Könyvértékelés - Rácz-Stefán Tibor: Mikrofonpróba

Sziasztok! A mai bejegyzésben Rácz-Stefán Tibor regényéről, a Mikrofonpróbáról fogok írni nektek.

Köszönöm szépen a recenziós példányt a Könyvmolyképző Kiadónak!

Saját fotó. Felhasználása engedélyköteles!

Fülszöveg:

Hanna, a magányos könyvmoly tragédiaként éli meg, amikor a tanár bátyjával egy vidéki kollégiumba költöznek. Ám ott két fiú is megdobogtatja a szívét.

Lehet-e választani álmaid pasija és életed legnagyobb meglepetése között?

Mátét a zene éltette, de egy szörnyű eset miatt vége mindennek. A fiú keserűségében másokat sebez, de amikor megismeri Hannát, a szócsatáik közben elfeledett érzések ragadják magukkal.

Bunkó srácból is lehet álompasi?

Dávid és Áron túléltek egy iskolai lövöldözést, és már két éve együtt vannak. A problémáik viszont egyre égetőbben törnek a felszínre, miközben elkeseredetten próbálják a kapcsolatukat egyben tartani.

Az első szerelem tényleg az utolsó marad?

A kínai származású Xiara egyetlen menedéke a tánc, ahol mindig békére lel a szülei vagy éppen a társai meggondolatlan szavai elől.

De vajon képes lesz valaha elfogadni önmagát?

Az öt barát összefogva, egymást támogatva küzd a démonaival, és összefognak, amikor szeretett kollégiumukat a bezárás fenyegeti.

Van egy pont, amikor a zene lehet az egyetlen megoldás…

A könyvről:

Korábban már volt lehetőségem a szerzőtől olvasni, azt a regényét nagyon szerettem (Pokolba a jópasikkal! - az értékelésem megtalálható erre a linkre kattintva!), így kíváncsian álltam neki a Mikrofonpróbának is, amely nem okozott csalódást. Úgy érzem, hogy ebben a könyvben minden benne van, ami egy Young Adult történethez szükséges: fiatalos, lendületes, izgalmas szerelmi szálakkal dúsított.

Dávid és Áron párosát már megismerhettük az író  Fogadj el! című regényéből, amelyet én sajnos nem olvastam, de itt nagyon megszerettem őket. Tetszett, hogy mennyire ellentétei egymásnak, az pedig pláne megmelengette a szívemet, hogy Áron minden nehézség ellenére is kiállt Dávid mellett, támogatta őt, ahogyan azt egy párkapcsolatban illik is. Szörnyű volt olvasni, hogy mi minden történt a Szép Remények Gimnáziumban, nem is csoda, hogy Dávid ennyi nehézséggel küzd a trauma után. Dávid hatalmas fejlődésen ment át a regény alatt, talán ő a legnagyobbon, és olyan jó volt olvasni, ahogyan újra megtalálja önmagát. Néha egyébként úgy éreztem, hogy Áron el-elvágyódik ebből a kapcsolatból, és csak remélni tudom, hogy van közös jövő a számukra.

Hanna az Ady Gimnázium egyik új diákja, aki már az első pillanatokban belopta magát a szívembe. Okos, szimpatikus és még könyvmoly is! A regény előrehaladtával fokozatosan egyre jobban megismerhettük, és számomra a Mátéval történő veszekedései és közös jelenetei alatt teljesedett ki úgy igazán. Tetszett, hogy megtalálta a hangját, kiállt saját maga és a szerettei mellett. Hatalmas fejlődésen ment át ő is, amely abszolút a javára vált. Nagyon szerettem Mátéval a párosukat, számomra nem is kérdés, hogy Máté drukker vagyok, és habár a fiú kifejezetten bunkó volt a lányhoz, rengeteget változott a történet alatt. Elsőre nagyon ellenszenves figura, de nem szabad elítélni, hiszen az ő múltja is fájdalommal és szenvedéssel teli, amelyből egyedül a zene és Hanna jelenthet kiutat.

Xiara pedig egy imádnivaló lány, aki rengeteg nehézségen ment keresztül, köszönhetően a származásának és a családjának. Szívfájdító volt olvasni, hogy mennyire kikezdik az emberek azt, aki egy kicsit is más tőlük, és habár Xiara szíve magyar, a világ mégsem fogja soha befogadni úgy igazán. Ahogy ő is fogalmazott: nem tartozik sehová sem, és ez rengeteg fájdalmat okozott a karakternek, ám ennek ellenére is tud boldog lenni és szeretni, amely talán a legfontosabb. A tánc a szenvedélye, az ő mentsvára, amely fontos szerepet kap a cselekmény további alakulásában is.

Nagyon szeretem, hogy ennek a regénynek több mélysége is van, hiszen megannyi fontos témát dolgoz fel, amelyek már önmagukban is elgondolkodtatóak, hát még így egyben. Olvashatunk többek között a rasszizmusról, a kiközösítésről, a melegekkel szembeni ítélkezésről, megtapasztalhatjuk, hogy milyen érzés szerető család vagy szülők nélkül felnőni, megtudhatjuk, hogy milyen, amikor szertefoszlik az álmunk és olvashatunk az útkeresésről is. A könyvben szereplő karakterek rendkívül összetettek, és a lehető leghatározottabban mondhatom, hogy nem átlagos figurák. Mindannyiuknak megvannak a saját problémáik, de mégis képesek félretenni azokat, ha a barátaikról van szó. 

A könyv második felében hangsúlyos szerepet kap a kollégium megmentése, amelynek köszönhetően a karaktereinknek ki kell mozdulniuk a komfortzónájukból. Vajon sikerül elérni a vágyott célt? Vagy az egész folyamat bukásra van ítélve? 

Egy rendkívül szórakoztató olvasmány a Mikrofonpróba, amelyet mindenkinek bátran tudok ajánlani, ha szeretnétek egy zenés-táncos, szórakoztató és egyben komoly, mélységekkel teli regényről olvasni. Az olvasáshoz pedig javaslom, hogy a második kötet is kéznél legyen, hiszen a végén bőven tartogat meglepetést…

Végezetül pedig szeretném megosztani veletek a kedvenc idézeteimet a könyvből:

 „ Minden könyv érték, méltóképpen kell bánni velük.”

„Bár, okos dolog olyan emberrel barátkozni, aki megzavar olvasás közben?”

„Hihetetlen, hogy valaki ennyire nem képes tisztelni a világ legjobb dolgát! A könyv egyszerűen szent és sérthetetlen, milyen barbár dobálja már?”

„- …Látom, megint vörös pöttyösben nyomod.

- Mert tudom, hogy mi a jó nekem.” 

„Hanna az ajkába harap, hogy be ne nyögje, senki nem lesz attól okosabb vagy műveltebb, ha szépirodalmat fal. A lényeg, hogy olvassunk, tök mindegy, hogy mit. És ami őt illeti, a szórakoztató könyvek híve, amiben semmi kivetnivalót nem talál.”

Ti olvastátok már a Mikrofonpróbát? Hogy tetszett nektek?:)

A könyv megvásárolható erre a linkre kattintva.

Találkozunk legközelebb is,

Dorka