt tud okozni valaki életében, és mennyire nem is érezte magát rosszul az elkövető. Döbbenet volt, hogy maga is kiemelte: nagyon nehéz bizonyítani az ilyen típusú erőszakot, és ő bármit megtehet, soha nem bukna le. A kötetben még fontos szerepet kapott az is, hogy mekkorát tévedhetünk azzal kapcsolatban, hogy kik is a barátaink. Sokszor azt hihetjük, hogy temérdek ember áll mögöttünk, akikre mindig számíthatunk, de éles helyzetekben mutatkozik meg igazán, hogy kiket is nevezhetünk a barátainknak. Sajnos ezt Natalienak is meg kellett tapasztalnia, de úgy gondolom, hogy azzal nem veszítünk, ha a hamis barátokról kiderül, hogy nem számíthatunk rájuk, sőt, éppen hogy csak nyerünk vele. Mindezek ellenére is sajnáltam Nataliet, de büszke vagyok rá, hogy sikerült felállnia a padlóról, és megtalálnia önmagát.
Összességében elmondhatom, hogy a Weightless egy olyan könyv, amely annyi fontos témát dolgoz fel, hogy mindenkinek olvasnia kellene, pláne azoknak, akik hasonlóan önbizalomhiánnyal küzdenek, mint Natalie. Nagyon inspiráló volt ez a regény, amely mindezek mellett még gyönyörűen is volt megírva. Örülök, hogy olvashattam, egy igazán emlékezetes olvasmány volt, egy fantasztikus könyvélmény.
Ti olvastátok már Kandi Steiner regényét? Hogy tetszett nektek? Ha még nem olvastátok, akkor tervezitek?
A kötet megvásárolható ezekre a linkekre kattintva:
Köszönöm, hogy velem tartottatok,
Dorka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése