Sziasztok! Ebben a bejegyzésben három Móra kiadványról írok nektek rövidebben. Köszönöm szépen a recenziós példányokat a Móra Kiadónak!
Madarász Éva: Hullámvasút
A Hullámvasút központi témáit a széthullott család, az új életszituációk, az új barátok, az első szerelem és a kamaszkori düh adják, de számos fontos témára is kitért, mint például a faji származás alapján történő megkülönböztetés.
Eszter eddigi élete darabjaira hullik, amikor rajtakapja az apját egy másik nővel, ha pedig ez nem lenne elég, még a legjobb barátnője is elköltözik a kontinensről. Az általános iskola utolsó hetei, a gimnázium előtti nyár és az első sulis hónapok számos meglepetést tartogatnak számára, Eszter pedig egy szemléletes folyamaton megy keresztül, ahol rengeteg dolgot kell átértékelnie önmagában. A gyerekes gondolatoktól és a benne lévő dactól eljut egy sokkal elfogadóbb és felnőttesebb állapotig, egy kicsit felnő a kötet lapjain.
Maga a kötet rendkívül fiatalos, érdekes, mai, bárki életében előfordulható problémákat fejteget, az egész légköre rendkívül tinédzser barát. Az író stílus nagyon tetszett, lendületes, nincs túlcifrázva semmi, könnyen lehetett haladni a történettel, amely két idősíkon futott: az egyik fejezet a szeptember 1-től kezdődő időszakot mutatja be, míg a másik a május-augusztus történéseit. A szerelmi szál szintén nagyon tetszett, Barnabás tipikusan a tinédzserek szívét megdobogtató karakter, aki hamar az olvasók kedvencévé válik, a kapcsolata Eszterrel pedig nagyon aranyos volt. A baráti társaságot imádtam, a könyvet olvasva csak arra tudtam gondolni, hogy bár nekem is ilyen összetartó osztályom lett volna a gimnáziumban.
Összességében bátran tudom ajánlani ezt a könyvet mindenkinek, aki egy napjainkban játszódó, valóban tinédzserekről szóló ifjúsági regényre vágyik, amely mindamellett, hogy egy könnyed olvasmány, valóban fontos témákat dolgoz fel. Rendkívül jó kikapcsolódásnak bizonyult!:)
Elisabetta Gnone: A különleges utazás (Olga, a papírlány 1.)
Olga, a papírlány útnak indult, hogy megkeresse Ausolia varázslónőt, mivel nem szeretett volna továbbra is különc lenni, ugyanolyan hús-vér lánnyá akart válni, mint amilyen mindenki más a környezetében. Tudta, hogy nehéz és viszontagságokkal teli út áll előtte, de arra nem számított, hogy mindezek során mennyi mindent fog tanulni önmagáról. Olga mindig csak a gyengeségeire figyelt fel: gyengének tartotta magát, akit a legapróbb szellő is könnyen elsodorhatott, akit egy kiadós esőzés eláztathatott. Csak az élete korlátait látta maga előtt, a negatív dolgokra koncentrált, közben pedig észre sem vette a saját pozitív tulajdonságait. A varázslónő felé tett útja során számtalan új barátra tett szert, és bebizonyította, hogy ebben a kicsi papírlányban is lehet nagy erő, kitartás, aki nem hátrál meg, és véghezviszi a küldetését.
A kötetben többször is felmerült a kérdés, hogy vajon Olgának milyen adottságai vannak? A kislány egészen addig nem hitte, hogy bármiben is kiemelkedő lenne, míg társai rá nem mutattak a számos nagyszerű tulajdonságára. Ez egy fordulópont volt Olga életében, aki ezek után más színben kezdte el látni magát: végre rájött, hogy ő nem csupán egy papírlány, hanem rengeteg más dolog is alkotja őt.
Nagyon tetszett, hogy a regényben kettő mese is megjelent: Olga, a hús-vér lány beszélte el ezt a különleges történet a papírlányról, a mesét pedig a falu összes lakója hallani akarta. Az önelfogadás témaköre mindkét mesében megjelent és a karakterek végre rádöbbentek: egyedinek lenni nem is olyan rossz dolog.
Bátran ajánlom ezt a könyvet minden gyermeknek, hiszen fontos mondanivalója van, maga a történet pedig csodálatos.
Haszán Míra: Spicc/Pipa
A szerző nagyon szemléletesen mutatta be az akadémia mindennapjait, azt, hogy mennyi megpróbáltatáson kell keresztülmennie Izának. Iza egy spirálba keveredik, amikor megkapja az áhított főszerepet és mellé a tökéletesnek vélt fiút, de egyre lejjebb csúszik a lejtőn. A barátaival megromlik a kapcsolata és amint mindenki azt kezdi felé szajkózni, hogy a 49 kg-jával túlságosan kövér, akkor drasztikus megoldásokhoz folyamodik.
A kötet legnagyobb pozitívuma számomra az, hogy a szerző bátran nyúlt a nehezebb témák felé, ezzel is felhívva az olvasók figyelmét a súlyos testképzavarral járó betegségekre. A történet abszolút mai, fiatalos és érdekes, számos ismerős élethelyzetet mutat be - többek között az első plátói szerelmet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy néha igenis szembe kell szállnunk azokkal a személyekkel, akik a legközelebb állnak hozzánk. Mindenki a saját életének a kovácsa, és nem mások elvárásainak kell megfelelni - csupán a magunkénak. Fontosnak tartom, hogy az ifjúsági könyveknek is legyen mondanivalójuk, a Spicc/Pipa pedig ilyen téren kiemelkedő.
Ha egy negatívumot kellene megemlítenem, akkor az lenne, hogy a kötet túlságosan gyors lefolyású: gyorsan jöttek a konfliktusok, alakultak ki új emberi kapcsolatok és élethelyzetek.
Haszán Míra mindössze 16 évesen kezdett el dolgozni ezen a regényen, ezzel is üde színfoltot hozva a magyar ifjúsági irodalomba. Kíváncsian várom, hogy milyen történetekkel fog a jövőben előrukkolni, a Spicc/Pipa nagyszerű kezdésnek bizonyult.
Ti olvastátok már valamelyiket? Esetleg tervezitek?
Köszönöm, hogy velem tartottatok,
Dorka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése